Az EP-választás tétje: keresztény Európa vagy bevándorlókontinens

2019.04.05. 11:50

A Fidesz-KDNP mai programbemutatója után holnap hivatalosan is kezdetét veszi a 2019-es európai választás kampányidőszaka. A Magyarországon május 26-án sorra kerülő voksolás tétje minden eddiginél nagyobb, mert a magyar választók a hazai pártokon keresztül véleményt tudnak mondani a migrációpárti uniós elit elmúlt ötéves teljesítményéről, és dönteni tudnak Európa jövőjéről is. Az Origo végigveszi, mi a tét.

Szombaton hivatalosan is kezdetét veszi az európai parlamenti választási kampány Magyarországon, aminek a végén a magyarok (hasonlóan minden uniós országhoz) arról döntenek, kiket küldenek Brüsszelbe. A legkevésbé sem túlzó azt állítani, hogy az európai voksolásnak – és így a kampánynak – sosem volt még akkora tétje, mint most. A 2015-ben csúcsosodó migrációs válság alapjaiban változtatta meg Európát és a politikai erőviszonyokat. Az öt éve hatalmon lévő brüsszeli elit meggyengült, és előretörtek a bevándorlásellenes pártok, amelyek májust követően megrengethetik a jelenlegi elit hatalmát. 

Mi is forog kockán?

Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz– ha egy mondatot kellene választani, amely a legjobban körülírja a másfél hónap múlva esedékes választás tétjét, akkor minden bizonnyal Robert Schumannak, az Európai Unió atyjának gondolatai lennének a legtalálóbbak, ugyanis ez a mondat még sosem volt ilyen aktuális.

A migrációs válság kirobbanásával az Európai Unió válaszút elé érkezett: vagy védelmet biztosít az európai polgároknak, az európai értékeknek és az európai kultúrának, vagy a más kultúrájú, integrációt elutasító bevándorlók érdekeit helyezi előtérbe, és korlátlan mértékben befogadja őket.

Már a kezdetekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli elit az utóbbi megoldást választotta, ami

drámai következményekkel járt.

A rendelkezésre álló statisztikák szerint az elmúlt uniós ciklusban a bevándorlók aránya rohamosan nőtt az európai polgárokéhoz képest, ami egyes nyugati tagállamokban pár évtized múlva oda vezethet, hogy az európai kultúrát tagadó muszlim bevándorlók többségben lesznek.

Európában 2014 óta rendszeressé váltak a rengeteg halottat követelő terrortámadások, mindennapossá a migránsokhoz köthető, sokszor szexuális jellegű bűncselekmények. A kontinens közbiztonsága mélypontra került.

Bár ezek a tendenciák mindenki számára egyértelműek, a brüsszeli elit és a nyugat-európai országok vezetőinek jelentős része továbbra sem tett le arról, hogy a kontinens demográfiai problémáit a bevándorlók betelepítésével próbálja megoldani. Ezt támasztja alá, hogy jelenleg is több bevándorláspárti terv van a brüsszeli döntéshozók előtt. Még mindig napirenden van a migránsok szétterítésén alapuló kötelező betelepítési kvóta; feltöltött bankkártyákkal és migránsvízummal ösztönöznék a bevándorlókat az indulásra, valamint felülírnák a tagországok határvédelmi jogait.

Az EP-választás egyik legfőbb tétje ez. Mivel ezeknek a javaslatoknak a többségét nem fogadták el a jelenlegi ciklusban, így erre a május utáni időszakban kerülhet sor. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen erőviszonyok alakulnak ki az uniós intézményekben: bevándorláspárti testület lesz, vagy olyan, amely Európa keresztény értékeit védi.

Emmanuel Macron bevándorláspárti francia elnök, és Soros György köré a migrációt és az Európai Egyesült Államok vízióját feltétel nélkül támogatók csoportosulnak, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezetésével létrejött egy, a nemzetállami modellt hangsúlyozó, bevándorlásellenes blokk. Mind ezzel szoros összefüggésben

az európai választás a brüsszeli elit teljesítményéről szóló népszavazás

is lesz.

Ismét erősödik a migrációs válság

Hogy a migrációs válságnak három év elteltével sincsen vége, jól mutatja, hogy a napokban Afrikából, Törökországból és Görögországból is migránskaravánok indulásáról érkeztek hírek. Csütörtökön érkezett a hír, hogy a bevándorlók a görögországi Szaloniki környékén gyülekeztek. A többezres migránskaravánnal szemben felsorakoztak a rohamrendőrök is. A megvadult migránsok rátámadtak a rendőrökre, akik könnygázzal oszlatták a tömeget.

Illegális migránsok és görög rohamrendőrök összecsapása az észak-görögországi Szalonikitől nyugatra fekvő Diavatában lévő migránstábor előtt 2019. április 4-énForrás: MTI/AP/Jánisz Papanikosz

Soros György szerepe

A brüsszeli politika alakulásában meghatározó szerepe volt Soros Györgynek, aki nyíltan beleszólt az európaiak életébe. A bevándorláspárti milliárdos 2015 szeptemberében hat pontban fogalmazta meg a Soros-tervként ismertté vált migránspárti programját, amely azóta is alapjaiban határozza meg a hozzá köthető politikai erők irányvonalát, tevékenységét.

Írásának egyik legfontosabb elemeként arról értekezett, hogy évente egymillió migráns betelepítésére lenne szükség, akiknek az integrációját az uniós országoknak kellene fizetniük. Az ideológiai alap tehát a migrációs válság kirobbanásakor azonnal megszületett, az amerikai tőzsdespekuláns pedig a végrehajtókról is gondoskodott. A Soros-féle Open Society Foundation (OSF) belső adatbázisából kikerült egy lista, amely azt mutatja, hogy az európai parlamenti képviselők harmada lojális hozzá.

A névsorban ugyanis „megbízható szövetségesek” címke alatt olvashatók a döntéshozók nevei, ebből kiderül, hogy Sorosnak jelenleg 226 politikusra van erős befolyása az összesen 751 képviselőt tömörítő EP-ből. Az amerikai üzletember ráadásul közismerten jó kapcsolatot ápol a brüsszeli vezetőkkel, így többek között Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság (EB) elnökével, és Frans Timmermansszal, az EB első alelnökével. Kiterjedt kapcsolatrendszerét jól mutatja, hogy több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett. Ez mondani sem kell, mekkora befolyást jelent számára: szinte akadály nélkül mennek át az uniós bürokrácián a bevándorláspárti javaslatok. A májusi szavazás lényege éppen ezért az, hogy

nem mindegy, milyen arányban jutnak be a Soroshoz köthető, és milyen arányban a migrációt ellenző politikusok az Európai Parlamentbe.

Soros Györgynek megkerülhetetlen szerepe van a migrációs válságbanForrás: Origo

Magyarországon a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) nevű családi vállalkozás képviseli leglátványosabban Soros György érdekeit. Miután a bukott szocialista miniszterelnök pártja európai listájának első helyére rakta feleségét,

Gyurcsányék nyíltan bevallották, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozását akarják elérni.

Gyurcsányné sajtószereplései során nyilvánvalóvá tette, hogy a nemzetállamokat megszüntetné, a nemzeti hatásköröket csorbítaná. A migrációt bagatellizálva a múlt hónapban arról beszélt, hogy egyáltalán nincsenek is illegális migrációt támogató tervek, emberek és politikusok.

A hazai viszonyok megértéséhez az is hozzátartozik, hogy a Fideszen kívül valamennyi párt a bevándorlás mellett, és a nemzetállami modell ellen foglal állást, a szélsőségesen liberális Gyurcsány-párttól az antiszemita Jobbikig. A holokauszt áldozatain gúnyolódó Gyöngyösi Márton például egy lapinterjúban arról beszélt, hogy elavultnak tartja a Nemzetek Európája koncepciót. 

A Fidesz keresztény Európát kínál 

Keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát. vázolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-én, hogy mi az európai parlamenti választás tétje. A kormányfő másfél héttel később a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában szavazásra buzdította a magyarokat. Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett– fogalmazott, majd hozzátette, hogy

meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok, meg Soros György-féle »civil szervezetek« irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában.

A Fidesz ennek jegyében állította össze választási programját, amelyet az EP-kampány kezdete előtt egy nappal mutatnak be. Ebben

kiemelt szerepet kap a nemzeti szuverenitás, a biztonság kérdése, a migráció elleni küzdelem, illetve az unió intézményrendszerének megújítása. 

Székesfehérvár, 2018. április 6. Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök beszédet mond a Fidesz központi kampányzáró rendezvényén Székesfehérváron, a Városház téren 2018. április 6-ánForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A program bemutatóján felszólal Szijjártó Péter külügyminiszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője és Szájer József európai parlamenti képviselő is, a fő szónok természetesen Orbán Viktor miniszterelnök lesz. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK