Elbukott a bevándorláspárti akció, nem tudták kiszorítani a Fideszt a Néppártból

Európai Néppárt, European People's Party, logó
Exterior view of European People's Party offices in Brussels, Belgium on Sep. 14, 2018
Vágólapra másolva!
Nem sikerült a Fidesz kizáratása az Európai Néppártból, pedig a bevándorláspárti európai erők mindent elkövettek ennek érdekében. Összefogott ezért a teljes balliberális világ az Európai Néppárton kívül és - sajnos - belül is. A cél nem volt más, mint az Európai Néppárt keresztény-konzervatív vonalának teljes eltávolítása, a párt értékeinek végleges kiirtása, azonban elbukott ez a terv. A Fidesz a Néppárt tagja maradt, és elodázták a választás utánra a Fidesz és a Néppárt viszonyáról való döntést. A Fideszt tehát nem zárták ki, és nem is függesztették fel a tagságát. Maga a Fidesz javasolta, hogy távol maradnak egy ideig a néppárti döntésektől, és az úgynevezett Bölcsek Tanácsával tárgyalnak a saját három képviselőjükön keresztül. A háromtagú magyar küldöttségben Novák Katalin, Varga Judit és Szájer József kap majd helyet. Ezzel véget ért - legalábbis ideiglenesen - a hónapok óta tartó, a magyar kormánypárt elleni rendkívül gusztustalan és aljas, bevándorláspárti támadáshullám. Lógó orral hajthatta álomra szerda este a fejét a kizárásról ábrándozó Sargentini asszony, és a természetesen véletlenül éppen szerdára Brüsszelbe érkező trónörökös, Alexander Soros is. Hogy jutottunk el a tegnapi napig, és mi történt tegnap Brüsszelben? Összefoglaljuk.
Vágólapra másolva!

Tavaly novemberben kezdtek arról cikkek megjelenni az európai sajtóban, hogy a Fidesz európai pártcsaládjában, az Európai Néppártban vannak olyan pártok, akik nem látják szívesen a Fideszt a közösségükben. A kialakuló feszültség háttérében természetesen a magyar kormánypárt határozott migrációs politikája és bevándorlásellenessége húzódott meg.

Az idei év február végén, március elején, az Európai Néppárt egy hangos kisebbsége, egészen pontosan 13 tagpártja, hivatalosan is kezdeményezte a nagyobbik magyar kormánypárt, egyébként a Néppárt egyik - ha nem a - legsikeresebb pártjának kizárását az elvileg konzervatív-keresztény Európai Néppártból.

Európai Néppárt, Belgium, 2018. szeptember 14. Forrás: Shutterstock/Alexandros Michailidis

A Néppárton belüli ellenfeleink általában nagyon messze állnak a keresztény-konzervatív értékrendtől

Ahogy azt a korábbi cikkünkben már megírtuk, többek közt az alábbi, sok esetben a kereszténységtől és konzervatív értékrendtől nagyon-nagyon messze álló pártok és politikusaik kezdeményezték a Fidesz kizárását a Néppártból. Íme néhány közülük:

  • A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV). Ezen névleg keresztény politikai tömörülés tagja az Európai Bizottság „isiászban" szenvedő elnöke, Jean-Claude Juncker. Juncker legalább fél éve követeli a nagyobbik magyar kormánypárt eltávolítását a Néppártból, de ez idáig ez nem sikerült. Párttársa, Frank Engel sem szeretné az EPP-ben látni a Fideszt. Ő már két éve folyamatosan hangoztatja ilyen jellegű meggyőződését. Idén szeptemberben természetesen megszavazta a hazánk elítélését szorgalmazó, válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentést.

    Engel neve szerepel azon 36 EPP-s politikus között, akik - a DC Leaks tényfeltáró portál által az Open Society Foundation (OSF) belső adatbázisából nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján – Soros György megbízható szövetségesének számítanak az Európai Parlamentben.

  • Frank Engel egyébként annyira konzervatív, hogy gyakran dicséri Gyurcsány Ferenc bukott kormányfőt, és eljár pártja, a DK konferenciáira. Természetesen a bevándorláspárti spekuláns egyeteme, a CEU mellett is már többször kiállt.

