Németh Zsolt a kitelepített magyarok pénteki emléknapja alkalmából a Rákóczi Szövetség budapesti rendezvényén arra hívta fel a figyelmet, ha Szerbiával sikerült elérni a kollektív bűnösség kiiktatását a jogrendszerből, akkor ez Szlovákiával is lehetséges.
Mindazok a kérdések, amelyektől megfosztattak a felvidéki magyarok, állíttassanak helyre: a tulajdonuk, az állampolgárságuk, a kisebbségi, közösségi jogaik és az alapvető emberi jogaik
– hívta rá fel a figyelmet, majd hozzátette: arra biztatják a két köztársasági elnököt, hogy álljanak ennek a folyamatnak az élére.
A fideszes politikus szerint a szlovák köztársasági elnöknek fontos szerepe lehet abban, hogy a nehéz, érzékeny kérdésekhez is hozzányúljanak végre.
Ezek között említette a kollektív bűnösség kérdését, amire megoldást kell találni.
„Ebben a kérdésben a szlovák térfélen pattog a labda, ehhez Magyarország részéről a türelem, a megértés, az empátia évek óta adott” – fűzte hozzá.
Németh Zsolt arra célzott, hogy Szlovákiában nemrég választottak köztársasági elnököt, Zuzana Caputová nyilatkozatára emlékeztetett, eszerint
a szabadságra, a szabadság értékének az elvére kívánja felfűzni politikai hitvallását.
Örömét fejezte ki, hogy a szlovák államfő azt vallja, minden közösségnek, így a felvidéki magyarságnak is szabadságot kell biztosítani, hogy a szülőföld és az otthon újra találkozzon.
A közelgő európai és szlovákiai választásokkal kapcsolatban, a szlovák himnusztörvény megszavazására utalva azt mondta,
a felvidéki magyarságnak erős és minőségi képviseletre van szüksége, amelyik tisztában van azzal, hogy éppen milyen kérdésben van szavazás a szlovák parlamentben, és tisztában van azzal is, hogy mire mond igent, és mire mond nemet.
Németh azt hangoztatta, hogy
a Magyar Közösség Pártja (MKP) élvezi a magyar kormány és a felvidéki magyarok széles köreinek támogatását,
ahogy a Csemadok is egy olyan szervezet, amely a kultúra területén lát el a hiteles és minőségi képviseletet.
Duray Miklós felvidéki politikus felidézte:
a csehszlovák hatalom annak idején 180 ezer felvidékit jelölt ki áttelepítésre, de végül összesen 75-76 ezret sikerült,
míg Magyarországról 100 ezer szlovákot akartak kényszeríteni „repatriálásra”.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség vezetője arról szólt, hogy a szervezet örömmel fogadta a magyar Országgyűlés 2012. decemberi döntését, amellyel
egyhangúlag emléknappá nyilvánították április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját.
Azt hangoztatta, továbbra is erkölcsi kötelezettségüknek tekintik az emlékezést, és azt, hogy a fiatalokkal is megismertessék, mi történt a 20. századnak ebben a sötét időszakában.