Olyan EP-képviselőket kell választani, akik a magyar emberek érdekeit képviselik

föld mezőgazdaság arat aratás betakarít búza búzaföld dolgozik gabona gabonatábla kombájn légi felvétel munkagép  NÖVÉNY
Hajdúszoboszló, 2015. július 4. Aratják a búzát Hajdúszoboszló határában.
Vágólapra másolva!
Az idei évben nem volt eseménytelen a mezőgazdaság: tavasszal a fagyok okoztak gondot, aztán a rendkívüli aszály. Nagy István agrárminiszter azt mondta: negyven százalékkal kevesebb eső esett tavasszal, mint a sokéves átlag, emiatt a napokban érkezett csapadék életmentő volt. A fagykárok felmérése pedig még most is tart a gyümölcsösökben – eddig hétezer kárbejelentés érkezett. Egy éve állt fel az Agrárminisztérium – az eredményekről, a jelenlegi problémákról és a tervekről beszélgettünk Nagy István agrárminiszterrel.
Vágólapra másolva!

A hosszú aszály után most aztán jó sok esőt kapnak a földek – lényegében napok óta esik az eső. Elegendő ez a csapadék? Pótolja azt, amit elmaradt?

Ez most életmentő, de nem pótolja teljes mértékben az elmaradt esőt. Gondoljunk bele, hogy a tavaszi hónapokban negyven százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ezt nagyon nehéz bepótolni. A mostani eső kell az őszi vetések megerősödéséhez, valamint ahhoz, hogy a tápanyagot fel tudja szívni a növény a talajból. Mert hiába műtrágyáztak a gazdák, ha nincs eső, nem tudja a növény hasznosítani. A tavaszi vetés nagyon szomorú volt: lényegében a porba vetették a magot a gazdák, és várták az esőt. A kukorica, szója, napraforgó most hajt, a repce virágzik, vagyis elengedhetetlen volt ez a kiadós csapadék. Ha két hétig esne egyfolytában, az lenne az ideális.

Nagy István agrárminiszter fotó: Talán Csaba

Ahogy említette is, rendkívüli aszály volt ősszel is, és tavasszal is. Milyen károkat okozott ez a mezőgazdaságban?

A száraz és meleg időjárás az őszi vetésű állományok fejlődését visszavetette, valamint a tavaszi vetéseket is megnehezíti.

Már közel 70 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a gazdák eddig.

A korai vetésű zöldségek termesztése (zöldborsó, gyökérzöldségek, vöröshagyma) márciusban, a többi szabadföldi zöldség vetése, palántázása április közepétől kezdődött meg. Ezeknél a növényfajoknál a csapadékhiány miatt elengedhetetlen az öntözés. A nem öntözött gyümölcsösöket az aszály a rügyképződésben jelentősen befolyásolta. A kötött talajú ültetvényekben a csapadékhiány kevesebb gondot okoz a talaj mélyebb rétegeiben található víztartalék miatt. A homoktalajok vízmegkötő képessége kisebb, ezért ott kevesebb virágrügy fejlődött ki a gyümölcsfákon. Érkezett ugyan csapadék Magyarországra, ami enyhíti a szárazságot, azonban a nyári aratásig még számos tényező befolyásolja a kilátásokat. Megalapozott becsléseket az aratáshoz közeledve tehetünk majd.

Az aszály miatt mely termények vannak a legnagyobb veszélyben?

A nagy területen termesztett szántóföldi növények közül az őszi vetésű növények fejlődését és a tavaszi vetésű növények kilátásait egyaránt rontja az elhúzódó száraz időjárás. Az őszi vetésű állományoknál már látható a fejlődés megtorpanása, amit a következő hetek időjárása döntően befolyásolhat. Egy csapadékosabb időszak esetén a növények a lemaradás egy részét be tudják hozni, további száraz időjárás viszont már behozhatatlan károkat okozhat. A szántóföldi növények közül április végéig a legnagyobb területen az őszi búzát, őszi káposztarepcét, valamint az őszi árpát érte aszálykár a termelői kárbejelentések alapján. A leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye és Békés megye érintett.

Az ország termőföldjének mekkora része öntözött terület?

