Szánthó Miklós: Kettős mércével mérik a balliberálisok a magyar-orosz kapcsolatot

2019.05.07. 12:59

A mostani magyar kormány nem szolgalelkűen követi a brüsszeli ukázokat, ezért folyamatosan támadja a nyugati politikai elit és sajtó, amely viszont meglehetősen képmutatóan viselkedik az Oroszországgal való kapcsolatot illetően – minderről Szánthó Miklós beszélt annak kapcsán, hogy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálata összejátszhatott az orosz szervekkel. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a mostani kabinet, ha csak a geopolitikai realitásokból fakadóan kiegyensúlyozott viszonyra törekszik Moszkvával, akkor rögtön „orosz ügynökként” bélyegzi meg a nemzetközi balliberális sajtó. 

Teljes mértékben kettős mérce érvényesül a magyar nemzeti érdekeket képviselő Orbán-kormány külpolitikája kapcsán, ami a legjobban abban nyilvánul meg, hogy míg Gyurcsány Ferenc alatt az oroszokat hívták „segítségül”, hogy magyar titkosszolgákat hallgassanak ki, és emiatt semmilyen nyugati bírálat nem hangzott el, addig a mostani kabinet, ha csak a geopolitikai realitásokból fakadóan kiegyensúlyozott viszonyra törekszik Moszkvával, akkor rögtön „orosz ügynökként” bélyegzi meg a kabinetet a hazai és nemzetközi balliberális sajtó – minderről Szánthó Miklós beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzetben megjelent legfrissebb írásában arról írt, hogy a Gyurcsány-éra titkosszolgálati vezetői összejátszhattak az orosz társszervekkel. 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt a hazai titkosszolgálatok összejátszhattak az orosz szervekkelForrás: MTI/Bruzák Noémi

Nemcsak üzleteltek, hanem az orosz titkosszolgálatokat is beengedték az országba

 Az Alapjogokért Központ vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a mostani magyar kormány nem szolgalelkűen követi a brüsszeli ukázokat, ezért folyamatosan támadja a nyugati politikai elit és sajtó, amely viszont meglehetősen képmutatóan viselkedik az Oroszországgal való kapcsolatot illetően. Míg Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár a Gazprom igazgatótanácsában ül, és a nyugat-európai országok többsége mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül üzletel Oroszországgal – például Németország az Északi Áramlat nevű gázvezeték ügyében –, addig Magyarország esetében egy kétoldalú tárgyalást is úgy állítanak be, mint „túlzott közeledést” a Kremlhez.

Mindez annak fényében igazán felháborító, hogy korábban egyetlen rossz szót nem lehetett olvasni azzal kapcsolatban, hogy a szocialista kormányok nemcsak üzleteltek, hanem az orosz titkosszolgálatokat is beengedték az országba. Az a teljesen abszurd helyzet állt elő ugyanis 2007-ben a kémügyben, hogy a NATO-tagállam Magyarország egy, nem a transzatlanti szövetséghez tartozó ország titkosszolgálatától kért „segítő kezet” – és különösen aljas módon tette ezt úgy, hogy egy másik NATO-tagállam, Bulgária „logóját” használta fel fedésként az akcióhoz.

Laborc Sándor (egykori NBH-főnök) tevékenysége súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonybanForrás: MTI/Kollányi Péter

Összejátszás az ország kárára

Szánthó Miklós felhívta a figyelmet arra is, hogy az úgynevezett kémperben a bíróság, bár az érintetteket felmentette, azt – az ügyészség szerint – a bíróság sem vitatta, hogy 2007-ben az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) épületében bolgár fedésben orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálatot végeztek magyar titkosszolgálati tiszteken. Mindennek azért van jelentősége, mert így az ügyészségi által idézett nemzetbiztonsági jelentések szerint teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az NBH akkori vezetésének „a kapcsolata az oroszokkal tényszerű” volt, az akció kapcsán „a véletlenség vagy tudatlanság kizárt”, és hogy az akkori főigazgató „tevékenysége súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban”.

Az Alapjogokért Központ vezetője elmondta, hogy a kommunizmus szellemi örökségét továbbvivő szocialista kormányok nemcsak puszta jó viszonyra törekedtek Oroszországgal, hanem ezen túllépve egyféle habituális rokonszenvet, ideológiai nosztalgiát is tápláltak Moszkva iránt. Az egész kémügy világosan megmutatja előttünk, hogy a magyar nemzeti érdekeket megtagadó összejátszás alakult ki a felek között, ami az ország kárára vált.

Szánthó Miklós

A hálószobába hívták be 

Szánthó Miklós kifejtette, az ügy igazi csattanója, hogy a kémper 2018-ban a Kúria elé került, melynek ítélkező tanácsa – az MSZP 2010-es alkotmánybíró-jelöltjének, Mészár Rózának az elnökletével, aki felmentő ítéletet hozott Molnár Gyula és Lakos Imre ügyében is 2014-ben – helybenhagyta a jogerős másodfokú döntést 2018 májusában, ezáltal „végérvényesen” felmentve a vádlottakat a kémkedés és egyéb bűncselekmények vádja alól.

Végezetül leszögezte, miközben a 2010 óta regnáló jobboldali kormányzatot azért kritizálják itthon és külföldön álságos és őszintétlen módon, mert az alapvető társasági szabályoknak megfelelve meginvitálja az oroszokat a társas nemzetközi kerti partira, addig a balliberális kormányzatok nemhogy a spájzba, de a hálószobába hívták be őket. És vélhetően a fehérneműs fiókot is megmutatták nekik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK