A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz

2019.03.26. 10:54

A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz, a globalizált világban a nemzetközi hálózatok a lokális közösségek szétmorzsolására törekszenek, valamint a családok és nemzetek szétbontására - minderről Gulyás Gergely beszélt a Századvég Alapítvány által szervezett Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? – című konferencián. Mindennek a legjobb eszköze a tömeges muszlim bevándorlás – mondta a Miniszterelnökség vezetője. G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke szerint ma eszmékkel és nem fegyverrel kell harcolni.

Olyanok vagyunk, mint azok az emberek, akik egy lebombázott ház pincéjében ülnek, és ki kell ásniuk magukat, de maguk sem ismerik a pontos kiutat – ilyen helyzetben volt az ország harminc évvel ezelőtt, és ilyen helyzetben volt a teljes magyar közélet – mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője szólt arról is, hogy újra kellett kezdeni mindent 30 évvel ezelőtt, így az egyház és a hit kérdéseiben is ez történt.  Az 1989 előtti 40 év alatt a kereszténység a legnagyobb csalásként szerepelt a közoktatásban, míg az egyházak ennek terjesztőiként – emlékeztetett a politikus.

Nem történt meg a nagy áttörés

Az elmúlt három évtized építkezéssel telt, de a teljes áttörés nem történt meg. Az emberek jelentős részének alkalma sem volt arra, hogy a kereszténység nézeteivel találkozzon – mondta Gulyás. Egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország egy keresztény kultúrájú ország, és ez hatással van a teljes államrendszerre - tette hozzá. A Miniszterelnökség vezetője szerint a keresztény ember hatalmas élménye a szabadság, ez egy belső szabadság, és független attól, hogy valaki demokráciában, vagy pedig diktatúrában él. A kereszténydemokrata politika elfogadja és hirdeti azokat az alapelveket, amik a kereszténységből kinőttek – hangsúlyozta a politikus. 

Attól, hogy valaki kereszténydemokrata, attól még nem biztos, hogy jó keresztény, de az elkövetett hibák alól mindez nem jelenthet felmentést  – hívta fel a figyelmet Gulyás. A kereszténység egyértelműen fogalmazott az egyházi és világi hatalomról, és szétválasztotta azt. Szólt arról is, hogy a demokrácia a kereszténységnek köszönheti a létét. Soha Krisztus előtt nem fogalmazódtak meg hasonló gondolatok – tette hozzá.

Gulyás Gergely: A globalizált világban a nemzetközi hálózatok a lokális közösségek szétmorzsolására törekszenek, valamint a családok és nemzetek szétbontásáraFotó: Mudra László - Origo

Ez a 21. század legnagyobb kihívása

Az európai keresztény kultúra egyik legnagyobb kérdése az intézmények és a karizma viszonya. Az európai közösség kultúrájának az alapja az intézmények, míg az intézmények működéséhez emberekre van szükség – hívta fel a figyelmet a miniszter. Amikor az intézmény eltávolodik az emberektől, akkor jönnek a reformmozgalmak, ilyen volt a szerzetesrendek szétválása, majd pedig maga a reformáció. Európa reneszánszok sorozata, amely egészen a 19. századig tartott – tette hozzá. A közös európai identitás alapja a görög kultúra, a római jog és a keresztény lelkiség.

Gulyás Gergely kijelentette, a 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz. A globalizált világban a nemzetközi hálózatok a lokális közösségek szétmorzsolására törekszenek, valamint a családok és nemzetek szétbontására.  Mindennek a legjobb eszköze a tömeges muszlim bevándorlás – hangsúlyozta a politikus. Létrejöhet-e egy újabb szellemi és lelki megújulás a keresztény Európa védelmében? – ez századunk legnagyobb kérdése – mondta Gulyás. Ha ez létrejön, akkor az mindenképpen Közép-Európából indulhat el – zárta szavait.

A vállrendítés kultúrája

Olyan szituációban vagyunk, mintha a vállrendítés kultúrája közepette kellene feltennünk azt a kérdést, hogy mit is köszönhetünk a keresztény kultúrának – mondta G. Fodor Gábor. A Századvég Alapítvány vezetője szerint a házasságtól kezdve egészen a liberalizmusig szinte mindent a kereszténységnek köszönhetünk. Függetlenül, ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúrához viszonyunk sorskérdés, és nem kulturális kérdés - tette hozzá. A magától értetődő dolgokért is meg kell küzdeni – mondta a szakember. Szólt arról is, hogy 732-ben Martell Károly azzal, hogy az arabokat Poitiersnél legyőzte, megmentette Európát attól, hogy az arabok fennhatósága alá kerüljön. Ma hasonló a helyzet, de nem fegyverrel, hanem eszmékkel kell küzdenünk – mondta G. Fodor Gábor.