Kövér László: Lengyelország és Magyarország együtt válaszol a 21. század kihívásaira

KÖVÉR László
Zalaegerszeg, 2018. szeptember 22. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Zalaegerszegen, a megyei önkormányzat díszközgyűlésén 2018. szeptember 22-én. MTI Fotó: Varga György
Vágólapra másolva!
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjút, ahol azt mondta, hogy Lengyelország és Magyarország együtt válaszol a 21. század kihívásaira, amelyek közül elsősorban a migrációs válság ösztönözte a két országot, valamint a térség más államait a közös fellépésre az Európai Unió színterén. A házelnök úgy fogalmazott, hogy „a két ország kormánya felismerte, hogy ezekben a 21. századi kihívásokban közösen osztoznak, és csak egymást segítve tudnak helyes választ adni”. Kövér László szerint az Európai Unió egyre agresszívebb módon próbálja ráerőltetni akaratát a nemzetállamokra.  
Vágólapra másolva!

A lengyel közszolgálati rádió március 15. alkalmából készítette Kövér Lászlóval a pénteken sugárzott interjút. A beszélgetés a tervek szerint szombaton is elhangzik a lengyel rádióban, amelynek csatornáin aznap magyar napot tartanak.

A kétoldalú kapcsolatokról Kövér László azt mondta, hogy a szoros lengyel-magyar együttműködés

A két ország kormánya felismerte, hogy ezekben a 21. századi kihívásokban közösen osztoznak, és csak egymást segítve tudnak helyes választ adni.

Brüsszellel szemben csak az együttműködés szorosabbra fűzése lehet a válasz

Kövér László a kihívások közül a migrációs válságot emelte ki, fontosnak minősítve, hogy a V4-ek a válság 2015-ös kitörése után segítettek Magyarország és egyben az EU déli határának védelmében. Emellett a brüsszeli porondon való együttes fellépés itt vált egyértelmű gyakorlattá – fűzte hozzá Kövér László. Kövér László kifejtette: kiderült, hogy a migrációs válság nem „elszigetelt baleset”, hanem az EU eltorzult működésének szerves következménye, az EU be próbál avatkozni a szuverén országok belső életébe.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy

Ennek nyomán a V4 országaiban, de más közép-európai országokban, például Romániában is tudatosították, hogy „újból fennáll a szakadás lehetősége Kelet és Nyugat között”, hogy az új tagállamokat „egyfajta tartós másodrendű státuszba” próbálják szorítani.

Egyre világosabbá vált számukra, hogy ezzel szemben csak az együttműködés szorosabbra fűzése lehet a válasz.

Kövér László Forrás: MTI/Varga György

Kövér László bizakodó, de óvatos az EP-választás kimenetelét illetően

Az EP-választásra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: bízik abban, hogy ez változást hoz az EU működésében, „ugyanakkor óvatos is vagyok” – jegyezte meg, kifejtve: a választások elindíthatnak egy olyan átalakulási folyamatot, amelyben

Az európai fő politikai frontvonalak már nem a hagyományos jobb- és baloldal között vannak, hanem az egyik oldalon „a szuverenista nemzeti államok együttműködésében gondolkodó, az EU-t az erős tagállamokra alapozni akaró” erők állnak, a másik oldalon pedig „a globalista, a szuverenitást eltörölni akarók” vannak.

A házelnök szerint „a demográfiai halálra ítélt” régi uniós tagállamok elszívják a közép-európai országokból a jól képzett fiatal munkaerőt.

Hiba volt a migránsok beengedése

Az Európán kívülről érkező gazdasági bevándorlás kapcsán Kövér László

teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a régi uniós tagállamok – elsősorban Németország – „több mint egymillió embert hagytak beözönleni az EU határai mögé”.

Közölte: miután kiderült, hogy csak 10-20 százalékuk építhető be a nyugat-európai munkaerőpiacra, a „saját nemzetgazdaságaik szempontjából használhatatlan tömeget szét akarják osztani Európa többi tagállama között”.