A Központi Statisztikai Hivatal és a vízügyi hatóságok adatai alapján a vízjogilag engedélyezett terület az utóbbi években 200 ezer hektár körül ingadozik, amelynek közel felét öntözik ténylegesen a termelők. A kiadott vízjogi engedélyek adott évi felhasználása nagyban függ az adott év időjárási viszonyaitól és a termesztett növénykultúrától. Magyarország mezőgazdasági területe 5,3 millió hektár, annak csaknem 4 százalékán engedélyezett az öntözés.

Lehet-e növelni az öntözött földterületek arányát, hogy kevésbé okozzon ekkora károkat az aszály, és milyen intézkedésekre van szükség ehhez?

Határozott célunk az öntözött földterületek arányának növelése. Több fontos döntést hoztunk ennek érdekében. Így például az állami művek fejlesztésének előkészítését, az öntözési központ létrehozását, a termelőket érintő adminisztratív terhek csökkentését - beleértve a vízjogi engedélyezési eljárásra vonatkozó könnyítéseket. Az öntözés ügyét kiemelten kezeljük. 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot, vagyis összesen 170 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Már rövid távon is szeretnénk a termelők számára érzékelhető eredményeket elérni, adminisztratív egyszerűsítéseket bevezetni és az öntözött területeket jelentősen - 2024-ig mintegy 100 ezer hektárral - növelni.

Az aszály miatt emelkedhet-e bizonyos termények ára?

A hazai piaci árakat döntő mértékben a világpiaci árviszonyok határozzák meg.

A világ más jelentős gabonatermesztő régióiban jelenleg látható kedvező feltételek miatt a gabonák, olajos és fehérjenövények világpiaci ára az elmúlt egy-két hónapban inkább csökkenő tendenciát mutattak. Komolyabb áremelkedésre akkor lehetne számítani, ha a következő hónapokban a világ más jelentős gabonatermesztő régióiban is veszélybe kerülnének a 2019-es terméskilátások. Persze, az idei ármozgásokat még számos, előre nem látható tényező befolyásolhatja hazai, európai és világszinten is.

A tavaszi fagyok mekkora kárt tettek a gyümölcsösökben? Mely gyümölcsöket érte a legnagyobb kár?

Folyamatosan zajlik a tavaszi fagyok okozta kár becslése és felmérése. A legnagyobb kárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Csongrád megyében és Bács-Kiskun megyében okozta a tavaszi fagy. A kárenyhítési rendszer keretében eddig benyújtott termelői kárbejelentések országosan meghaladják a 20 ezer hektárt. Ebből a legtöbb fagykárbejelentés gyümölcsösökre érkezett.

A legnagyobb területen az almafák károsodtak, de a meggyfákat és őszibarackfákat is érintette.

Lehet-e a gazdákat kártalanítani, és ha igen, hogyan? Ki igényelhet kártérítést?

A kárbejelentést a Magyar Államkincstár által erre a célra rendelkezésre bocsátott elektronikus felületen lehet megtenni. Évente mintegy 8 milliárd forint forrás keletkezik a kárenyhítési alapban. Ez, és az előző évek maradványai alkotják a mindenkori kárenyhítő juttatás forrását. Így a 2019-es kárenyhítési évben nagyságrendileg 24 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdák kártalanítására.

Mennyivel emelkedhetnek a gyümölcsárak, és mely gyümölcsök lehetnek a legdrágábbak a fagyok miatt?

A gyümölcsárak kialakulása szintén soktényezős, összetett folyamat, csak részben függ a Magyarországon megtermett gyümölcs mennyiségétől, leginkább a globális piacgazdaság befolyásolja. Enyhe növekedésre számítunk a tavaszi fagyhatást szenvedett gyümölcsfajok esetében.

Elegendő lesz-e a gyümölcs a hazai fogyasztásra és feldolgozásra?

Általánosságban közepes termésmennyiség várható. Az idei terméseredményre a tavalyi meglehetősen kevés csapadék és az aszályos tavasz hat negatívan. Az intenzív, professzionális, öntözött ültetvényekben kisebb problémát jelent a csapadékhiány.

A kajszibarack esetében számíthatunk nagy termésre a tavalyi nagymértékű tavaszi fagy és az emiatt bekövetkező növényi kényszerpihenő miatt.

