Az utóbbi időben több bomba is előkerült Budapesten és annak közvetlen közelében. Találtak Budafokon, a BAH-csomópontnál, a Vörösmarty téren, vasárnap pedig a Bozsik Stadion környékét zárták le egy világháborús robbanószerkezet miatt. Az Origo utánajárt, hogy a II. világháború idején a szövetségesek hogyan és milyen célpontokat bombáztak Magyarországon, vagyis honnan kerülhetnek még elő. Dr. Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elárulta, szerencsés esetben vissza tudják vezetni, melyik bombát mikor, melyik hadműveletben dobták le.

Magyarország hadba lépését a háborúba az 1941. június 26-ai kassai bombázás előzte meg. Dr. Kovács Vilmos ezredes emlékeztet, a mai napig nem tudni, kik dobták a bombákat a városra. Ezt követően 1944-ig az országot, néhány kivételtől eltekintve nem érte bombatámadás. Később, az 1944. március 19-ei német megszállás után döntöttek úgy a szövetségesek, hogy megindítják a bombázásokat.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ebben az esetben nem arra kell gondolni, hogy teljes városokat semmisítettek meg. A stratégiai bombázást egy nagyon komoly tervezési időszak előzte meg  – mondja az ezredes. Először is a szövetségeseknek fizikailag kellett megközelíteniük az országot. Az amerikaiak 1943-ban szálltak partra Szicíliában, majd előre nyomultak Olaszország közepéig, a Monte Cassinót is magába foglaló Gustav-vonalig. Ezután vált lehetővé, hogy olyan repülőtereket építsenek, ahova át tudták telepíteni a légi flottájukat Észak-Afrikából. Innen már el tudták indítani a támadást, ami a 15 amerikai légihadsereg teljes repülőállományát érintette. 

1943 karácsonyára már fizikailag elég közel vannak a szövetségesek, és elkezdődnek a felderítések: milyen célpontokat tartanak fontosnak, milyen célpontokat hogyan kell bombázni" 

– magyarázza dr. Kovács Vilmos.

Megszerezték a szükséges információkat, és a logisztikai hátteret is biztosították, de még mindig nem kezdték meg a bombázásokat, mivel Törökországon keresztül zajlottak a brit-magyar tárgyalások, Magyarország háborúból való kiugrásának esetleges lehetőségéről. 

1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Innentől a magyar hadiipari bázisok, közlekedési csomópontok és közúti hidak, mind potenciális célpontokká váltak. A bombázás 1944. április 3-án indult meg, mintegy 450 bombázógéppel. 

Ahogy az ezredes fogalmazott, elsősorban a magyarországi repülőgépgyártást akarták megsemmisíteni. Két városban, Győrött és a csepeli Weiss Manfréd gyárban folyt repülőgépgyártás. Ezenfelül célpont volt a diósgyőri nehézkohászati üzemek, a löveg- és lőszergyár is, és minden vasúti csomópont, ahol a német és magyar utánpótlást szállították. Bombázták a közúti hidakat, vasúti hidakat, és a vasúti csomópontja miatt Szolnok és Debrecen városa is sok találatot kapott. A lőpor- és robbanóanyag-gyártás alapanyagát előállító péti Nitrogénműveket szinte teljesen szétbombázták. 

"Az amerikai légihadsereg Budapesten kb. 26 ezer tonna bombát dobott le. Ebből még ma is lehet a város alatt egészen bizonyosan.  Azt sajnos senki nem tudja megmondani, hogy hol és milyen mennyiségben" – mondja az ezredes.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi a helyzet azokkal a bombákkal, amiket indokolatlan helyen találtak meg?

Vannak olyan települések és létesítmények, amelyek közelében találtak bombákat, miközben nem számítottak ipari központnak vagy fontos csomópontnak. 

"Ez azért van, mert a sérült repülőgépek mielőbb megszabadultak a bomba terheitől, hiszen azokat a bomba súlya is húzta le. Szerettek volna kikerülni a légvédelem hatósugarából minél hamarabb.  A másik ok az lehet, hogy ha egy gép nem dobta le az összes bombáját, a megmaradtat vissza már nem vihette, így minden különösebb cél nélkül dobta ki azt. Azt ma is tudjuk, hogy a bombázó gépeknek teli üzemanyagtartállyal és bombatérrel nem szerencsés landolni" - magyarázza az ezredes, majd hozzáteszi, hogy sok olyan település kapott bombatalálatot, amit nem lehet mással magyarázni. Elmondása szerint 

az itthoni bombatámadások civil áldozatainak száma 20 ezer felett van. 

Mindenki tartott a légvédelmünktől

Magyarország légterét vadászgépek és légvédelmi ágyúk védték. A vadászgépek is megtudták „csipkedni" a szövetségesek repülőit, de főleg a szárazföldi légvédelem volt félelmetes az ellenség számára. 

A légvédelmi ágyúk időzített gyújtóval szerelt repeszgránátokat lőttek ki. Ezekkel nem kellett eltalálni a repülőt. A repesz átüti a repülő burkolatát, esetleg a pilótafülkét, az üzemanyagtartályt, bombateret. Nagy sebességnél a légellenállás is növeli a sérült felületeket. 

A légvédelemnek köszönhetően a bombázások is pontatlanná váltak, mivel a szövetségeseknek 4-5 ezer méter magasba kellett emelkedniük az ágyúk elől. Főleg az éjszakai bombázások veszítettek az értékükből.

Honnan lehet tudni, hogy egy bombát mikor, melyik hadművelet során dobtak le?

Szerencsés esetekben vissza lehet követni, hogy melyik területek melyik légitámadás közben kaphattak találatot.  

Ebben nagy szerepe van az akkori csendőrségnek, akik regisztrálták a bombakárokat és a fel nem robbant bombákat is, ami alapján dolgoztak a tűzszerészek. Ezekből a jelentésekből lehet rekonstruálni eseményeket, de nem teljesen  – mondja dr. Kovács Vilmos.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A BAH-csomóponti magyar bomba

Áprilisban a BAH-csomópontnál találtak több világháborús bombát, amelyek közül az egyik egy magyar légibomba volt. Dr. Kovács Vilmos szerint két oka lehet annak, hogy egy magyar szerkezet is előkerült. 

Oda kerülhetett magyar raktárból, például amikor kitelepítették a raktárakat, hátramaradt. A másik lehetőség, hogy zsákmányolták a bombát, majd felhasználták ellenünk.

Hogyan lehetett túlélni a bombázást?

A lakosságot bombázás idején óvóhelyekre terelték. Volt egy Légoltalmi Liga nevű szervezet, ami felkészítette a lakosságot arra, hol biztonságos és hol kevésbé az. 

"A Magyarország légterébe belépő repülőket a légifigyelők jelentették, és így általában volt ideje a lakosságnak biztonságos helyre húzódni.  Egyébként a Légoltalmi Liga a lakosság felkészítésére gyakorlatokat is tartott" - mondja az ezredes.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit bombáztak a Bozsik Stadionnál?

Vasárnap a Bozsik Stadion környékét zárták le, mivel a munkálatok közben egy világháborús bombát találtak. Vajon ezt a területet miért vették célba? 

A kispesti stadionhoz közel volt egy komoly hadiipari létesítmény. Ott volt a Hoffher és Schrantz gépgyár, ahol hadiipari járműgyártás folyt, ezenkívül nyersanyagot is előállítottak, vagyis egy hadiipari komplexum volt a stadiontól nem messze  – mondja dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Közel egy óra alatt hatástalanították a 250 kilós, brit légi világháborús bombát, amit elvittek a helyszínről, hogy megsemmisítsék.