Trócsányi: A magyar kormány nemet mond az antiszemitizmusra

Vágólapra másolva!
A kormány nemet mond az antiszemitizmusra, elítél minden antiszemita cselekedetet – mondta az igazságügyi miniszter a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen kedden Budapesten.
Vágólapra másolva!

Trócsányi László elmondta, a holokauszt az egész magyar társadalmat érintette;

az emlékezés a jelennek, és még inkább a jövőnek szól. Emlékezni kell, hogy ezt a bűnt az emberiség soha többé ne kövesse el.

A holokauszt minden jóakaratú ember fájdalma, nem történhetett volna meg, ha mindenki ellenáll – hangoztatta a miniszter, megjegyezve: „nem a gázkamrákkal kezdődött”.

Hangsúlyozta, hogy

a szólásszabadság klasszikus alapjog, de az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítás korlátja kell, hogy legyen.

Trócsányi László globális problémának nevezte az internetes gyűlöletbeszédet. Mint mondta, a fake newszal, a trollokkal szemben a jogrendszerek lépéshátrányban vannak, felelőssége van ebben az államoknak, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek.

A magyar polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a közösség tagja fellépjen a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a büntető törvénykönyv pedig szankcionálja a holokauszt tagadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jog szükséges, de nem elégséges:

nem elég nemet mondani, igent kell mondani az egymás megbecsülésén, tiszteletén, megismerésén alapuló kultúrára. Szükség van minden jóakaratú ember szerepvállalására

– mondta Trócsányi László.

Emlékezni kell, még akkor is, ha az feltépi a sebeket

Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, emlékezni kell, még akkor is, ha az feltépi a sebeket.

1944 tavaszán a magyarországi zsidók abban reménykedtek, hogy „a kormányzó úr nem engedi” azt, ami Szlovákiában, Ausztriában és több más országban már megtörtént; holott akkor már hat éve életbe lépett Magyarországon az első zsidótörvény, már nem dolgozhattak zsidók az államigazgatásban, nem láthattak el fegyveres szolgálatot, nem taníthattak. 1944. március 19-én pedig bevonultak Magyarországra a szövetséges német csapatok, és a következő napokban elrendelték többek között, hogy a zsidók viseljenek sárga csillagot, ne közlekedhessenek helyközi járatokon, a vagyonukat pedig zárolják – emlékeztetett Grósz Andor.

Az áldozatok halálához nagyban hozzájárult a társadalmat, az államigazgatást átható, az állami politika szintjére emelt antiszemitizmus

– vélekedett a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Ma a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben – tette hozzá a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen tartott központi megemlékezésen Grósz Andor.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.