Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amikor a Lehman Brothers 2008. szeptemberében csődvédelmet kért, akkor a Dow Jones 777 pontot zuhant, mindez pedig egy láncreakciót indított el – mondta Lánczi Tamás. A XXI. Század Intézet igazgatója közölte, hogy
a válság eredményeképpen legalább nyolcmillió amerikai vesztette el az otthonát, majd pedig bankok tucatjai dőltek be, a munkanélküliségi ráta az egekbe ugrott.
A válsággal odaveszett a középosztály folyamatos gyarapodásának a mítosza – tette hozzá. Odaveszett a nyugati gazdaság növekedésének a mítosza is, ami annak fényében furcsa, hogy több ezer milliárd dollárt pumpáltak az érintett gazdaságokba.
A hidegháborút megnyerő nagyhatalmakról kiderült, hogy sebezhetőek. A politikai elit pedig a 2008 előtti rendszert akarta restaurálni, miközben a válság felelősei mindent megúsztak – hívta fel a figyelmet Lánczi. A vezetési válság azóta is lebénítja a nyugati elitet, az Egyesült Államokban pedig nagyon mélyekké váltak a politikai árkok.
Nyugaton a hagyományos pártok nem képesek megújulni, és kartellekbe tömörülnek, és azok, akik nem kérnek ebből, azokat megbélyegzik.
A választók és az elit között egyetlen közös pont van, mégpedig a kölcsönös frusztráció – mondta Lánczi Tamás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Project 28 kutatás szerint az európaiak pesszimisták, és nem kérnek a tömeges migrációból. Ma egyedül Kína lép fel azzal az igénnyel, hogy életformát kínáljon az Egyesült Államokkal szemben – mondta a szakember. A XXI. Század Intézet vezetője szólt arról is, hogy 2008 új korszakot nyitott a világtörténelemben, és az intézet a XXI. század új gondolatainak a szenvedélyes kutatója lesz.
2008-ban azonnali döntéseket kellett volna hozniuk az uniós és nyugati elitnek, de csődöt mondtak – mondta Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, a válság hatására Ázsia folytatta a felfele menetelését, miközben az EU válságba került.
Az Egyesült Államok a vállalkozói kultúra segítségével ki tudott jönni a válságból, miközben az EU intézményeinek a vezetői döntésképtelennek bizonyultak. A 2008-as válságra adott nyugati válaszok a liberális értékek mentén történtek, és nem vették figyelembe a társadalmi igényeket.
Csupán a saját gazdasági érdekeiket követték, a gazdaságot a politika fölé helyezték – tette hozzá.
Orbán Viktor és kormánya 2010 után politikai választ adott a válságra, és ez kiverte a nyugati elit körében a biztosítékot – mondta Schmidt Mária. Orbán a gazdaságpolitikáját a politikai célok alá helyezte, a válság terheit pedig szétterítette a felelősök között is. Mindehhez bátorságra, és előrelátásra volt szüksége, valamint erős választói felhatalmazásra –tette hozzá. Mára kiderült, hogy Orbán Viktor politikája sikeres volt, és ezt ellenfelei is elismerik – hívta fel a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária elmondta, hogy azok a válságkezelési módszerek, amelyek az elit megmentését szolgálták, sikertelenek voltak. A középosztály meggyengült Nyugaton, és ez alapvetően rendítette meg a politikai rendszereket, és gyengítette meg a hagyományos pártok befolyását. Az elmúlt évtizedekben meghatározó neoliberális politika cserben hagyta a társadalmat, az egyenlőtlenségek növekedtek – mondta a szakember. Orbán Viktor kimondta, hogy Magyarország szakít azzal a liberalizmussal, ami válságba sodorta Magyarországot és Európát is – hangsúlyozta a szakember.
Orbán Viktor volt az, aki kimondta, hogy a Nyugaton rendszerválság van, aminek óriási hatása volt
- hívta fel a figyelmet Schmidt Mária. Még az amerikai elnökök is tudták, hogy a nyugati liberális rend megbukott, ezért is támadták a magyar kormányfőt – mondta a szakember. Orbán Viktor hadat üzent az elitnek – tette hozzá.
Schmidt Mária a görög válság kapcsán tette fel a kérdést, hogy miért hagyták, hogy meghamisítsák az adatokat? Görögország nyolc év alatt a GDP 26 százalékára tehető megszorítást eszközölt, jelenleg 320 milliárd eurós adósságterhet cipel. Hasonló volt a helyzet a wiemari Németországban, az eredmény pedig ismert – mondta a szakember. Hasonló helyzetben lenne Magyarország is jelenleg, ha a kormány korábban nem szakít az IMF-el – hívta fel a figyelmet Schmidt.
