Tíz éve mondott le Gyurcsány Ferenc, de bukása ellenére is ő irányítja az ellenzéket

Former Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany leaves the main hall of the parliament building as former Minister of Economy and Transport, the Prime Minister elect of Hungary Gordon Bajnai of Hungarian Socialist Party (MSZP) took his official oath in Budapest, on April 14, 2009, after parliament approved Bajnai's nomination. Bajnai won the support of 204 votes of the 384 members of parliament. The conservative opposition abstained en masse, with 173 MPs not casting a vote. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)

Tíz évvel ezelőtt mondott le a kormányfői posztjáról Gyurcsány Ferenc. Az MSZP legutolsó miniszterelnöke a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűtlenebb politikusaként távozott. Lemondása után tragikomikus miniszterelnök-keresési akcióba fogott az MSZP, amelynek a vége az lett, hogy a párt minden megmaradt hitelét is elveszítette. Gyurcsány már távozási beszédében közölte, hogy továbbra is küzdeni fog, és ehhez tartotta is magát az elmúlt tíz évben. Az általa létrehozott Demokratikus Koalíció elnöke, de változatlanul nagy befolyása van az MSZP-re, és a teljes ellenzéki összeborulás miatt még az antiszemita Jobbikra is.

Éppen tíz éve, 2009. március 21-én mondott le az akkori kormánypárt, az MSZP kongresszusán Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki posztról.

A rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kormányfő

A kormányfő távozásában alapvető szerepet játszott, hogy mind saját pártja, mind a külföldi politikusok úgy látták, hogy

Gyurcsánnyal már nem lehet sikeres válságkezelést folytatni.

Éppen 2009 márciusában tetőzött az a gazdasági válság Magyarországon is, amit egyébként pár hónappal ezelőtt még tagadott a bukott kormányfő.

Gyurcsány lemondásában szerepet játszott az is, hogy az MSZP 2009. márciusi kongresszusa előtt látott napvilágot az a Medián-felmérés, amely azt mutatta, hogy 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya, és csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban.

1990 óta nem látott népszerűtlenségi mutatóval távozott a kormányfői székből Gyurcsány Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az MSZP támogatottsága tízéves mélypontra került.

Az adatok szerint a teljes népesség 16, a választani tudó "biztos" szavazók 23 százaléka voksolna rájuk, ami a Medián mérései szerint az utóbbi tíz év legalacsonyabb adata. Ezzel szemben a Fidesz 66 százalékon állt a biztos szavazók körében.

A romló közhangulatban a Fidesz vezetésének a kivételével az összes vezető politikus népszerűsége visszaesett,

Gyurcsány Ferenc 18 százalékos támogatottsága alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét.

Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalékon volt a mélypontja.

Soha nem látott bohózat

Gyurcsány Ferenc ebben a közhangulatban bizonyos szempontból előremenekült, de az MSZP elnöki posztját megpróbálta megtartani magának. Sikerült is a kongresszuson a szavazatok 85 százalékával újraválasztatnia magát. A kormányválság és az MSZP válsága azt követően mélyült el, hogy bár Gyurcsány egy új miniszterelnök megkeresésére tett javaslatot, de mindezt nem egyeztette a különféle érdekcsoportok között,

így pedig 1990 óta nem látott tragikomédia alakult ki.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. Az SZDSZ formálisan még 2008 májusában lépett ki az MSZP-vel való koalícióból. Március 21-e után Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi és Glatz később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Végül Bajnai Gordon vette át Gyurcsány székét Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta az MSZP, amit Gráf nem vállalt.

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki örült a váratlan lehetőségnek és április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Pártelnökként is megbukott Gyurcsány

Időközben a miniszterelnök-keresés komikus és egyben szánalmas napjaiban Gyurcsánynak távoznia kellett az MSZP éléről is, mivel a megyei elnökök számára a személye teljesen elfogadhatatlan volt. Ekkor történt az, hogy amikor Gyurcsány kijött az ülésről, hogy bejelentse a lemondását, akkor a Jókai utcában lévő pár tucat tüntető közül valaki - feltehetően egy csalódott szocialista-szimpatizáns - leköpte.

