Így lépne fel a Facebook-cenzúra ellen a Századvég

Vágólapra másolva!

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Postban megjelent nyílt levelében. Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el. A Századvég Alapítvány hónapok óta vizsgálja a Facebook-cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Facebook-alapítót valóban egyfajta naiv jó szándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook-alapító segítségére sietni - írja a Századvég közleménye.

Origo

Vágólapra másolva!

Facebook Mark Zuckerberg cenzúra Századvég

Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban.

Zuckerberg szerint a közösségi média áruvá és privát szolgáltatássá alakítja át a politikai véleményt és közbeszédet - írja a Századvég közleménye, hozzátéve: ez mindenképp figyelemreméltó álláspont a hatalmas profitot termelő gigavállalkozás egyik tulajdonosától. Ennek következtében a politikai nyilvánosság elveszíti „közjó" jellegét, ami korábban mindenütt a nemzetek önrendelkezésének hatáskörébe tartozott. Keletkezik tehát egy űr, amit valakinek ki kell tölteni.

Készséggel jelentkezik rá a Facebook, ám a cenzúra gyakorlásáért viselt felelősséget szeretné másra hárítani.

Zuckerberg ezért a demokratikus elkötelezettségű kormányoktól várja el, hogy globális szabályokat alkotva őrködjenek az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága" felett - olvasható a Századvég elemzésében.

Elvennék a nemzeti kormányoktól az utolsó eszközöket is

A politikai elemző intézet szerint a Facebook és a közösségimédia-óriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika mentén cselekednek.

Céljuk a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg

– a fenti célok mellett elkötelezett a kormányzati eszközök bevonásával. A választások biztonságosságára és tisztességességére, a magánélet sérthetetlenségére és a káros tartalmak kiszűrésére hivatkozva szentesítenék a cenzúrát, miközben a nemzeti kormányok kezéből az utolsó eszközöket is kicsavarnák, hogy nehogy véletlenül magát a Facebookot lehessen a nemzeti szuverenitás fennhatósága alá rendelni.

Ha Zuckerberg eléri, amit akar, akkor a Facebook-cenzúra szintet ugrik, és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy azok élni tudjanak alkotmányosan biztosított szabadságaikkal.

Mark Zuckerberg ötletei szintlépést jelentenének a cenzúrában Forrás: AFP/Bertrand Guay

Óriási a veszély

A Századvég szerint a veszély óriási. A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi. A Századvég Alapítvány szerint a nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot.

Ezért a következőket javasolja:

Minősítsék hagyományos tömegmédiának a közösségi médiát, és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.
Hozzanak trösztellenes intézkedéseket, darabolják fel a monopol szolgáltatót, vagyis adják a kisrészvényesek tulajdonába.
Terjesszék ki a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.
Lépjenek fel keményebb jogi eszközökkel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival, az önjelölt cenzorokkal szemben.

A Századvég szerint a problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál.

Ezek az elvek sokszor nem egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait, azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar jogszabály megenged.

Bármikor felülírató szabályok

Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a megbeszélhető témák körét.

Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a Facebook felületein.

A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell helyreállítani - véli az intézet.

Javaslataik:

Az ilyen jellegű „önkényes online szolgáltatói cenzúra" esetére is terjesszék ki – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.
Vagy pedig utalják közigazgatási hatáskörbe ezeket az ügyeket. Ebben az esetben a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.
Még nagyobb elrettentő hatása lehetne annak, ha büntetőjogilag szankcionálnák az olyan magatartást, amelynek keretében valaki közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori" munkát, tevékenységet szervezőkkel, illetve végzőkkel szemben.
Egy szó, mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók szabadságát! - írja a Századvég közleménye.

A teljes tanulmány elérhető a Századvég weboldalán.