Unalomig ismételt közhelyes ígéretek, amiket soha nem kell betartani: ez a Momentum Mozgalom csodafegyvere, a fő képviselője pedig Cseh Katalin.

Van egy tipikus embertípus, akit általában csak úgy emlegetünk: a törtető. A törtetők csak érvényesülni akarnak, általában mindenkinél jobban tudnak mindent, az alázatot hírből sem ismerik. Ilyen törtető karakterből mindig volt mindenhol egy-egy, de úgy tűnik, generációs jelenségről van szó. Ez a bizonyos generáció pedig nagyon akar. Jelen lenni, látszódni, érvényesülni. De nem akar tanulni, bizonyítani, hátrébb lépni és figyelni. Érdekeik önösek, de szükségük van a támogató tömegre, ezért gátlástalanul hazudnak, és elcsavarják a naivak fejét. Ahogy a 888.hu-n is kifejtettem már, a Momentum Mozgalom, a magyar kamaszpárt tipikus gyűjtője az ilyen törtető karaktereknek, legfőbb képviselőjük pedig Cseh Katalin.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője azzal kampányol, hogy pontosan tudja, milyen friss diplomás egészségügyi dolgozóként elhagyni az országot egy jobb élet reményében, hiszen itthon az egészségügy élhetetlen, és éhbérért dolgoztatják a fiatal orvosokat. De azt is pontosan tudja, milyen hazaszeretetből hazatérni, és tenni valamit azért, hogy hazája „normálissá” változzon. Szerinte ugyanis most nem normális itt semmi, egyébként nem is politizálna, mert egy normális országban nem látná ennek értelmét. Cseh Katalin tehát elment egyszer itthonról „szerencsét próbálni”, majd hazaszeretetből hazatért, hogy aztán... elmenjen Brüsszelbe az Európai Egyesült Államok érdekeit képviselni.

Cseh Katalin nem most hazudik először a választóinak, az „éhező orvos” karaktere sem volt annyira valódi. A valóságban ugyanis jól menő családi vállalkozásuknak hála nem kellett nélkülöznie. Erről persze nem szeret beszélni, ahogy arról sem, hogyan hamisított a vállalkozáson keresztül számlákat pártjának.

Cseh Katalin beszédeiben és imázsvideójában azt mondja, elege van a populizmusból, mert szerinte ezzel az embereket hülyítik. Csakhogy a valóságban az, amit ő ellenséges és megtévesztő populizmusnak tart, az éppenséggel pont az, amit a választók akarnak, ami mellett szavaztak. Ráadásul ő maga is gyakorolja a populizmust, de annak egy aljas verzióját:
a legegyszerűbb, legócskább, legközhelyesebb ígéreteket hangoztatja, amiket nyilvánvalóan nem tud betartani.
Így veri át szavazóit, akik közül sokan naiv fiatalok, és heroikus alakoknak látják őt és társait.

Az ilyen Cseh Katalin-féle törtető karaktereknek nagyon könnyű dolguk van. Hiszen valójában soha nem kell bizonyítaniuk. Azt a támogatottságot ugyanis nehezen érnék el, ami lehetővé tenné számukra, hogy meg is valósítsák ígéreteiket. Így pedig könnyű ígérgetni, hiszen nincs csalódáspont. Az ilyen karakterek soha nem képviselték senki érdekeit, de jelen vannak, felveszik a pénzt, és építik saját karrierútjukat.

Kihasználják a lázadó fiatalokat, rombolnak és provokálnak, miközben azokra fröcsögnek, akik építenek, a hazát képviselik, és nem szolgáltatnák ki azt a brüsszeli bürokratáknak.

A Cseh Katalin-félék ellen nem volt, és nem is lesz igazi ellenszer. De, ahogy mondani szokás, mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.