Itt a jegyzőkönyv: csalás és sikkasztás a balliberális irodalmi szervezetnél

2019.03.27. 16:01

Január közepén már megírtuk, hogy a balliberális fiatal irodalmi szervezet nem tud elszámolni a közpénzzel. Most újabb dokumentum jutott az Origo birtokába, amelyben a szervezet fórumának résztvevői nyíltan beszélgetnek a közpénz hűtlen kezeléséről, elszámolási csalásokról, sőt, sikkasztásról is, és mindezt jegyzőkönyvben is rögzítik.

2010 óta semmi egyebet nem hallunk a balliberális irodalmi utánpótlást biztosító, agresszívan politizáló intézmény hangadóitól, mint sivalkodást. Semmilyen állami támogatás nem elegendő nekik. Most már tudjuk, hogy miért: kevesebb támogatásból kevesebbet lehet lenyúlni.

Már benne járunk a 2019-es esztendőben, de még mindig nem sikerült elszámolni a 2017-es pályázati pénzekkel. A JAK akkori elnöke, Gaborják Ádám nem pályázott második mandátumra, és az akkori titkár, Kassai Zsigmond is visszavonult, az új vezetőség – Nagy Kata elnök és Németh Bálint titkár nyakában hagyva a katyvaszt. A tisztázás-elszámoltatás-megoldás helyett azonban az új vezetőség ugyanolyan könnyelműen és felelőtlenül kezelte a közpénzt, majd amikor a Felügyelőbizottság számonkérte őket – erről írtunk januárban –, gyorsan lemondtak.

Közben a Magvető Kiadó felfüggesztette a JAK-füzetek-sorozat publikálását, mindaddig, amíg a szervezet nem rendezi a tartozásait. A könyvekre kapott pályázati pénz ugyanis nem jutott el a könyvkiadóhoz. Hogy hová tűnt, azt csak sejthetjük, de meg fogjuk tudni, ugyanis a Nemzeti Kulturális Alap már nem fogadta el a sokadik halasztási kérelmet, így az elszámolást és a vizsgálatot sem lehet tovább odázni.

De szemelgessünk csak az ominózus jegyzőkönyvből! Januári írásunk után a balliberális irodalmi közeg persze politikai boszorkányüldözésről beszélt, pedig akkor is konkrét, általuk lejegyzett dokumentumok alapján írtuk meg, azaz, tudósítottuk a magyar adófizetőket, mi történik a pénzükkel, ha az az SZDSZ kulturálisnak álcázott utódszervezeteihez kerül. De nézzük, hol tart most az ügy.

A jegyzőkönyv (Rendkívüli fórum az elnökségi pályázatról, 2B galéria, 2019. február 19.) első oldalán a Felügyelőbizottság jelen lévő tagja így fogalmaz:

„Problémát jelent, hogy az NKA felé duplán kerültek elszámolásra számlák, ami egy számvevőszéki vizsgálat esetén komoly gondot jelent. A felügyelőbizottságnak tudomása van arról, hogy a 10 milliós elszámolás esetében 4 millió forint értékben kerültek nem elfogadható számlák benyújtásra.”

Részlet a jegyzőkönyvbőlForrás: Origo

Lépjünk túl azon, hogy a balliberális irodalmi szövetség a magyar nyelvvel nincs különösebb barátságban (a nyelvtanilag hibás „kerültek... benyújtásra” szerkezetet használják). Lényegesebb, hogy a JAK vezetősége a legrégibb és legócskább elszámolási trükköt alkalmazta: ugyanazt a számlát – fénymásolatokkal és/vagy szkennelt változattal kell elszámolni – két vagy több pályázat elszámolásánál is felhasználták. Egy ellenőrzés – akár a minisztérium, akár a Számvevőszék részéről ezt könnyen kiszúrja, de bíztak abban, hogy „az NKA 3-10 évenként vesz elő egy-egy pályázatot vagy szervezetet”. Ezt is a jegyzőkönyvből idéztük. Fordítsuk le: tudták, hogy csalnak, de reménykedtek, hogy nem buknak le.

Kassai Zsigmond, a JAK akkori titkára megerősíti a Felügyelőbizottság vádját a 2017-es, 10 milliós elszámolás ügyében: „Jóindulattal is csak kb. 6.610.000 Ft elfogadható az NKA számára, ezért közel 3.400.000 forint visszafizetését kérheti a JAK-tól.”

Nem csak a magyar adófizetők pénzével gazdálkodnak hűtlenül a JAK-nál. Az európai porondon is lejáratják Magyarországot. A fiatal művészeknek nemzetközi lehetőségeket biztosító Solitude program keretében is pályáztak, és ott is csalást követtek el.

„A Solitude-projekt keretében szerzett támogatást a kezdetektől más programok finanszírozására is felhasználta a szervezet, előfordult például, hogy egy szigligeti kapcsolódó rendezvénnyel sikerült kicsit felnyomni a tábori költségvetést, fontos bevételi forrást jelentett a JAK számára korábban” – nyilatkozik a jegyzőkönyvben a nemzetközi programok felelőse.

Értjük? Sikerül felnyomni a költségvetést és így – csalással – jövedelmi forrást teremteni!!!

A jegyzőkönyv alapján felmerül annak az alapos gyanúja, hogy ugyanazt a számlát a Nemzeti Kulturális Alapnál és a nemzetközi projekteknél is elszámolták. Még a végén kiderül, hogy egy számlát kétszer az NKA-nál és még egyszer a Solitude-nál is elszámoltak!

Mindeközben egyik érintett író a saját zsebéből félmillió forintot adott, persze, nem véletlenül: „Az általa nyújtott félmillió forintos tagi kölcsön feltétele volt többek között az is, hogy a Solitude-szerződés rendezve legyen, de Németh Bálint [szerk. megj. a JAK januárban lemondott titkára] ígéreteivel ellentétben még a kölcsönszerződés aláírását követően sem került az Emmi felé minden dokumentum leadásra.” Azaz a JAK vezetői a saját tagjaikat is átverték, nemzetközi lehetőségekkel hitegetve őket.

A legtöbb információt Kassai Zsigmond extitkár beismerő vallomásából tudjuk meg. Idézzük a legizgalmasabb passzusokat a jegyzőkönyvből:

„A 2017-es évet összefoglalva beszámol arról, hogy a 2017-es Solitude-program mellett egyetlen másik pályázat került csak hiánytalanul elszámolásra. Alapelv, hogy ha kapunk támogatást, arra kell felhasználni, amire kaptuk, ezért semmiképp sem számolhatjuk el két helyen – 2017-ben azonban ez megtörtént. A kettős elszámolás ugyanannál a pályáztatónál nagyon kínos, költségvetési csalásnak minősül. 2017-ben körülbelül 1.700.000 forintot érint ez.”

„Összességében az elszámolások hiányosságainak következtében a 2017-ben 4 millió körülire saccolt hiányt óvatos becslések szerint legalább további hárommillió forinttal sikerült az év végére feltornázni.”

„A pénztárral kapcsolatban sötétben tapogatódzunk, csak az látszik, amiről van papír. A nem kevés készpénzfelvétel és a feltételezhető készpénzes kifizetések bizonylatai nem elérhetőek, a tetemes pénztári hiány február végére lesz konkretizálható.”

„Normál esetben megjelöljük a nyilvántartásban, mire költöttük el a pénzt. Egy idő után ezek a költések nem kerültek megjelölésre, innentől utólag kellett kinyomozni, milyen költség tartozott az adott pályázathoz. Itt például látszanak olyan tételek, amik már el voltak számolva a Solitude-ban, de az akkori titkár a 10 milliós pályázatnál jelölte be, így lett párhuzamosan leadva két elszámolásban. Van sajnos másfajta duplikálás is az elszámolásokban.”

Tehát: 4 + 3, azaz 7 millió forint hiány, költségvetési csalás, sikkasztás. Miközben a JAK aktivistái minden évben többször telezokogják a sajtót, hogy nincs pénzük működésre, és elnyomják a fiatal írókat, valójában rablógazdálkodás folyik a magyar és az európai adófizetők pénzén.

Az irodalmi táborokra, közönségtalálkozókra, könyvekre kapott pályázati pénz elszámolásában nincs semmi ördöngösség, amennyiben a támogatott becsületes, és arra költi a pénzt, amire pályázott. Szürreális, ha másfél-két év sem elegendő egy ilyen elszámolás elkészítéséhez, hiszen ennyi idő alatt akár egy számviteli tanfolyamot is el lehet végezni. Már maga az elszámolás elhúzódása, a sorozatos halasztáskérés gyanúra ad okot, mikor olyan egyszerű dolgokról van szó, mint egy írótábor, konferenciák vagy közönségtalálkozók.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a pályázati botrányban súlyosan érintett extitkár, Kassai Zsigmond jelenleg havi 150.000 Ft juttatást kap azért, hogy megpróbálja helyre tenni a kárt, amit okozott egy támogatótól, aki szeretné megmenteni a szervezetet.

Azaz sikerült megint kecskére bízni a káposztát.

A József Attila Kör jelenleg 432 fiatal író nevével él vissza, hogy állami és nemzetközi támogatásokat szerezzenek. Fiatal írók százait hitegeti tehát hazai és nemzetközi érvényesülési lehetőségekkel, miközben a magyar kormány ellen hangolja, azaz politikai célra is felhasználja őket. A háttérben azonban – saját belső bevallásuk alapján, nincs rá enyhébb kifejezés – egy kulturális maffia képe rajzolódik ki. Ráadásul egy nevetségesen amatőr maffiáé, amelyik jegyzőkönyvbe foglalja saját bűncselekményeit.