    Megjegyezendő, hogy szintén a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt tagja a második Orbán-kormány egyik legnagyobb kritikusa, Viviane Reding is.

Viviane Reding, igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes luxemburgi EU-biztos Forrás: AFP/Georges Gobet

A luxemburgi néppártnak egyébként csak 3 EP-képviselője van, és a felmérések alapján ez a szám nem is fog változni május után sem.

  • A portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP), valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD). A két politikai tömörülésnek elég érdekes elnevezése van, máshol ilyen névvel baloldali pártoknak számítanának, de ezek valamiért mégis az EPP tagjai. A nevük valószínűleg azért baloldali hangzású, mert Portugáliában a tekintélyelvű, jobboldali António Salazar diktatórikus jellegű hatalomgyakorlása miatt (1932-1968) a jobboldal megfelelési kényszerben szenved, így akar ugyanis kompenzálni a szocialistáknak.

    A Szociáldemokrata Párt tagja amúgy az a José Manuel Barroso, aki 10 éven át volt az Európai Bizottság elnöke (2004-2014), egyetemista korában pedig egy maoista ifjúsági szervezetet vezetett.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Ukrajnának felajánlott pénzügyi csomagról tart sajtóértekezletet a bizottság brüsszeli székházában 2014. március 5-én Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
  • Ő azonban a szélsőbaloldali eszméktől annyira eltávolodott, hogy jelenleg a Goldman Sachs amerikai befektetési banknál dolgozik. A Goldman Sachsnál vállalt munkája miatt az Európai Bizottság etikai vizsgálatot indított ellene, de később felmentették. Barossónak hivatali ideje alatt rengeteg vitája volt a második Orbán-kormánnyal. A Néppárt két portugál tagjának összesen hét EP-képviselője van, ez a jövőben is ennyi maradhat.
  • A görög Új Demokrácia Párt (ND). Az Új Demokrácia a szélsőjobboldali görög katonai junta (1967–1974) egyik utódszervezete. Európai szinten a legismertebb jelenlegi politikusa Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja.

    Avramopuloszról azt érdemes megjegyezni, hogy erősen bevándorláspárti, kezdeményezője volt számos Brüsszelből jövő, a migránsok befogadására irányuló tervezetnek.

Dimitrisz Avramopulosz, uniós migrációügyi biztos Forrás: AFP/Thierry Charlier

Legutóbb - némileg ellentmondva önmagának - arról beszélt, hogy az illegális bevándorlást legalizálni kellene, majd pedig kijelentette, hogy – szerinte – véget ért a migrációs válság, noha az általa közölt adatok alapján csak tavaly 150 ezer illegális bevándorló érkezett Európába.

Az Új Demokrácia tehát Avramopulosz miatt nem szeretné a Néppártban látni a Fideszt.

  • A svéd Mérsékelt Párt (M). A Mérsékelt Párt saját magát is liberálisként határozza meg, így nem világos, hogy mit keres az EPP-ben. A mérsékelteknek mindössze 3 EP-képviselőjük van, és egyikük,

    Anna Maria Corazza Bildt a brüsszeli liberális elit kedvenc lapjában követelte a Fidesz kizáratását a Néppártból. Corazza Bildt neve is szerepel Soros György megbízható szövetségeseinek a listáján.

Forrás: OSI

Mivel a párt lényegében semmiben sem különbözik a liberálisoktól, ezért a jövőben sem számíthatnak 3-4 EP-képviselői helynél többre.

  • A máltai Nemzeti Párt (NP). Bár ez a párt hivatalosan nem jelezte, hogy kizárná a Fideszt az EPP-ből, de ilyen jellegű utálásokat tett az egyik EP-képviselőjük,

    Roberta Metsola. Metsola Magyarország ellen szólalt fel, majd pedig így is szavazott a Soros-Sargentini jelentést követő vita után.

    2016-tól kezdődően határozottan szorgalmazta a kötelező betelepítési kvóták ráerőltetését valamennyi tagállamra.

    Metsola neve is szerepel Soros bizalmi listáján.

