Mit várhatnak a kárpátaljai magyarok az új ukrán elnöktől?

2019.05.15. 17:02

Volodimir Zelenszkij földrengésszerű győzelmet aratott az ukrajnai elnökválasztáson, a komikusból lett politikus súlyos gazdasági és társadalmi válság közepette veszi át az ország irányítását. Személye és tervei körül továbbra is sok a kérdőjel, ahogy az is kérdéses, hogy mire lesz elegendő a példátlan mértékű társadalmi támogatottság. Az optimista forgatókönyv szerint az új elnök bármit tesz, csak javítani tud az ország jelenlegi helyzetén, a pesszimista szemlélet szerint Zelenszkijnek jut a végelszámolás hálátlan feladata. Az új elnök előtt álló feladatokról Badó Zsolttal, a Kárpátalja hetilap újságírójával és Darcsi Karolinával, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) kommunikációs titkárával beszélgettem.

Sok a kérdőjel Zelenszkij elnöksége körül,

viszonylag kevés ígérettel nyerte meg a választást, kampánya alatt szándékosan kerülte a megosztó témákat.

A túlzó ígéretek hiánya ellenére is óriási fölénnyel utasította maga mögé a jelenleg még hivatalban lévő Petro Porosenkót. Győzelme azonban csak részleges, Zelenszkij ugyanis nem számíthat egyetlen parlamenti párt segítségére sem.

Volodimir Zelenszkij távozik egy szavazóhelyiségből az ukrán elnökválasztás második fordulójában Kijevben 2019. április 21-énForrás: MTI/EPA/Sztepan Franko

Az ukrajnai elnökválasztások második fordulójának befejeztével, az exit pollok ismertetése után, amikor már tudni lehetett, hogy a szavazatok háromnegyedének megszerzésével Zelenszikij nyerte a választásokat, Porosenko elnöki hivatalának vezetője közölte, hogy a kabinet ki kívánja használni a maradék időt arra, hogy a számukra fontos törvényeket elfogadják.

Egy olyan politikai erő, amelyet az ország lakosságának a negyede sem támogat, amely éppen egy csúfos választási vereségen van túl, bejelenti, hogy a rendelkezésükre álló időben törvényeket hoznak. Egy ilyen vereség után a jelenlegi hatalomtól azt vártam volna, hogy elgondolkodnak, de ők nem ezt tették, inkább erőből próbálnak keresztülerőltetni törvényeket, amíg lehet. A probléma, hogy el tudják fogadtatni őket, így verték át a parlamenten a nyelvtörvényt is. Ez a demokrácia elveivel messzemenően szembemegy – foglalta össze a választás utáni helyzetet Badó Zsolt.

Bár az ország elutasítja a mostani vezetést, Porosenko pártjának a parlamentben továbbra is többsége van. 278 képviselő szavazta meg a magyarok számára sértő nyelvtörvényt, Porosenkónak rajtuk keresztül akkor is nagy befolyása lesz a politikára, ha már leköszön hivatalából.

Badó Zsolt elmondása szerint aggasztó jelek utalnak arra, hogy

Zelenszkij hatalmas arányú győzelmének dacára sem tudja végrehajtani programját.

Az egyik kisebb parlamenti párt képviselője kezdeményezte, hogy a parlament szűkítse az elnök jogkörét. A javaslat nem közvetlenül a jelenlegi elnök pártjától jött, azonban biztosra vehető, hogy az ötlet Porosenko környezetében született meg. A képviselő azt indítványozta, hogy első körben kerüljön ki az elnöki hatalom köréből a titkosszolgálatok vezetőinek a kinevezése és a külügyminiszter kinevezése. A jogkörök szűkítésére valószínűleg nem kerül sor, mivel alkotmányozó többség szükséges hozzá, bár az alkotmányos megkötések eddig nem jelentettek akadályt Porosenko számára.

Az elmúlt években egy sor olyan törvényt fogadott el a parlament, ami ellentétes az ukrán alkotmánnyal. Ezeket az elnök zavar nélkül aláírta, tulajdonképpen alkotmányellenes törvényekkel kormányozták az országot. Az alkotmánybíróság sem semmisítette meg ezeket a törvényeket, a bírák ugyanis Porosenko kezében vannak. Az oktatási és a nyelvtörvény a legjobb példa az alkotmányellenes kormányzásra, mindkettő egyértelműen összeegyeztethetetlen az alaptörvénnyel.

Darcsi KarolinaForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A jelenlegi parlament mandátuma októberig tart.

Hat hónapig az új elnöknek együtt kell működnie egy vele többségében nem szimpatizáló, Porosenko-párti parlamenttel.