Az aszály, a tavaszi fagy, de korábban a belvíz, a jégeső mind veszélyezteti a termést – egyszóval: rengeteg külső tényező befolyásolja a profitot, sőt, akár a befektetett tőke visszaáramlását. Hogyan tudják ösztönözni a fiatalokat, hogy mégis vágjanak bele, és foglalkozzanak a mezőgazdasággal?

Minden lehetséges eszközt bevetünk azért, hogy vonzóvá tegyük a fiataloknak a gazdálkodást. 2019 az építkezés éve az agráriumban. Jelentős összegű támogatást kapnak a fiatalok is annak érdekében, hogy a beruházások eredményei megmutatkozhassanak a földeken és a gazdaságokban egyaránt. A Vidékfejlesztési Program keretében például a beruházási jellegű fejlesztések esetében, mint például a kertészet, az állattenyésztés, az öntözésfejlesztés, a múlt év végéig mintegy 40 milliárd forint odaítélésére került sor, mintegy ezer fiatal gazdálkodó számára. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására pedig csaknem 15 milliárd forint jutott. Dolgozunk egy generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai programon is. Ez elsősorban az egyéni, illetve a családi gazdaságokra fókuszál. Részletesen vizsgáljuk az agráröröklésnek és a gazdaságátadásnak a kérdéskörét. A sikeres nemzedékváltás jelentős részben a gazdaságok hatékony átadásán múlik. A generációváltás fontosságát emiatt nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is hangsúlyoznunk kell.

Érdekes példákat olvastam nem is olyan régen. Voltak, akik otthagyták a fővárost, vidékre költöztek és ritka növények termesztésébe kezdtek. Ma már óriási sikereik vannak – pedig csupán néhány éve kezdtek mezőgazdasággal foglalkozni. Egyikük kifejezetten áfonyára szakosodott, de volt, aki kivi- vagy teaültetvénnyel foglalkozik, és datolyaültetvény is létezik Magyarországon. Az ilyen típusú, lényegében kuriózumnak számító ültetvényeket is támogatják?

Az új kultúrák termesztése számos lehetőséget biztosít a hazai termelőknek a körülöttünk zajló klimatikus változások miatt. Ezzel a folyamattal bővülhet a termelők mozgástere, és sokszínűbbé is válik az agrárium. Gazdaságos termesztés esetén a támogatásuk szakpolitikai szempontból is indokolt, ezért természetesen ezekre is vannak támogatási igények és lehetőségek.

Növekszik a kérelmezők száma a kivire vonatkozóan. Az áfonya még elterjedtebb, közel 30 hektáron termesztenek ilyen gyümölcsöt. A datolyaszilva vagy a teacserje termesztése egyedi esetekben fordul elő.

Az új és egzotikus kultúrák részaránya egyelőre nem jelentős Magyarországon, termesztésük ugyanis speciális talajt igényel. Az áfonya alapvetően savanyú talajt kíván, melyre kevés példa van nálunk, ez pedig jelentősen korlátozza a termesztését. Magyarország szedertermesztési nagyhatalom volt 15 évvel ezelőtt, amikor 1600 hektáron termesztettek szedret hazánkban. Azonban a magyar fajták termesztése nagyon kézimunka-igényes, drága az előállítása. Ma már csak 130 hektár ültetvény van Magyarországon. A nagyüzemi termesztés hiánya és a magas munkaerőköltségek miatt az ipari feldolgozású szeder lengyel importból származik. A kivi termesztésére is korlátozott lehetőségek vannak nálunk. Kényes növény, fagyérzékeny, nagy vízigényű, de a pangó vizet nem tűri. Kedvező termőhely választással, megfelelő termesztéstechnológiával termeszthető csak. Árutermelő ültetvény csupán 4 hektáron van Magyarországon.

fotó: Talán Csaba

Térjünk át a más ágazatra. Márciusban a hazai tejtermelők tüntettek az egyik hipermarket előtt azért, mert szlovák tejet árulnak. Milyen megoldás létezhet erre a problémára, hogy a gazdák is jól járjanak, de a vevő is?