  • A lengyel Polgári Platform (PO). Ez a párt sem kezdeményezte a Fidesz kizáratását a Néppártból, ugyanakkor egyik EP-képviselőjük, Róza Thun februárban az Euractivnak adott interjújában leszögezte:
  • Nem meglepő módon Thun is szerepel Soros listáján.

    A Soros-Sargentini jelentést természetesen ő is megszavazta. Lengyelországban egyébként közös EP-listán indul a jobbközép PO, a posztkommunista baloldal, az erősen bevándorláspárti zöldek és egy új liberális párt. A közös lista neve „Európai Koalíció". A PO-nak jelenleg 19 EP-képviselője van, ami - a közös indulás ellenére, vagy éppen azért - 14-re fog csökkeni.

  • A német CDU/CSU. A pártcsalád nagyon megosztott Fidesz-témában. A CDU egyik rangidős EP-képviselője Elmar Brok, aki már 39 éve tagja az EP-nek.

    A magyar kormány Junckert ábrázoló tájékoztató jellegű plakátkampánya miatt azt nyilatkozta a német Die Weltnek, hogy szerinte komolyan kellene tárgyalni a Fidesz kizáratásáról.

Elmar Brok Forrás: Picture-Alliance/AFP/Wiktor Dabkowski

  • Az interjú alapján Brok nem ért egyet a magyar kormány bevándorlásellenes álláspontjával.

    A tavalyi országgyűlési választások után kijelentette, hogy nem örül Orbán Viktor újabb kétharmados győzelmének, és szorgalmazza a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását hazánk ellen.

    Soros szövetségeinek a listáján persze ő is szerepel.

36 néppárti képviselő Soros listáján

Jól látható tehát, hogy nemcsak barátok veszik körül a magyar kormánypártokat az európai pártcsaládjukban, hanem bizony olyan balliberális pártok képviselői is, akik mindenben az ellenkezőjét képviselik a Fidesz által vállalt értékeknek: bevándorláspártiak és sokan közülük olyan közeli kapcsolatot ápolnak a Soros-féle birodalommal, hogy szerepelnek a Soros-birodalom EP-beli "megbízható szövetségeseit" magában foglaló listán is.

Ezért ne lepődjön meg senki azon, hogy pártcsaládon belül is sok ellensége van a Fidesznek, főként kisebb pártok részéről. Számítások szerint ugyanis az Európai Néppártból 36 képviselő szerepel Sorosék baráti listáján,

ami jelentős szám, a frakció körülbelül egyhatoda, többek között a fentebb már említett politikusok is rajta szerepelnek, akik valahogy Magyarországot és a magyar kormányt minden alkalommal bőszen bírálják.

George Soros, Founder and Chairman of the Open Society Foundations arrives for a meeting in Brussels, on April 27, 2017. - Meeting will mainly focus on situation in Hungary, including legislative measures that could force the closure of the Central European University in Budapest. (Photo by OLIVIER HOSLET / POOL / AFP) Forrás: AFP/Olivier Hoslet

Weber ultimátuma

A fenti köztudott tényeken túl, ami meglepőbb és elkeserítőbb volt, az az, hogy Manfred Weber is sajátosan viselkedett, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a Fidesszel szemben álló, bevándorláspárti pártokat támogatja. Erre utalt az is, hogy Weber ultimátumot intézett a Fidesz bent maradása feltételeként.

A Bild című német lapnak adott interjújában Weber három feltételt szabott, amely biztosítaná a Fidesz bennmaradását az Európai Néppártban: az első feltétel az, hogy a Fidesz „azonnal és végérvényesen leállítja a Brüsszel elleni kampányt". A második: bocsánatkérés az EPP megbántott tagpártjaitól.

A harmadik feltétel, hogy biztosítani kell Soros egyetemének megmaradását Budapesten.

Helsinki, 2018. november 7. A csúcselnöki posztra pályázó német Manfred Weber az Európai Néppárt kongresszusa előtt Helsinkiben, a Messukeskus kongresszusi központban 2018. november 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Persze a „megmaradása" szó elég alaptalan, hiszen az egyetem mind a mai napig működik Budapesten.