Darcsi Karolina elmondta, hogy az sem kizárt, hogy Zelenszkij idő előtt feloszlatja a parlamentet, és előre hozott választásokat tartanak. A központi választási bizottság már jelezte, hogy nincs kifogásuk az előre hozott választások ellen, készek lebonyolítani azt. A parlament feloszlatásának mikéntjéről azonban vita zajlik a jogászok között. Az egyik verzió szerint, ha Zelenszkijt beiktatják május 28-ig, akkor van lehetősége a parlament feloszlatására, azután ez már nem lenne törvényes. Egy választási szabály szerint ugyanis a választások előtt kevesebb mint hat hónappal nem lehet feloszlatni a parlamentet. A jogszabályok azonban nem egyértelműek. Egy másik lehetőség szerint az elnök a beiktatásától számított három napig feloszlathatja a parlamentet, megkötés nélkül.

Hogy a feloszlatás lehetőségével mindenki komolyan számol, azt jól mutatja, hogy időhúzás kezdődött az elnök beiktatása kapcsán, a választási bizottság és a parlament egyaránt cinkos az ügyben. A hivatalos végeredményt is csak április legvégén tették közzé, pedig már korábban is megvoltak az eredmény kihirdetéséhez szükséges adatok.

Petro Porosenko és Volodimir ZelenszkijForrás: AFP/Sergei Chuzavkov

A jelenlegi parlamenti pártoknak az az érdeke, hogy ne legyenek előre hozott választások, míg Zelenszkijnek éppen az ellenkezője kedvezne. A lendület most Zelenszkijt segítené, jelenlegi népszerűségével valószínűleg pártja is többséget szerezne a parlamentben. Zelenszkij számára létfontosságú, hogy erős parlamenti bázisa legyen, ennek hiányában ugyanis béna kacsaként működne, nem tudná programját megvalósítani.

Zelenszkij ellen eddig példa nélküli lejárató kampány zajlott a választások alatt. Többek között azzal vádolták, hogy a közismert oligarcha, Kolomojszkij bábja, akinek „bűneit” Porosenko hívei szemében tetézte, hogy Zelenszkijhez hasonlóan orosz ajkú zsidó. A Porosenko-párti sajtóban, a kampány alatt gyakori téma volt Zelenszkij zsidósága.

Amikor Kolomojszkij bábjaként tüntették fel – mivel az oligarcha csatornáján bérelt magának műsoridőt – akkor azzal hárította a támadásokat, hogy ő szívesen bérelt volna Porosenko bármelyik csatornájánál adásidőt, de ezeken a felületeken erre nem volt lehetősége.

Az a vád is visszatérő elem volt a lejáratásában, hogy Zelenszkij Putyin embere, győzelme esetén az oroszok azonnal bevonulnak Ukrajnába. Többször elhangzott az is, hogy le fog térdelni Putyin előtt. A választásokat megelőző pénteken egy választási vitán Kijevben, erre a provokációra reagálva kijelentette, hogy ő hajlandó letérdepelni Putyin előtt, azért, hogy ne térdepeltesse le Ukrajnát. Többször hangsúlyozta, hogy ő kompromisszumkész, a minszki folyamat mentén képzeli el a kelet-ukrajnai rendezést, és mindenképpen békét szeretne kötni, hajlandó tárgyalni Oroszország vezetőivel.

Az, hogy véget vetne a háborúnak, hogy mindenképpen pontot szeretne tenni a konfliktus végére, felér egy fenyegetéssel a régi garnitúra számára.

Ez az egyik oka annak, hogy minden eszközzel gáncsolni próbálják.

Volodimir ZelenszkijForrás: MTI/EPA/Sztepan Franko

Zelenszkij egyébként nem titkolja, hogy orosz ajkú, nem beszél tökéletesen ukránul, időnként eltéveszt szavakat, kifejezéseket. Ukrán tanára is van, aki foglalkozik a felkészítésével. Ez sok szavazó számára szimpatikussá tette, az ukrán lakosság egy jelentős részének elege van a több éve tartó eredménytelen konfliktusokból. Beszédes tény, hogy tisztán ukrán megyékben – mint Rivne, Ivano-Frankivszk vagy Ternapil – is Zelenszkij nyert.

Kárpátalján a szavazók 80%-a Zelenszkijre szavazott. Porosenko csak Lemberg megyében tudott nyerni, ott sem meggyőző fölénnyel.

Kolomojszkij egyébként hosszú évek óta ellenséges viszonyban áll Porosenkóval, többek között azért, mert bankját, a Privát bankot elnöksége alatt önkényesen államosították. A választások előtti napokban a bíróság visszaadta neki a pénzintézetet, megállapították, hogy törvénytelenül vették el tőle. A Kolomojszkij és Zelenszkij közötti kapcsolat legfőbb bizonyítéka, hogy Zelenszkij kabaréműsora az 1plusz1 csatornán fut, ami a legnépszerűbb ellenzéki csatorna, egyben Kolomojszkij tulajdona.

Azonban ez a vád annyira ki lett vesézve, hogy ezzel nem lehetett kárt tenni Zelenszkij népszerűségében. Az oligarchavád már nem elég erős Ukrajnában, az emberek megszokták, hogy az élen is, valamennyi elnök eddig oligarcha volt, hogy mögötte áll-e valaki, annak semmi jelentősége. – teszi hozzá Darcsi Karolina.

Badó Zsolt és Darcsi Karolina egyaránt úgy érzékeli, hogy 

nincs csodavárás,

az emberek tudják, hogy gazdasági téren hatalmas fellendülés nem várható rövid távon. Sok esetben a szavazókat nem is az motiválta a Zelenszkijre szavazásban, hogy ki ő, és mit ígért. Inkább a jelenlegi vezetés ellen szavaztak, csak hogy végre valaki más kerüljön hatalomba.

Darcsi Karolina elmondta azt is, hogy Zelenszkij a kampányában és győzelme után is egyértelművé tette, hogy a régebbi pártokkal, a „politikai dinoszauruszokkal” nem kíván szövetségre lépni. A jelenlegi hatalom talán pontosan ezért mindent megtesz, hogy megnehezítse a munkáját. Ennek köszönhető a nyelvtörvény is, nem kis részben ezzel akarták kellemetlen helyzet elé állítani.

A nyelvtörvény kapcsán Zelenszkij stábja egyértelművé tette már korábban, hogy nem értenek egyet annak korlátozó jellegével, és alkotmányossági próba alá szeretnék vetni, mivel szerintük a törvény nem felel meg az alaptörvény szellemének.

Az a politikai kabaré kategóriájába tartozik, hogy az elfogadott nyelvtörvény végleges szövege nem nyilvános, annak ellenére, hogy a parlament már elfogadta (Porosenko elnök pedig május 15-én alá is írta).A Velencei Bizottság egyszer kérte, hogy küldjék meg számukra tanulmányozásra, majd valamiért nem forszírozták többet. A nyugati országok pedig szégyenletesen hallgatnak az ügy kapcsán.

Zelenszkij csapata a választások előtt nem keresett kapcsolatot a kisebbségek képviselőivel. Az első forduló után észrevették, hogy Kárpátalján, a magyar településeken különösen magas Zelenszkij támogatottsága. Az ungvári kampánystábjuk megkereste a KMKSZ-t, és köszönetet mondtak azért, hogy a magyarok is a változásra szavaztak.

Mi elmondtuk, hogy mit szeretnének a kárpátaljai magyarok, elmondtuk azt is, hogy mi felmértük a Lehoczki Tivadar Kutatóintézettel azt, hogy a kárpátaljai magyarok hogyan viszonyulnak az elnökválasztáshoz, és kire adnák a szavazatukat. A felmérés azt tükrözte, a magyarok arra a jelöltre adják a szavazatukat, aki változást ígér, és aki a nyelvi jogok tekintetében az EU-s normák érvényesülését biztosítja számukra. – emlékszik vissza Darcsi Karolina.

Zelenszkij egyik kisebbségi csoporttal sem kötött még együttműködési megállapodást, azonban alapvetően nem kommunikál ellenségesen. Egy alkalommal úgy fejezte ki magát, hogy neki mindegy, hogy milyen nyelven mondják majd az emberek, hogy „végre béke lett az országban”.

Zelenszkij a kampány alatt és megválasztása után is kerüli azokat a kérdéseket, amelyek még inkább megosztanák a társadalmat, a nyelv-, vallás-, nemzetiségi kérdéseit. Ez nem véletlen, az ellenfelei éppen azt várják, hogy a megosztó témák kapcsán ráhúzhassák a vizes lepedőt.

Az ukrajnai lakosság egyelőre úgy tűnik, példa nélküli mértékben áll Zelenszkij mögött. Eddig a választási térkép úgy nézett ki, ahogy a Dnyeper kettéosztotta az országot, nyugaton a jobboldal győzött, keleten a baloldal. A nyugatosok és az orosz ajkúak álltak szemben egymással. Most hatalmas fölénnyel nyert egy jelölt, teljes a társadalmi támogatottság mögötte.

Ekkora támogatottsággal bárhol a Földön meg tudná változtatni az országot. Nem így Ukrajnában. Nem ajánlott ugyanis arról elfeledkezni, hogy Ukrajnában mindenki az életével játszik, aki politizálásra adja a fejét, egy túl aktív, reformer politikus számára pedig kifejezetten veszélyes elfoglaltság a politika. Elég arra gondolni, hogy a 2004-es választások második fordulója előtt Juscsenkót is megmérgezték.