Gyurcsány lemondási beszédében azt mondta

nem kíván elmenni, és nem kívánja feladni a küzdelmet. Politikus lettem, és az is maradok hosszabb távon is

- mondta. A bukott miniszterelnök pár hónapos hallgatás után gyorsan vissza is tért a politikába, mivel az MSZP országos listájának a negyedik helyéről szerzett mandátumot a 2010-es választáson.

Szakítás a teljesen szétesett szocialistákkal

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett.

Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt), 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból, és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak,

melynek alapító-elnöke lett.

Gyurcsány végül szakított a szocikkal, és megalakította a Demokratikus Koalíciót Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz-kormány leváltása volt, ez azonban messze nem sikerült. A baloldali ellenzék katasztrofális vereséget szenvedett.

Óriási siker önmagukhoz képest az EP-választáson

A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc, független képviselőkként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült.

Az öt évvel ezelőtti EP-választáson a DK óriási sikert ért el 9,75 százalékos eredményével, sőt Budapesten a legerősebb ellenzéki párt lett. Akkor két EP-mandátumot szereztek.

A DK 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé, frissítették a párt logóját és arculatát is. A pártelnök a tisztújító kongresszuson közölte, hogy a DK a jövő pártja, és arra készülnek, hogy egy év múlva képesek legyenek a kormányzásra és egy polgári Magyarország felépítésére.

Nem lett semmi a nagy összefogásból

2016 végén az DK-val együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra, ám ebből a DK vétója miatt kimaradtak a Liberálisok, mert szerintük a 2016-os népszavazásban vállalt szerepükkel Orbán Viktort segítették.

Bár 2014-ben Gyurcsány és pártja felsorakozott Mesterházy Attila, MSZP-elnök mögött, de a nagy összefogás nem aratott nagy sikert Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Miután 2017 januárjában az MSZP-s Botka László váratlanul színre lépett pártja miniszterelnök-jelöltjeként, jelentős vitákra került sor az év folyamán Botka és Gyurcsány, valamint az MSZP és a DK között Gyurcsány és a DK egy lehetséges ellenzéki összefogásban vállalt szerepéről.

Szeptember 30-án Gyurcsány Facebook-közleményben tudatta, hogy a DK beszünteti az MSZP-vel a szerinte hiábavaló egyezkedést, és saját listát állít.

Gyurcsány továbbra is megkerülhetetlen szereplő

A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a párt már önállóan indult. A választáson a szavazatok 5,41 százalékát sikerült megszerezni, és a korábbi négyről kilencre emelte a képviselői mandátumaik számát.

Gyurcsány Ferenc és felesége, valamint a DK továbbra is megkerülhetetlen szereplő a baloldalon Forrás: AFP/Peter Kohalmi

A DK és Gyurcsány tehát két egymást követő választáson is bizonyította, hogy a baloldalon továbbra is megkerülhetetlen szereplő.

Két hónappal a következő EP-választás előtt a DK ismételten önállóan indul. A listavezető a felesége lett, és a felmérések szerint egy jelölt be fog jutni, azaz Gyurcsányné.

Gyurcsány Ferenc napra pontosan tíz évvel ezelőtt mondott le, mint miniszterelnök. Bár változatlanul a legnépszerűtlenebb magyar politikus - igaz, olykor Puzsér Róbert főpolgármesterségről álmodozó humorista egyes felmérések szerint még népszerűtlenebb -, az egész ellenzék vezető szereplője maradt. Nagyjából egy éve már nemcsak a baloldalon a legerősebb politikus, hanem érezhető hatással van a balra forduló, a valóságban változatlanul antiszemita Jobbik politikájára is.