Gazdasági és politikai ellentétek feszítik jelenleg az uniót – mondta Schmidt.
Az uniós polgárok úgy érzik, hogy a választói akaratot nem veszik figyelembe, és a véleménye egyáltalán nem számít.
A válság eredménye az lett, hogy az adós országok nem folytathatnak önálló gazdaságpolitikát, az emberek csak kormányt választhatnak, de nem választhatnak politikát. Orbán Viktor nem volt hajlandó elfogadni ezt a keretet – tette hozzá.
A liberális demokrácia a jognak is alárendelte a politikát, az EU-t nem felelős politikusok irányítják, hanem arctalan szereplők. Mindez a szovjet birodalmat idézi, ahol mindent a politikának rendeltek alá, és ezzel megölték a szabadságot.
Ma a technokrácia uralkodik, és a birodalomépítő szándék egyre erősebb.
A politika ma nemcsak a gazdasággal, hanem a bürokrácia önérdekével szemben is alulmarad – mondta Schmidt Mária. A politikát az elit felül akarja írni a joggal, hasonló módon a civileket is ki akarják vonni a politika ellenőrzése alól, és hasonló a helyzet a bíróságokkal.
Ha ez a folyamat erősödik, akkor a nemzetállamoktól a nemzetek feletti szereplőkhöz kerül a hatalom – mondta Schmidt Mária. A fenti aránytalanságok miatt minden erővel a szabadság és a demokrácia megmentésére kell összpontosítani. A legnagyobb veszélyt nem a többi civilizáció jelenti, hanem a saját érdekeinknek a háttérbe helyezése – hívta fel a figyelmet a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki kiemelte, hogy a nemzetállamok megőrzése mindenek fellett áll.
Frank Füredi szociológus arról beszélt, hogy a 2008-as válság megmutatta, hogy bár korábban a jobboldal megnyerte a gazdasági harcot, de a kulturális harcot elveszítette. Szólt arról is, mindenki azt gondolta, hogy Reagan-Theatcher politika fogja uralni a világot, de nem foglalkoztak azzal, hogy a mélyben már változik a világ. A válsággal együtt a kultúrában is válság keletkezett. Ennek eredménye, hogy az emberek egyre pesszimistábbak, és nem hisznek a hagyományokban – tette hozzá.
Füredi elmondta, erre a pesszimizmusra építenek azok, akik szerint félni kell a jövőtől, így pedig nincs szükség gyermekekre, és túl sok ember él a Földön.
Ez nem lenne nagy probléma, ha csak egy kisebbség véleménye lenne, azonban a média és az elit egy jelentős része ennek szellemében beszél
- mondta a professzor. Úgy látja, a pesszimizmus teljesen eluralkodott a nyugati fiatalság körében, aminek az egyik legfőbb jellemzője, hogy mindenféle egészségügyi problémájuk van, és a szüleiket hibáztatják, hogy ők felelősek a problémákért. Mindezzel szemben Ázsiában pozitív hozzáállás a jellemző, míg Európában a negatív attitűd.
Békés Márton szerint egy korszakfordulót élünk, amikor a korábbi liberális világrend visszaszorulóban van, míg a nemzeti szuverenitás erősödőben van. A szakember arról beszélt, hogy a korábbi politikai törésvonalak megváltoztak, az államok állnak szemben az elittel. A különböző ideológiákhoz tartozók éppen ezért lényegesen könnyebben tudnak összefogni a fentiekkel szemben - tette hozzá. Az elit része a brüsszeli vezetés is, akik céljaik megvalósításában kiemelt szerepet szánnak a multikulturalizmusnak.
A bevándorlásellenes társadalom áll szemben azzal a brüsszeli elittel szemben, akik elhozzák hozzánk a Maghrebet, míg ők a trópusokon nyaralnak
- mondta Békés.
Brüsszel 2010 óta folyamatos ostromállapotban van. Egyrészt a belső válságaik fenyegetik őket, másrészt kívülről a nép - mondta a szakember. Az elmúlt évek európai választásai egyértelműen mutatják, hogy változóban van a gondolkodás Európában. A jobboldali pártok az európai őshonos nemzeteket is képviselik, és képesek arra, hogy átlépjenek a korábbi osztálymeghatározásokon - mondta Békés Márton.
