A tömeges migráció óriási veszélyekkel jár

2019.03.28. 15:04

Nagyon óvatosnak kell lenni a számokkal, nagyon nem mindegy, hogy hány embert engedünk be, és egyáltalán nem mindegy, hogy tízezer embert kell integrálni, vagy pedig egymilliót – minderről George J. Borjas, a Harvard Kennedy School professzora beszélt az Origónak a Mathias Corvinus Collegium által szervezett budapesti migrációs konferencián. A munkaerőpiac kérdéseivel foglalkozó tudós szerint az alacsony képzettségű migránsok általában nehezebben integrálódnak az adott társadalomba.

Elsősorban a migráció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival foglalkozik George J. Borjas. A kubai születésű közgazdász 12 évesen emigrált édesanyjával az Amerikai Egyesült Államokba. A Columbia Egyetemen doktorált, jelenleg a Harvard Kennedy School professzora.

A szakember kiszámolta, hogy a tömeges migráció leszorítja az alacsonyan képzettek fizetéseit: szerinte a bevándorlás évente 402 milliárd dollárt vesz ki az amerikai alacsony képzettségűek zsebéből, viszont 437 milliárd dollárral növeli a migránsokat alkalmazó vállalatok profitját. A szerény többlet pedig szinte teljes egészében a bevándorlóknál köt ki.

George J. Borjas nagyon pontos számításokat végzett a migráció munkaerőpiacra gyakorolt hatásairólFotó: Polyák Attila - Origo

A Harvard Egyetem közgazdásza ezért szociális védőfalat húzna fel az őslakók védelmére: megadóztatná azokat a vállalatokat, amelyek hasznot húznak a bevándorlásból, és e pénzt a munkahelyeiket elvesztett őslakók szociális védőhálójára fordítaná.

A migráció segíti-e egy adott ország munkaerőpiacát, vagy pedig hátrányos a számára? Van-e aranyrecept?

A válasz általában nem egyszerű, és nincsen minden országra olyan recept, ami a sikert biztosítaná. Ausztrália esetében a munkaerőpiacra kedvező hatást gyakorol a migráció, mivel csak az angolul tudó, és magas kvalifikációval rendelkezőket engedik be. Az Egyesült Államokban lényegesen más a kép, mivel a migránsok egy jelentős része nagyon alacsony képzettséggel érkezik. Éppen ezért az integrációjuk jóval kevésbé sikeres.

Mik a főbb tapasztalatok azt illetően, hogyan hatnak az Egyesült Államok munkaerőpiacára a bevándorlók? Mik a sikertörténetek, és mik a főbb kudarcok?

Az Egyesült Államokban az elmúlt harminc évben nagyon sok iparilag fejletlen országból érkeztek bevándorlók. Akik magas képzettséggel rendelkeztek, azok viszonylag könnyen beilleszkedtek az országba, míg azok, akik alacsony képzettségűk voltak, azok jóval nehezebb helyzetben találták magukat. Az alacsony képzettségű migránsok abból a szempontból is hátrányosan érintették az USA-t, hogy az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben a béreket lefelé nyomták, mivel kiszorították a korábban ezen a területen dolgozókat. Érdemes a sikerek közül kiemelni a magyarokat, akik az elmúlt több mint 100 évben mindig sikeresen beilleszkedtek az amerikai munkaerőpiacra, mivel nagyon jó képzettségűek voltak.

"Egyáltalán nem mindegy, hány embert engedünk be, és kiket"Fotó: Polyák Attila - Origo

Milyen tapasztalatokat vonhat le ebből Európa?

Eddig nem sokat foglalkoztam tudományos alapon az európai migráció munkaerőpiacra gyakorolt hatásával. Annyit általánosságban meg lehet állapítani, hogy ha egy adott szektorba tömegesen érkeznek, az a jövedelmek csökkenéséhez vezethet. Éppen ezért nagyon óvatosnak kell lenni a számokkal, nagyon nem mindegy, hogy hány embert engedünk be. Egyáltalán nem mindegy, hogy tízezer embert kell integrálni, vagy pedig egymilliót. Alaposan végig kell gondolni, hogy milyen típusú emberekre van szükség. Európában nagyon fontos beszélni a bevándorlók integrációjáról is, mivel azt lehet látni, hogy a másod- és a harmadgeneráció sem érte el azt az integrálási fokot, mint ami mondjuk az Egyesült Államokban megtörtént.

Hogyan látja az Egyesült Államok migrációs politikájának jövőjét?

Mindez egyértelműen a jövő évi választásoktól függ. Donald Trump lényegesen szigorúbb megközelítést alkalmaz, mint a demokrata párt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK