Ma van az ünnepek ünnepe

2019.04.21. 10:23

A közhiedelemmel ellentétben nem a karácsony (Jézus születése), hanem a húsvét (Jézus feltámadása) a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (latinul: sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 21-én és 22-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. Húsvét alkalmából a magyar katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, illetve Esztergomban tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet. Ezenkívül rengeteg érdekes program várja a családokat, úgy a fővárosban, mint vidéken.

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. 

A keresztény ünnep az ószövetségi izraelita pászka ünnepéből nőtt ki,  ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe. 

Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye)Forrás: Wikimedia Commons

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).  Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.  A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A római Szent Péter tér és bazilikaForrás: AFP/Tiziana Fabi

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. 

A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak:  a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. 

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás,  és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása.

A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is.

Húsvéti locsolók HollókőnForrás: Csudai Sándor - Origo

A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható.

A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.  A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

A magyar egyházi vezetők húsvét alkalmából ünnepi szentmiséket és istentiszteleteket tartanak

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában tartotta meg a húsvét vigíliájának szertartását, húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmisén a budapesti Szent István-bazilikában 2019. április 18-ánForrás: MTI/Balogh Zoltán

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten,  a budahegyvidéki református templom gyülekezeti termében.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor tart úrvacsorás istentiszteletet  fogvatartottaknak és krízishelyzetben lévőknek, egykori raboknak és családtagjaiknak Budapesten, az evangélikus egyház Rózsák terei kollégiumában.

Számos húsvéti program várja a magyar családokat Budapesten és vidéken is

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese az M1 műsorában számolt be a fővárosi Várkert Bazár ünnepi programjairól.

A Várkert Bazár Budapest I. kerületében, az Ybl Miklós térenForrás: MTI/JÁSZAI CSABA

Elmondta: 

a legkisebbeket állatsimogatóval, pónilovaglással várják, a nagyobbak kézműveskedhetnek, például kipróbálhatják a tojásberzselést (levélrátétes díszítés),  lesz interaktív mesekoncert és táncbemutató is. 

A felnőtteket koncertekkel és gasztroshow-val várják. 

A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a Várból palota című sétán a budai palotanegyed rejtett kincseit, történelmét mutatják be, a túrán való részvétel ingyenes, regisztrálni a Várkert Bazár honlapján keresztül tudnak az érdeklődők.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban is.

A skanzen utcáján sétálva a vendégek elleshetik olyan hagyományos mesterségek titkait, mint a bútorfestés és a fafaragás, megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. 

A Nomád Parkban 10. századi tevékenységeket próbálhatnak ki a vendégek: lőhetnek íjjal, emellett lesz kézi orsózás, rokkázás és szalagszövés is.

Fegyverek a skanzenbenForrás: Facebook / Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark

Húsvéthétfőn muzsikusok és táncosok zenés hírveréssel csábítják a látogatókat a skanzenhez, ahol a déli harangszó után az Ányási-kápolnánál Antal Imre plébános a hagyományoknak megfelelően megszenteli a kalácsot, a sonkát és a tojást.  Ezt az ünnep leglátványosabb eleme,  a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat. 

A hétvégén a Miskolc melletti diósgyőri várban hagyományos húsvéti locsolkodás, tojásfestés, tojáspatkolás, muzsika és népi játékok várják az érdeklődőket.

A várban mesélnek a szagos vizekről és a hiedelmekről, részesei lehetnek a vendégek a locsolkodásnak, tojást festhetnek,  nyuszit simogathatnak, beállhatnak a táncházba, megleshetik, hogyan dolgozik a tojáspatkoló, és rég elfeledett népi játékokat is kipróbálhatnak.

Tojásfestés a diósgyőri várbanForrás: Facebook/ A vár hivatalos oldala

Naponta négy alkalommal rendhagyó vártúrák is lesznek.

A hagyományőrzésről híres, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hollókő idén is érdekes programokkal várja az odalátogatókat. 

A négynaposra bővült Hollókői Húsvéti Fesztivál keretén belül a következőkre lehet készülni: palóc gasztronómia, népszokások felelevenítése, koncertek, családi, illetve gyermekprogramok, na és persze, locsolkodás. A Nagy Húsvéti Locsolkodásra csakis vödörrel, húsvéthétfőn kerül sor 10 órától az Ófalu parasztházai között. Kedvcsinálóként a tavalyi fesztiválról megnézhetnek egy látványos összeállítást.