Ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése ma úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – mondta a Magyar Hírlapnak Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter szerint a legfontosabb, hogy megszüntessék a már fél éve fennálló bizonytalanságot.

Palkovics László szerint a kormány egyértelművé tette, hogy a kutatóintézet-hálózat működését az Akadémia szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani. Ennek egyetlen egyszerű oka van: legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal.

Nincs ez másként Németországban vagy az Egyesült Államokban sem – tette hozzá.

A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem vagyok optimista – mondta Palkovics László.

A március elején aláírt szándéknyilatkozattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy még nem tudták elvégezni a szükséges munkát. A Lovász László elnök úrral aláírt megállapodásban rögzítettük a kormány határozott szándékát a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, és megállapodtunk abban is, hogy az intézethálózatot irányító testületet paritásos módon állítjuk fel – mondta.

Ez azt jelentette, hogy a testületbe 6-6 tagot delegál az Akadémia és a kormány is, vezetőjét pedig a miniszterelnök nevezi ki. Az intézethálózat kiszervezéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozására felkértek egy jogi-pénzügyi, illetve egy stratégiai-szakmai kérdésekkel foglalkozó, az Akadémia és a minisztérium által delegált tagokból álló bizottságot. A miniszter szerint az utóbbi elvégezte feladatát, ugyanakkor a jogi-pénzügyi munkacsoport már nem volt ilyen sikeres.

Sajnálatos módon az Akadémia által delegált bürokratákkal nem sikerült elvégezni a munkát. Emiatt a közgyűlésnek nem tudjuk bemutatni, hogy a létrejövő kutatóhálózat milyen struktúrában működjön, hogyan nézzen ki a finanszírozása – fejtette ki a miniszter.

Az MTA elnökével tehát sikerült megállapodni az irányító testület összetételét illetően, ugyanakkor az elnökség más álláspontot képvisel. Utóbbi egy háromosztatú szenátust szorgalmaz, amelybe a kutatóintézetek is delegálnak tagokat, ugyanakkor Palkovics László szerint ebben az esetben nem beszélhetnénk paritásos bizottságról. Ezért javasolta azt, hogy az Akadémia hat helyét úgy töltsék fel, hogy a kutatóhálózat-intézetből is érkezzenek delegáltak.

Az elnök és az elnökség eltérő álláspontjaival kapcsolatban elmondta még, hogy az MTA kifejezetten bonyolult szervezet, ezért az érdekek is több szinten jelennek meg. Az egyes tudományos osztályoknak ugyanis nem feltétlenül ugyanaz az érdeke, mint mondjuk a legfelsőbb vezetésnek. De ott vannak külön a kutatóintézetek és az erőteljesen megosztott közgyűlés is.

Az elnökség most arra jutott, hogy az elnök nem kellő megfontolás alapján írta alá a szándéknyilatkozatot. Én viszont úgy látom, az elnök és az alelnökök pontosan átgondolták, hogy mit írunk alá. A velük való tárgyalásokon, illetve a stratégiai-szakmai munkacsoporton belüli és a Lendületes-kutatókkal folytatott egyeztetéseken sokkal józanabb, nyitottabb diszkusszió folyt – mondta a miniszter.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszterForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az interjúban kitértek arra is, hogy lezajlott az MTA átvilágítása, amelynek eredménye az lett, hogy a kutatóintézet-hálózat Európa legjobbjai közé tartozik. Palkovics László szerint ennek a vizsgálatnak a kiértékelésére akkor lesz szükség, amikor már arról fogunk beszélni, hogy miként nézzen ki a jövőben az intézethálózat struktúrája és működése. Meg kell majd nézni, hogy melyek azok az intézetek, amelyek valóban európai szinten is kiváló teljesítményt nyújtanak, és melyek azok, amelyek nem ilyenek.

Be kell látni, hogy Magyarország tudományos teljesítménye nem jó, semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben – mutatott rá. Abban a tekintetben tényleg jók vagyunk, hogy egy euróra vetítve mi írjuk a legtöbb tudományos cikket, viszont ha azt nézzük, hogy akadémiai ötlete alapján hány vállalkozás jön létre, akkor már nem ilyen biztató a helyzet.

Ha pedig a közgyűlés úgy dönt, hogy nem kér a kormány tervéből, akkor azt a helyzetet már a kormánynak kell megoldania.

A megoldás pedig az lehet, hogy az akadémiai törvényt úgy módosítjuk, hogy a kutatóintézet-hálózat a jövőben nem az Akadémián belül, hanem azon kívül működik tovább. Mivel az ehhez szükséges jogi feltételeket eddig nem tudtuk kidolgozni, ezt a munkát most nekünk kell majd elvégezni – mondta a miniszter.

Ezzel kapcsolatban elárulta, hogy meggyőződése szerint a tudomány Akadémiától és államtól való függetlenségét a vagyonkezelő alapítványi forma tudná garantálni, mint például a Corvinus esetében is. Ugyanakkor míg a világ más részein ez egy bevált modell, idehaza még bizonytalanság övezi, így elvetették az ötletet a tárgyalópartnerek kérésére. De ettől függetlenül Palkovics László szerint az államháztartáson belüli működésnek a kutatás-oktatás területén több a hátránya, mint az előnye. A szükséges jogszabály-módosítást már júniusban el is fogadhatja az Országgyűlés. A kormány szándéka egyértelmű: a cél, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben – mutatott rá a miniszter.