A szeretetnek gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia

ERDŐ Péter
Budapest, 2018. május 21. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek misét celebrál pünkösdhétfőn a máriaremetei kegytemplom kertjében tartott karizmák ünnepén 2018. május 21-én. MTI Fotó: Mónus Márton
Vágólapra másolva!
Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
Vágólapra másolva!

A bíboros hangsúlyozta, hogy annak is a javát kell akarnunk, akivel nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van, de e nélkül aligha jöhet létre párbeszéd.

Erdő Péter szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban alig.

A vallásgyakorlat nem csak a vasárnapi templomba járást jelenti

A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte:

a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is.

Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a 70-80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés.

A vallásgyakorlat nem csak a vasárnapi templomba járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben nálunk arról, aki harmincszor megy el, mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a vallását.

ezért fontos, hogy úgy fogadjuk az embereket, és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék, itt életünk legmélyebb kérdéseiről van szó.

Nagy a felelősége a szülőknek is

Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében

450 hittanár dolgozik az iskolákban, akik csakis a fiatalokkal vannak kapcsolatban.

Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi foglalkozásokra. Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is, hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba – jegyezte meg.
Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a számokat nézve biztos, hogy

most többen vannak beíratva katolikus hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra.

Elmondta azt is, hogy igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal, nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok odataláljanak a templomba.

Megújulnak a székesegyházak és a templomok

A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva felidézte, hogy a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során egy, a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora legyen egy-egy templom.

Ez a felelősségvállalás a második világháború után, de legkésőbb 1951-ben megszűnt.

Az egyháznál maradt tehát az épületállomány a fenntartás fedezete nélkül. Azóta igyekszünk mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni, és természetesen a városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor – mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam hozzájárul az épített örökség fenntartásához. Jelentős állami támogatásokat kapott az egyház, emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1 százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak, szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására.

Így lassanként megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő templomok.

Budapesten találkoznak a világ püspöki karainak küldöttei

Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkálatairól is. Mint mondta, nagy lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái, már zajlik az előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus monstranciája (úrmutató, szentségmutató) és zeneművek is születtek a rendezvényre.

Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak Budapesten,

hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és végigjárják a tervezett események helyszíneit – mondta Erdő Péter.