Az Orbán-kormány megszüntette az orosz függőséget

2019.05.13. 08:52

2010-ben két óriási konfliktus várt a frissen hivatalba lépett Orbán-kormányra. Egyrészt kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc és bizalmasai beengedték a magyar titkosszolgálatba az orosz kémeket, másrészt az osztrák OMV, az oroszok mondhatni strómanjaként 25 százaléknyi tulajdonrészt szerzett a MOL-ban. A magyar diplomácia felismerte, hogy a gyurcsányi szervilis külpolitikával szemben szuverén országként kiegyensúlyozott, egyenlő viszonyokon alapuló kapcsolatot kell kialakítani mind a nyugati nagyhatalmakkal, mind Oroszországgal. A történelem megtanította: ha hidegháború alakul ki Oroszország és Európa között, abból mindig Közép-Európa jön ki rosszul. Az Orbán-kormány külpolitikája mára vitathatatlanul sikertörténetté vált. És ennek a külpolitikának egyik csúcspontja a mai Trump-Orbán találkozó.

A magyar ellenzék állandó vesszőparipája, hogy a 2010 után felálló polgári kormány túl szorosra fűzte a viszonyt Oroszországgal. Ezzel valójában azt akarják elfedni, hogy éppen a 2010 előtti balliberális kormányok fűzték túl szorosra a viszonyt Oroszországgal, ők politizáltak orosz érdekek mentén, és sodorták orosz érdekszférába az országot. Orbán Viktor kormánya a megalakulása után egyetlen célt tűzött ki maga elé az orosz-magyar viszonnyal kapcsolatban: Magyarország geopolitikai érdekei mentén normalizálni kell a kapcsolatot a Kremllel, úgy, hogy a korábbi alá-fölé rendeltség megszűnjön. Mostanra ez megvalósult, nézzük meg, mi volt a két legfontosabb konfliktus, amit meg kellett oldani.

Kitették az oroszokat a magyar titkosszolgálatokból

A Gyurcsány-kormány elkötelezett oroszpárti politikája miatt az Orbán-kormánynak két nagyon komoly konfliktust kellett vállalnia a kormányváltás után. A Legfőbb Ügyészség a napokban hozta nyilvánosságra az úgynevezett orosz kémper – eddig titkosított, tehát a publikum számára nem vagy csak nyomaiban ismert – vádirati tényállását és a bírói döntés lényegét. Ebből kiderült, hogy 2007-ben az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) épületében bolgár fedésben orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálatot (hazugságvizsgálatot) végeztek 16 magyar titkosszolgálati tiszten. Magyarán nem kevesebb történt, minthogy Gyurcsány kormányzása alatt Európai Uniós szakembereknek álcázott moszkvai kémeket engedtek be a magyar nemzetbiztonság központi objektumába.

Mindezt csak azért, mert Gyurcsánynak és titkosszolgálati miniszterének, Szilvásy Györgynek az volt a mániája, hogy a szolgálatok információkat szolgáltatnak a Fidesznek. Ettől annyira rettegtek, hogy a NATO-tagság ellenére az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának (FSZB) szolgáltatásait vették igénybe. Szilvásy György akkori titokminiszter arra utasította Galambos Lajost, az NBH akkori vezetőjét, hogy működjön együtt az FSZB-vel – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent. Ezeket az állításokat a bíróság sem vitatta, a szocialista kapcsolatokkal rendelkező bíró egyszerűen azt mondta: minden így történt, de ez nem bűncselekmény.  

2010 után az Orbán-kormányra maradt a feladat, hogy az orosz kémeket kitegye a magyar titkosszolgálatokból. 

Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatója a bíróságonForrás: MTI/Sóki Tamás

Az Orbán-kormány megteremtette a függetlenséget az oroszoktól

2007 márciusában Putyin orosz elnök Moszkva mellett fogadta a bukott magyar kormányfőt, Gyurcsány Ferencet, majd nem sokkal később az osztrák fővárosba látogatott, hogy Ausztriával is erősítse a kapcsolatait. Ez idő tájt az osztrák OMV váratlanul 10-ről 18,6 százalékra növelte részesedését a magyar MOL-ban, jelezve, komoly befolyást kíván szerezni. A magyar olajcég vezetése ezt egyértelműen ellenséges felvásárlásnak tekintette, egyértelműen az orosz állam strómanjaként azonosította az OMV-t. Ez így is lett, 2009-ben az osztrák cég sürgősséggel eladta az időközben közel 25 százaléknyira hízott MOL-csomagját az orosz hadsereg fő üzemanyag-szállítójának, a Szurgutnyeftyegaznak. Tehát nem kevesebb történt, minthogy Gyurcsány Ferenc a MOL orosz érdekkörök kezére játszásával próbálta elnyerni Putyin támogatását. Mint ismert, 

a megszerzett orosz tulajdonrészt a Fidesz-kormány vásárolta vissza, ezzel megszüntetve az oroszoktól való teljes olaj- és gázipari függőséget.

Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2009. március 10-én MoszkvábanForrás: AFP/ALEXEY DRUZHININ

Racionális külkapcsolatok

Ellentétben tehát a 2010 előtti balliberális kormányzatokkal az Orbán-kormány az ország érdekeit és a földrajzi tényezőket szem előtt tartva, Magyarország szuverenitását és nyugati integrációját meg nem kérdőjelezve, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik Moszkvával. Ez ugyanakkor megfordítva is igaz:  a világ nagyhatalmainak is egyértelműen az az érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen. Mivel ez az állapot tökéletesen megfelel a magyar érdekeknek, ezért a magyar diplomácia nagy hangsúlyt fektet mind a nyugati, mind a keleti kapcsolatok építésére. Jó példa erre, hogy Donald Trump amerikai elnök meghívására Orbán Viktor magyar miniszterelnök Washingtonba utazik munkalátogatásra. A Fehér Ház közleményében leszögezte, a tárgyalások kereskedelmi, energetikai és kiberbiztonsági kérdésekre összpontosítanak majd. Ez is azt vetíti előre, hogy Washingtonnak fontos, hogy Kelet-Európa közepén Magyarország erős legyen. Magyarországnak pedig az a fontos, hogy az amerikai és az orosz féllel is kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon. Ugyanis a történelem is megtanította, ha hidegháború alakul ki Oroszország és Európa között, abból mindig Közép-Európa jön ki rosszul. Márpedig nem ez a magyar kormány célja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK