Lépfenével kezelnek egy házaspárt Békés megyében

anthrax lépfene
Egy állatorvos lépfene elleni oltóanyagot ad be egy szarvasmarhának a Nagykörűi Haladás Zrt. telepén 2013. szeptember 18-án. A mintegy hétszázas állatlétszámú tejelő szarvasmarha telepen azért végeztek megelőző immunizálás, mert a közeli Jászladányon egy birkaállományban lépfenét (antrax) mutattak ki.
Vágólapra másolva!
A Békés Megyei Kormányhivatal arról tájékoztatta kedden az MTI-t, hogy lépfenével kezelnek egy házaspárt Békés megyében. Újabb megbetegedésről egyelőre nem érkezett jelzés. A házaspár egy elhullott szarvasmarhát dolgozott fel, amelynek húsa lépfene-baktériummal volt fertőzött.
Vágólapra másolva!

A lépfene emberről emberre nem terjed, a kórházban lévő két betegen kívül újabb megbetegedésről nem érkezett jelzés, járvány nincs. A házaspár a célzott kezelésre jól reagál, állapotuk folyamatosan javul.

Közleményükben azt írták, hogy a lépfene gyanújáról szóló értesülés után a Békés Megyei Kormányhivatal azonnal járványügyi nyomozást rendelt el. Kiderült, hogy

a kötegyáni házaspár egy elhullott szarvasmarhát dolgozott fel, amelynek húsa – a laborvizsgálat alapján – lépfene-baktériummal fertőzött. Fagyasztószekrényben tárolták a feldogozott állat húsát, amelyből többen is fogyasztottak.

Az érintett ingatlanokon helyi járványvédelmi zárlatot rendeltek el, az állatok pedig megkapták a védőoltást. A kormányhivatal az érintett háziorvosokat, hatóságokat értesítette. Azok, akik a feldolgozásban részt vettek, vagy az elhullott állat húsából kaptak, illetve fogyasztottak, megkapták a szükséges egészségvédelmi utasításokat, és járványügyi megfigyelés alatt vannak.

Az ingatlanokat fertőtlenítették, a lefagyasztott fertőzött húst megsemmisítésre elszállíttatták

– olvasható a közleményben.

Egy állatorvos lépfene elleni oltóanyagot ad be egy szarvasmarhának – a kép illusztráció Forrás: MTI/Bugány János

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, amelyet baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, de az embert is megfertőzheti, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezésbe kerül.