Vádemelés az Alstom-ügyben: megúszhatják a balliberális döntéshozók

2019.03.31. 10:17

Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz, jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek.

Néhány hét múlva vádat emelhet a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – értesült a PestiSrácok.hu. A szerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. 

Hamarosan vádemelés lehet az Alstom-ügybenFotó: Hajdú D. András - Origo

Hat gyanúsított van

Az ügyben az után indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. Igaz, tavaly decemberben egy londoni bíróság bizonyítottság hiányában nem tudta megállapítani a vádlottak bűnösségét.

Az, hogy ez az ügy Magyarországon is vádemeléssel zárul, nem érheti meglepetésként a közvéleményt, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban tért ki arra, hogy szinte biztosra vehető, vádat emelnek az Alstom-ügyben. Ez heteken belül bekövetkezhet, annál is inkább, mert a nyomozás végső határideje, amit már nem lehet meghosszabbítani, április 7-én lejár. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölte, hogy a vesztegetési botránynak továbbra is hat gyanúsítottja van, ugyanakkor két személy tekintetében elkülönítették és felfüggesztették az eljárást. A főügyészség hangsúlyozta azt is, hogy az érintettek részére „az iratok megismerésének lehetőségét biztosították".

Megúszhatják a döntéshozók  

Az ügyészségi válaszból kiderült az is, hogy egyik gyanúsított sem közszereplő, azaz, jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. A botrány kirobbanása után Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is előkerült, miután napvilágot látott, hogy családi cégéhez két részletben összesen több mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól.

Borbély Lénárd csepeli polgármester, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke pedig arról beszélt korábban, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője volt az, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben. Borbély Lénárd szerint az egész beruházást átszőtte a korrupció.

Demszky Gábor volt főpolgármester nem szerepel a vádlottak padján az Alstom-ügybenForrás: MTI/Kovács Tamás

Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése.

KAPCSOLÓDÓ CIKK