A hazai tejágazat termelésének növelését és stabilitását több kormányzati intézkedés javította. Így például a friss tej, az UHT és az ESL tejek áfacsökkentése is. Ez az intézkedés hozzájárul a tejtermelő ágazathoz kapcsolódó visszaélések mérsékléséhez és az ágazat további fehéredéséhez is. Emellett kedvezően hatott az egész tejágazatra, a belföldi- és a külpiaci forgalomra is. Az intézkedések eredményeképpen a hazai fogyasztók döntő mértékben magyar termelőktől származó tejet vásárolhatnak az áruházakban. A hazai forgalomba kerülő ESL tej mára közel 100 százalékban magyar előállítású, az UHT tej pedig 80-85 százalékban magyar előállítású. A számok azt tükrözik, hogy a magyar fogyasztók a magyar tejet részesítik előnyben és ezzel az ágazat is jól jár.

Az agrárminiszternek lehet-e javaslata, vagy leülhet-e tárgyalni a kereskedelmi láncokkal?

A hazánkban működő kiskereskedelmi láncok beszerzési és kommunikációs gyakorlatára, így például arra, hogy szlovák, vagy más forrásból szerzi-e be a polcaira kerülő tejet - az Európai Unió hatályos belső piacra vonatkozó szabályozását betartva - az Agrárminisztériumnak nincs ráhatása. Tisztességtelen forgalmazói magatartással, élelmiszerbiztonsági problémákkal, adóügyi visszaélésekkel összefüggésbe hozható körülmények esetén hatósági eljárások indulhatnak. Az ágazati, piaci zavarok kezelésére, a felmerülő problémák elhárítása érdekében az önszabályozást és az ehhez kapcsolódó piacszervezési eszközök alkalmazását az Agrárminisztérium bátorítja. Ennek alapvető feltétele egy magas reprezentativitással bíró, valamint aktív érdekképviseleti tevékenységet végző szakmaközi szervezet megléte. A tej-tejtermék ágazat rendelkezik ilyennel, tevékenységét az agrárkormányzat messzemenőkig támogatja.

A bioágazat fejlesztésére is nagyobb összeget fordítanak: többféle pályázati lehetőséget biztosítanak, és emelték a keretösszeget. Mért tartja fontosnak a biogazdálkodást?

Tárcavezetőként és méhészként is örvendetesnek tartom, hogy bővülhet az ökológiai ellenőrzés alá vont területek nagysága Magyarországon. Azért fontos és támogatandó ez a fenntartható gazdálkodási rendszer, mert alapelveiben megvalósulni látjuk benne az ember és a természet közötti összhang megteremtését. Kétség nem fér hozzá, hogy a vidékfejlesztési támogatások nagy szerepet játszanak a biotermelés előmozdításában. Az elmúlt öt év alatt közel 50 százalékkal növekedtek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba bevont területek, 140 ezer hektárról majdnem 200 ezer hektárra. A Vidékfejlesztési Program keretében 2018-ban újra meghirdetett ökopályázati lehetőség további jelentős növekedést eredményezett, hiszen közel 100 ezer hektárnyi területen folyó gazdálkodást támogatunk. Bízom abban, hogy az ökoszektor bővülése a jövőben is töretlenül folytatódik, hiszen e tekintetben is van még potenciál a magyar mezőgazdaságban.

Azt mondta egy helyütt, hogy a magyar agrárium minőségi, egészséges és biztonságos élelmiszereket állít elő - ezt a törekvést jelképezi a GMO-mentes magyar vetőmag is. Mennyire nagy a "nyomás"? Mekkora erőfeszítés tartani ezt a irányt, vagyis a GMO-mentességet? Miért fontos ez? A GMO-vetőmagok egészségügyi hatásairól nincs, és még nem is lehet részletes, átfogó és alapos vizsgálat, hiszen nem létezik olyan régóta a génmódosítás. Mikorra lehet Ön szerint alapos és hiteles adat arról, hogy van-e hatása az egészségre?