Mindössze annyi történt, hogy a magyar törvényeknek megfelelően nem adhat ki amerikai diplomát, hiszen rendes kampusza az Egyesült Államokban nincs


– ellentétben mondjuk a McDaniel College intézményével, amely mind a mai napig gond nélkül, a törvények betartásával tud működni. Jellemző: Manfred Weber első útja Budapesten Soros egyetemére vezetett.

Weber két tűz közé került: kell a Fidesz támogatása, de a bevándorláspártiaké is

Noha Weber igyekezett magát határozott politikusnak mutatni, egy dolgot nem szabad elfelejtenie: a Fidesz-KDNP sok képviselőt delegál a frakcióba, a legnagyobb frakció jelöltje pedig elnyeri az Európai Bizottság elnöki posztját. Erre jelenleg éppen Manfred Webernek, az Európai Néppárt jelöltjének van a legnagyobb esélye, viszont könnyen előfordulhat, hogy ez a Fidesz-KDNP nélkül nem fog menni. De az is lehet, hogy nemcsak a liberálisokra, hanem még a szélsőbaloldali zöldekre is szüksége lesz.

Ezért a Néppárti csúcsjelölt egyre zavarosabban, ellentmondásosabban nyilatkozott, mert láthatóan két tűz közé került.

Hiszen egyrészt szüksége van ugyan a Fidesz támogatására, másrészt viszont meg akart felelni a bevándorláspárti liberális erőknek is Európában, amelyek mindenben szemben állnak a Fidesz által képviselt értékekkel.

Budapest, 2019. március 12. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ezek a bevándorláspárti erők ráadásul nemcsak a jelenlegi és a remélt majdani koalíciós partnerek között vannak, hanem, ahogy azt fentebb bemutattuk, sajátos módon az Európai Néppárton belül is jelen vannak már.

A bevándorlásellenesség a fő ok

A Fideszt ért támadások fő oka, hogy a kormánypártok továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és nem hajlandóak ezt feladni annak érdekében, hogy a baloldali, zöld és liberális frakciók igényeinek megfeleljenek.

Szemben Manfred Weberrel, aki láthatóan erőteljes udvarlásba kezdett ezeknek az erőknek.

Bukarest, 2019. március 16. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon, beszédet mond a pártcsalád helyi és regionális vezetőinek értekezletén Bukarestben 2019. március 16-án. Az Európai Parlament (EP) új összetételéről május 23. és 26. között tartanak szavazást. MTI/EPA/Robert Ghement Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Ahogy többször megírtuk az elmúlt napokban: Manfred Webernek ahhoz, hogy elnyerje az annyira áhított bizottsági elnöki posztot, nemcsak a szocialisták és a liberálisok, de a legszélsőségesebben bevándorláspárti zöldek jóindulatára is szüksége van.

Ezért kellett hát folyamatosan gesztusokat tennie a bevándorláspártiaknak.

Sargentini szerette volna utasítani a Néppártot is a Fidesszel kapcsolatban: nem sikerült

A Néppárton kívüli és belüli bevándorláspárti erők alig várták, hogy bukni láthassák a Fideszt, és ezáltal elgördüljön egy újabb "akadály" az elvtelen és teljesen értékmentes együttműködés útjából.

Többek közt Judith Sargentini is, aki bár másik frakcióban ül, természetesen illetékesnek érezte magát, hogy beleszóljon a Néppárt belügyeibe, és kvázi kiadta az utasítást, mely szerint "nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást,

és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal, és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához." Magyarul arra vetemedett egy teljesen más pártcsaládba tartozó képviselő, hogy maga szabna feltételeket, és diktálna egy olyan pártcsaládnak, aminek nem is tagja.

Strasbourg, 2018. szeptember 11. Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő, a nevét viselő Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger) Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A szerdai, néppárti ülést megelőzően Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta, hogy a Fidesz csak akkor tud az Európai Néppártban maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, de tagságának felfüggesztésére sem kerül sor.

Ez így is történt, sem kizárásra, sem felfüggesztésre nem került sor. Azonban már ekkor felvetette annak lehetőségét a miniszter, hogy ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy úgynevezett „három bölcsből" álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

Nagy siker a Fidesznek, kudarc a bevándorláspártiaknak

Ilyen előzmények és körülmények között jutottunk el a szerdai naphoz, amikor is délután háromkor összeült a Néppárt, és több mint háromórás tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a magyar kormánypárt felfüggeszti a részvételét a néppárti üléseken egy ideig.

