Megalázó, sokszor pucér képekkel tesznek tönkre ártatlan embereket

2019.04.19. 21:43

Több olyan oldal van az interneten, amik azzal szereznek maguknak nézettséget, hogy letöltik, beküldik nekik mások pucér, megalázó képeit, és azt megosztják az oldalukon, többnyire pár ízléstelen megjegyzéssel körítve. Az oldalakra felkerülő áldozatok egy része próbálja levetetni a fotóját, általában sikertelenül. Egy nő az Origónak elmondta, hogy miután felkerült a fotója az egyik ilyen képmegosztó oldalra, napokig kapott üzeneteket idegen férfiaktól, akik közül többen szexuális ajánlatot is tettek neki.

Az oldalra, amelynek nevét szándékosan nem írjuk le, hogy ne kerüljön még több ember bajba, olyan fotók is felkerülnek, amiket a gyanútlan áldozat kizárólag az aktuális párjának készített. A weboldalak szerkesztői minden képhez trágár és undorító sorokat fűznek hozzá, amikkel tovább alázzák az áldozatokat, akik között vannak családos anyukák is, de 18 évnél is fiatalabbak. Az egyik áldozat az Origónak elmondta, hogy ő hogyan kerülhetett fel az egyik ilyen oldalra, és milyen következményeket okozott ez az életében. Egy egyszerű, spárgázós képét töltöttek fel róla a weboldalra a következő leírással: A könyv is ott nyílik, ahol a legtöbbet használják.   

Forrás: Facebook

Az egyik módja - ahogy valószínűleg engem is feltettek - az, hogy valaki, általában álnéven, küld egy fotót vagy képernyőfotót az oldal szerkesztőinek, akik saját nick nevük alatt kirakják – mondja a nő, aki szerint az is lehet, hogy egy regisztrált felhasználó tölt fel képet, viszont így könnyen lebukhat, mivel a saját felhasználóneve jelenik meg a bejegyzésnél. A másik lehetőség pedig az, hogy az oldal szerkesztői rakják fel a fotókat.

Miután a nő posztolt magáról egy képet, azt valaki egy órával később lefotózta és beküldte az egyik képmegosztó oldalra. 

Ők 6 nappal ezután tették fel, ezek szerint sok fotót kapnak naponta... – meséli a nő, aki egy regionális tévénél dolgozik, ezért sokan ismerik. Úgy tudta meg, hogy nevetség tárgya lett, hogy az egyik helyi szolgáltató portása elmondta neki. A férje korábbi barátnőjére gyanakszik, aki korábban a gyereke előtt leköpte egy nagy bevásárlóközpontban, és egyszer már lebukott azzal, hogy álprofilról nézegette a képeit. 

Próbálták valahogy elérni, hogy a fotója lekerüljön az oldalról, de eddig nem jártak sikerrel. 

Megkérdeztük a rendőröktől, hogy mit lehet tenni, azt felelték, hogy az oldal egy amerikai szerveren van, sok bejelentés érkezett ellenük, de egyelőre nem tudnak tenni semmit. A nő, akiről a spárgázós fotó készült, azt is mondja, hogy egy médiajogász segítségét is kérte, aki azt tanácsolta neki, hogy írjon nekik e-mailt, mert akkor könnyebb lesz a nyomozás. Megtudta, hogy informatikusok, magánszemélyek is próbálják elkapni az oldal szerkesztőit, de IP-blokkolót használnak.

A nőt több napon keresztül idegenek zaklatták, és ajánlatokat tettek neki, pokollá téve ezzel az életét. 

Pár nap volt borzasztó, amikor mindenféle perverz alakok írogattak. Szépen válaszoltam mindegyiknek, aztán letiltottam őket. Mondjuk a válaszaimnak valószínűleg nem örültek. E-maileket is kaptam, egy pasas 100 ezer forintot ajánlott, hogy találkozzunk. Egyébként érkeztek olyan megkeresések is, hogy mennyire jó a fotóm. Persze ez nem vigasztalt. 

Volt olyan férrfi is, aki hetekkel később írt neki egy e-mailt, amiben röviden bemutatkozott, elmondta, hogy egy budapesti cég vezetője és éppen válik a feleségétől, majd egy elég konkrét ajánlatott tett:

"De a szex nagyon hiányzik, ezért egy nagyon diszkrét szeretőt keresek, akit támogatnék havi szinten 200-250 ezerrel.Természetesen a kapcsolataimmal is segíteném az életedet, ahol szüksége van rám. Én ezt a havi összeget tudom biztosítani hosszú távon. Nem tudom, mit írhatnék még, most ennyi jutott eszembe, várom a válaszodat" - írja levelében a férfi. . 

Mi lehet ha megoldás? 

Az esettel kapcsolatban megkerestük dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogászt, aki szerint általánosságban több részre osztható egy ilyen eset.

„Ami először eszébe jut az embernek, hogy ugye van a képmáshoz való jog, ami megillet minden magánszemélyt. Nyilván közszereplőnél kevésbé hangsúlyos ez a jogosultság, de egy nyilvánosságra hozatalhoz szükséges lenne a képen szereplő személy engedélye. A másik része, hogy a képmás egyben személyes adat is, ez különösen hangsúlyosan jön elő tavaly május óta, amikor az új adatvédelmi szabály hatályba lépett" – kezdi a jogász, aki szerint egy ilyen esetben az az első, hogy megkeressük azt, aki publikálta a képet, és felszólítjuk, hogy vegye le az oldalról. Ezek után érdemes megkeresni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, röviden a NAIH-t. Ők alapvetően bírságot szabnak ki, de akár meg is tilthatják az oldalnak a további adatkezelést. Ezenkívül bíróságra is vihetjük az ügyet. 

A bíróságon polgári peres eljárást kell indítani, ők a képmáshoz való jog megsértése miatt járhatnak el. Több féle jogkövetkezményt alkalmazhatnak, eltilthatják a további jogsértéstől, kártérítést, sérelemdíjban is marasztalhatja azt, aki másnak a személyes képmáshoz való jogát megsérti" – mondja dr. Kovács V. Gábor, majd hozzáteszi, hogy a rendőrségen is lehet feljelentést tenni személyes adattal való visszaélés miatt.

Képünk illusztrációForrás: Shutterstock

Van, amikor reklamálhatunk, és van, amikor nem

Az esettel kapcsolatban megkerestük Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, elmondásuk szerint tavaly májustól érvényes általános adatvédelmi rendelet, vagyisa GDPR alapján személyes adatnak minősül a nevünk és a rólunk készült fotó is, ezek felhasználása pedig adatkezelésnek.Aki ezeket felhasználja, vagyis az adatkezelőnek igazolnia kell azt, hogy miért hozta nyilvánosságra az érintett személyes adatait, valamint azt is, hogy a képen szereplő személy hozzájárult-e ehhez, vagy milyen más jogszabály alapján tették közszemlére a személyes adatokat. A GDPR szerint az érintett magánéletének védelme érdekében az adatkezelőnek úgy kell megosztania az képet, hogy azon az érintett ne lehessen felismerhető.

A GDPR 17. cikke alapján az érintettet megilleti azon jog, hogy a személyes adatai törlését kezdeményezze, a 21. cikk alapján pedig jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen– írja válaszában a NAIH.

Az adatkezelőnek egy hónapja van tájékoztatni az érintettet, hogy hogyan döntenek a kérelemről, ha nem törlik, akkor azt is meg kell magyarázni, hogy miért nem.

A GDPR azt is meghatározza, hogy milyen esetben nem lehet letöröltetni a fotót, ami engedélyünk nélkül felkerült az internetre. Alapvetően ezt három csoportra lehet bontani.

"Az elsőbe tartoznak azok az esetek, amikor az adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához valamint a tájékozódáshoz való jog (a tágan értelmezett információs szabadság) gyakorlása céljából szükséges. A második csoportot azok az esetek alkotják, amelyeknél közérdek indokolja az adatkezelés szükségességét. A harmadik csoportba pedig a védendő magánérdekek szerepelnek, azaz nem alkalmazandó az elfeledtetéshez való jog, amennyiben az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges."

A NAIH a megkeresésünkre írt válaszában elmondja, hogy ilyen esetben az adatvédelmi hatóságokhoz és a bírósághoz fordulhatunk segítségért.

Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozható, hogy a Hatóságok csak abban az esetben tud eljárást indítani, ha az adatkezelő beazonosítható, a Hatóságnak ugyanis nincs hatásköre sem nyomozás lefolytatására, sem pedig arra, hogy egyes személyeket felkutasson, ezért az adatkezelő személyének pontos ismerete elengedhetetlen az eljárás megindításához– írták, majd hozzátették, hogy weboldalaknál nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy ki az adatkezelő, mert nem érhető el a tájékoztató, és a kiadott információkból sem derül ki, hogy ki az adott domain-név felhasználója.

A rendőrségi szerint az, hogy valakiről nyilvánosan megosztanak egy fotót nem biztos, hogy bűncselekmény. A fényképpel vagy az ahhoz hozzáfűzött szöveggel az adatkezelő megsértheti mások személyes adatait, vagy akár becsületsértést is elkövethet, de ezeket az eseteket egyesével kell megvizsgálni.

Az sem mindegy, hogy a nyilvánosságra hozott fénykép hogyan került az azt felhasználó birtokába, milyen módon jutott ahhoz hozzá. Adott esetben a fénykép megszerzése is megvalósíthatott jogsértést– írják a megkeresésünkre adott válaszukban. Amennyiben a megosztott kép sérti az érintett érdekeit, vagy anyagi kárt okozott neki, akkor polgári pert indíthat a weboldal ellen.

Korábban is volt már probléma amrikai szerverről működő oldallal 

Ahogyan a spárgázó nő említette, mivel a weboldal amerikai szervert használ, ezért a hatóságok tehetetlenek a működése ellen. Borbély Zoltán ügyvéd egy korábbi esetet felhozva magyarázta el az Origónak, hogyan lehetséges ez.

„Korábban egy szélsőséges portálon megjelent a bírók és az ügyészek neve, címe és a telefonszámai is.Nyílt fenyegetés nem volt, de gyakorlatilag egyértelmű volt, hogy miért.Az akkori legfőbb ügyészség jogsegélykérelemmel fordult az Amerikai Egyesült Államokhoz, hogy azonosítsák a szervert.Ekkor az USA megtagadta a kérelmet, arra hivatkozva, hogy az amerikai alkotmány olyan szinten védi a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy ez megelőzi a bűntető jogi védelmét azoknak a bíróknak, ügyészeknek, akiknek a neve és az elérhetősége ott volt a portálon.De a jogsegélykérelemre adott válaszban leszögezték, hogy ha ez erőszakos bűncselekmény lenne, tehát veszélyben lennének a bírók, akkor természetesen teljesítenék a kérelmet. Ez volt akkor."

A spárgás nő egyébként még - mondjuk így viszonylag olcsón megúszta. Csak azelőtt, hogy az anyagunk megjelenik, ezeket találtuk az oldalon: 

  • "Bruttós ribanc cigányt keres" felirat alatt egy terhes nő fotója látszik, 
  • "Kellemes csöcsök" cím alatt egy fiatal lány látható melltartóban,
  • "A csöcsök ebédre" alatt szintén egy fiatal lány,
  • "A fullos fingó" alatt egy lány bugyiban,
  • "A nap ribanca" alatt pedig egy újabb fiatal lány, félmeztelenül.

De az oldalon két férfi péniszét is meg lehet nézni. Nagy valószínűséggel a felsoroltak közül senki sem önszántából került föl az oldalra.