Áder János: A magyarság küldetése, hogy hitét megtartva gazdagítsa a világot

2019.05.09. 11:18

A magyarság küldetése, hogy hitét megtartva gazdagítsa a világot - mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten annak a hetven országból érkezett bíborosnak és a püspöki konferenciák képviselőinek, akik azért érkeztek a fővárosba, hogy megtekintsék a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíneit és tájékozódjanak a találkozó előkészületeiről.

Áder János kiemelte: Magyarország születése óta - több mint ezer éve - sokkal inkább adni akar, mint kapni. Küldetésünk, hogy gazdagítsuk a világot kultúránkkal, értékőrző helytállásunkkal, a mások iránti tiszteletünkkel, vendégváró barátságunkkal. Ezt hoztuk magunkkal a 21. századba, és ezt akarjuk megmutatni jövőre, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is - fogalmazott a köztársasági elnök.

A magyar kereszténység elején ott van Szent István

Felidézte: a magyar állam történelme egy olyan uralkodóházzal kezdődött, amely Európában szinte példátlan számban adott szentéletű királyi sarjakat a világnak.

– Hogy mi, magyarok, betölthessük küldetésünket, történelmünk első századai felett szent életűek sora őrködött a maga személyes áldozatával, irgalmával és hősiességével – mondta.

A piarista szerzetestanár, költő Sík Sándort idézte, aki szerint ahogy "a kereszténység kezdetén ott van a Szent Család (.), amely élő példával felel meg mindenre, amit a keresztény ember kérdezhet", úgy "a magyar kereszténység elején is ott van" Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella.

– Nekünk ők az áldott kezdet, egy több mint ezer esztendős történet kezdete – tette hozzá Áder János.

Mérce maradt az emberség

Szólt arról is: az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus óta eltelt évtizedekben "ismét próbára tett minket a történelem", de ezekben az években is "velünk voltak az irgalmasság új hősei, az igazságosság új mártírjai".

Boldog Apor Vilmos győri megyés püspök, Boldog Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök, Boldog Salkaházi Sára budapesti szociális nővér, Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök, Boldog Bogdánffy Szilárd szatmár-nagyváradi püspök, Boldog Scheffler János szatmári püspök, Boldog Sándor István pesti szalézi szerzetes, Boldog Brenner János, rábakethelyi káplán - sorolta.

Valamennyien mártírhalált haltak, és valamennyiüket az elmúlt negyedszázad során emelte a boldogok sorába a katolikus egyház.

– Mert kitartottak hitükben, nem hagyták magukra a rájuk bízottakat, nem kötöttek vállalhatatlan alkukat. Ragaszkodtak hitükhöz, hivatásukhoz – mondta.

Hozzátette: vértanúságuk azt üzeni, hogy még a leggyászosabb időkben, a totális diktatúrák idején is mérce maradt a magyarság szívében az igazságérzet és az emberség, a hűség és az áldozat.

– Nevük előtt a "boldog" jelző nekünk, magyaroknak, azt jelenti: létezik számunkra egy minden történelmi viharon át megőrzött igazság. Az igazság, hogy ez a nemzet mindig újra igent mondott a félelem nélküli életre, a becsületre, az emberi méltóságra, a szolidaritásra, a szabad vallásgyakorlásra, a béketeremtő jóakaratra, a kölcsönös tiszteletre – fogalmazott Áder János.

A szerzetesek is bekapcsolódtak az előkészítésbe

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arról beszélt: a magyar katolikusok régi álma volt, hogy "az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus után újra Budapesten találkozhasson a katolikus világ és együtt fejezhesse ki tiszteletét és imádását az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránt".

Szavai szerint elérkeztek a találkozó szervezésének "végső szakaszába", és megkezdték a visszaszámlálást, hiszen már csak 500 nap van a budapesti kongresszusig.Kitért arra: a szerzetesek és a lelkiségi mozgalmak is bekapcsolódnak az előkészületekbe.

Összeállították a kongresszus teológiai dokumentumát, amelyet a Szentszék jóváhagyott, majd megjelent olaszul és magyar nyelven. Ugyancsak kiadták az Eucharisztiáról szóló pápai megnyilatkozások gyűjteményét és számos más publikációt.

A bíboros hangsúlyozta: "Magyarország magáénak érzi az Eucharisztikus Kongresszust", az egyház jelentős anyagi támogatást kap a magyar kormánytól épületek felújítására és programokra.

Erdő Péter megköszönte Áder Jánosnak, hogy "személyes, figyelmes szeretettel kíséri az előkészület munkáját".

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerint a kongresszus és előkészületei óriási lehetőséget adnak a magyar katolikus közösségnek a megújulásra és a szekularizáció terjedésének mérséklésére.

Az MKPK elnöke reményét fejezte ki, hogy a budapesti találkozón Ferenc pápa is "megajándékoz bennünket jelenlétével".

Konferencia, előadások és koncertek

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember 13. és 20. közt rendezik Budapesten.

A rendezvény nyitómiséjét szeptember 13-án délután, a Puskás Ferenc Stadionban mutatják be.

A kongresszus fő helyszíne a budapesti Hungexpo területe lesz: minden nap közös imával és elmélkedéssel kezdődik, amelyet magyar vagy külföldi püspök vagy bíboros vezet. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek szerepelnek, a záró szentmisét szeptember 20-án a Hősök terén mutatják be.

Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.