Tehát nincs kizárás, nincs kényszerű felfüggesztés. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, politikai elemző a köztelevízióban nagy sikerként értékelte a döntést.

A Fidesz háromtagú tárgyalóbizottsága (Novák Katalin, Varga Judit, Szájer József) fog tanácskozni a Bölcsek Tanácsának nevezett, három néppárti politikussal.

Szájer József az ülés után telefonon az MTI-nek azt mondta: az EPP 13 tagpártja kezdeményezte a Fidesz kizárását, és a szerdai tanácskozáson vita volt erről.

A néppárt vezetése és a Fidesz együtt azonban úgy döntött, hogy alakítanak egy bizottságot, és kizárás helyett azt vizsgálják majd, "hogyan alakul az EPP és a nagyobbik magyar kormánypárt viszonya".

Háromtagú bizottságot alakít a Fidesz is, és ezeket a vitákat az EP-választások után akarja lezárni - tette hozzá.

Sikertelennek nevezte az említett "manővert", amely a néppárt baloldali része, illetve a szocialisták és a liberálisok részéről Magyarország és a Fidesz bevándorláspolitikája ellen irányult.

Brüsszel, 2019. március 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Néppárt politikai közgyűlése után az Európai Parlament épületében, 2019. március 20-án. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár (j2), Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j), valamint Járóka Lívia (b) és Szájer József (b2) fideszes európai parlamenti képviselők. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Hangsúlyozta: a Fidesz önként vállalta, hogy nem gyakorolja jogait ez alatt az időszak alatt, és az EP-választások után visszatérnek arra, hogy a két szervezet viszonyát vizsgálják. A Fidesz tagsága ezzel nem szűnik meg, csupán "befagyasztásra kerül" - mondta a képviselő.

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az ülést követően

A magyar miniszterelnök a megbeszélést követően elmondta, hogy az EPP jövője kérdésessé vált, és ez a vita egyúttal a néppárt jövőjéről is szólt.

Az elmúlt hetekben az történt, hogy ennek a színes közönségnek a balliberális része azzal a javaslattal állt elő, hogy az EPP keresztény-konzervatív részét zárják ki - mondta Orbán Viktor.

Egy liberális súlypontú pártot akartak a baloldali erők - tette hozzá. Az EPP jövőjéről szólt a vita, miközben egy választási kampány elején vagyunk. Ennek a vitának a leginkább azok az erők örültek, akik fel akarták szeletelni az EPP-t.

A fő kérdés az volt, hogy az EPP képes-e egységesen fellépni a szocialistákkal szemben
- mondta Orbán Viktor. Azt nem tudtuk elérni, hogy a 13 kizárásunkat akaró párt vonja vissza a javaslatukat, ezért egy vitára került sor - mondta Orbán Viktor.

Brüsszel, 2019. március 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Néppárt politikai közgyűlése után az Európai Parlament épületében, 2019. március 20-án. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár (j2) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor szólt arról is, nem lehet tudni, hogy a Bölcsek Tanácsa mennyi ideig vizsgálódik majd, de ez nem is fontos.

A határidő a választások után fog lejárni, mert ha a jelentés a választás előtt jelenne meg, akkor újabb vita lenne, és ez nem érdeke az EPP-nek

- tette hozzá. Mivel úgy döntöttünk, hogy semmilyen jogunkat nem gyakoroljuk a Néppártban, ezért még nincsen döntés arról, hogy május 26-a után hová ülnek be a Fidesz képviselői - hangsúlyozta a kormányfő.

A Fidesz csak olyan frakcióba ül be a választások után, ami bevándorlásellenes, és kiáll a keresztény értékek mellett, valamint nem köt háttéralkukat - mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Fidesz az EPP egyik legsikeresebb pártja, ezért nem fordulhatott volna elő semmilyen szavazás a kilépésről vagy a kizárásról, mert ezt kívánta a kölcsönös tisztelet.
A Néppárt jövőjéről született olyan döntés, hogy a keresztény-konzervatív iránynak helye van a Néppártban.