A zsidó-keresztény értékek tették sikeressé a kontinenst

2019.03.23. 20:35

Két út áll ma Európa előtt a demográfiai válság megoldására: az egyik, hogy a kieső népességet egyszerű „emberimporttal” pótoljuk, azzal, hogy az illegális migrációt legálisnak nevezzük ki. A másik, hogy támogatjuk az európai őshonos népesség családalapítását. A magyar kormány ez utóbbi politikát választotta, az emberjogi fundamentalisták azonban arra törekednek, hogy a politikai választásokat úgy tegyék lehetetlenné, hogy kikényszeríthető joggá alakítják az előbbi lehetőséget – mondta az MCC migrációs konferenciáján Szánthó Miklós jogász, az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA elnöke.

Szánthó Miklós jogász, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a migrációs vita napjainkban sokkal többről szól, mint amit a szemünk lát – írja tudósításában a Mandiner.

Az európai migrációs vita felszíne alatt sokkal mélyebb konfliktusok is találhatók. Ezek a feszültségek régóta a mélyben vannak, de eddig az európai uniós elit kényelmesebbnek találta, hogy nem beszél róluk – jegyezte meg Szánthó Miklós.

A kérdés az, hogy mit is értünk a közös európai értékek alatt, mit értünk demokrácia, jogállamiság vagy éppen emberi jogok alatt – tette hozzá.

Arról van ma valójában szó, hogyszeretnénk-e egy olyan multikulturális társadalomban élni, ahol az emberjogi fundamentalisták az emberi vágyakból, álmokból szeretnének kikényszeríthető jogokat alkotni, vagy nem? – tette fel a kérdést. Ezek a progresszív emberjogi fundamentalisták most éppen a bevándorlást választották eszközüknek– közölte.

Szánthó Mikós kijelentette, két eltérő gondolat áll előttünk: vagy megőrizzük kulturális homogenitásunkat és alkotmányos önazonosságunkat, vagy létrejön egy európai multikulturális modell, ahol egy egyszerre sokszínű, de mégis uniformizált Egyesült Európai Államok elérése a cél.

Ebben a kérdésben azt is fontos tisztáznunk, hogy beszélhetünk-e európai identitásról és európai démoszról, mert e nélkül nem valósítható meg a nemzeti szuverenitás átruházása az Európai Uniónak – mondta.

A migrációs válság szerinte szintén felszínre hozta azt a kérdést, hogy hogy viszonyuljunk Európa zsidó-keresztény gyökereihez. Úgy fogalmazott, ma a progresszívek szeretnék kilúgozni ezen értékeinket, de mi tudjuk, hogy pontosan ezek az értékek tették sikeressé kontinensünket. Azt is látnunk kell, hogy paradox módon a liberális progresszívak által követett értékek szintén ellentétesek az iszlámmal.

Két út áll ma kontinensünk előtt – hangsúlyozta. Az egyik egy technikai megoldás, vagyis az, hogy a kieső népességet humán importtal oldjuk meg, ahogy az az ENSZ-migrációs paktumban is megjelenik.

Ez az út azt jelenti, hogy a népességcsökkenés elkerülésére szimplán át kell címkézni az illegális migrációt legálissá.

Szintén népszerűvé vált az az eredetileg ökotudatos hozzáállás, amely azt mondja, hogy a nyugati fehér férfi ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a világ többi állampolgáráé. Ezért születésszabályozással kell csökkenteni a lakosságunkat. Ennek számos eleme van az abortusz és az eutanázia liberalizálásától a genderelméletekig – jelezte.

A másik út az, amit a magyar kormány is követ, hogy az őshonos népességet támogatjuk. Ösztönözzük családalapításukat és gyermekvállalásukat

– emelte ki.

Végül érdemes azt is leszögeznünk, hogy a progresszívek gondolataival ellentétben ezekre a felmerülő kérdésekre elsősorban nem jogi válaszokat kell adnunk. Ezek ugyanis nem jogi problémák, annak ellenére, hogy sokan el akarják jogiasítani ezeket a kérdéseket. Ezek nagyon is politikai kérdések– fogalmazott.

Az Alapjogokért Központ igazgatója Robert Schuman gondolataival zárta előadását, amelyek szerinte ma talán még inkább érvényesek, mint amikor eredetileg elhangzottak: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”