Számos intézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t. A Magyarországról származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. Külföldről érkező igény esetén a magyar géntechnológiai hatóság GMO-mentes igazolást ad az exportra menő szállítmányok mellé arról, hogy hazánkban nincs GMO-termesztés. A probléma forrása az, hogy a világon jelenleg termesztett, géntechnológiával módosított növényeket túl korán, gyorsan, és hiányos biztonsági vizsgálatok alapján engedték piacra. Annak ellenére, hogy első forgalomba hozataluk óta sok idő eltelt már, a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások körültekintő felmérését még a mai napig nem végezték el. Az engedélyezési eljárások keretében nem végeznek hosszabb távú, azaz több mint 90 napos állatetetési kísérleteket, ezáltal a termék biztonságossága – egészségügyi szempontból – sem bizonyított. Független állatetetési kísérletek igazolták, hogy egyes GMO-k fogyasztása egészségügyi károsodásokat okozhat, daganatos megbetegedésekhez, emésztési rendellenességekhez vezethet, illetve allergológiai és immunológiai problémákat, valamint szaporodásbiológiai zavarokat okozhat. Éppen ezért a környezet és az élővilág védelme érdekében, beleértve az emberi és állati egészség védelmét is, meg kell akadályozni a GMO-k környezetbe történő ellenőrizetlen kijutását/kijuttatását. A hazai és az európai uniós jogszabályoknak megfelelően a magyar kormány ennek minden eszközzel érvényt szerez.

fotó: Talán Csaba

Egy éve állt fel az Agrárminisztérium. Hogyan értékeli az elmúlt egy évet? Mire a legbüszkébb?

A legfontosabb eredmény az, hogy ma már a versenyképesség a fő szempont a minisztérium számára. Vagyis az, hogy hogyan lehet egy hektár földből több jövedelmet előállítani, mint eddig. Azon dolgozunk, hogy milyen fejlesztések, beruházások vezethetnek nagyobb jövedelemhez. 2010-től 2017-ig a termelés növelése volt a szempont. Csodálatos eredményeket értünk el. 152 százalékkal nőtt a termelés. Ez a teljesítmény az Európai Unióban is dobogós helyezésnek számít, ám itt nem állhatunk meg.

Megvizsgáltuk, hogy az egy hektáron termelt jövedelem nagysága hogyan alakul, és azt láttuk, hogy az uniós átlag felénél tartunk. Ezt kell növelni. Mert ettől függ az, hogy megmarad-e a vidék.

Ha jövedelmezőbb az agrárium, akkor többen választják ezt a szakmát – vagyis megoldódik a generációváltás, megtörténik a cégek átadása apáról fiúra, és ki tudjuk alakítani azt a vidéki Magyarországot, amit szeretnénk. Meggyőződésem, hogy a vidék a jövő záloga. Minden intézkedésünk mögött a versenyképesség növelése áll.

Az európai parlamenti választás eredménye befolyásolhatja-e a magyar gazdák helyzetét?

Az európai parlamenti választás óriási tétje, hogy olyan képviselőket választanak-e meg, akik a magyar gazdák érdekeit képviselik Brüsszelben, vagy olyanokat, akik Brüsszel érdekeit akarják megvalósítani Magyarországon. A magyar kormány számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, amely a földalapú támogatásokat tizenöt, a vidékfejlesztési forrásokat huszonöt százalékkal csökkentené. Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de az Európai Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyet érteni. A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek. A közös uniós agrárpolitikából származó minden egyes eurócentnek és a nemzeti forrásból származó forintnak a gazdáknál van a helye. A gazdasági növekedésben a mezőgazdaságnak kulcsszerepe van, amelyet az elmúlt időszak eredményei is bizonyítanak. Az agrárpolitikát ehhez igazítva, továbbra is minden eszközzel a versenyképesség növelését, a rendelkezésre álló támogatások minél hatékonyabb felhasználását, illetve a források megőrzését, a gazdálkodók érdekeinek érvényesítését tűztük ki célul.

Az agrárminiszter méhészkedik – hogyan indult az idei méhészszezon?

A méhcsaládok indulásával nem volt gond. Egyetlen probléma adódott: hamarabb megérkezett a tavasz, mint ahogyan a méhcsaládok fejlődésnek indultak volna. A növényeknél az számít, hogy milyen meleg van. Két napig tartó napsütés elég idő ahhoz, hogy akár két hét késlekedést is behozzunk – a növények esetében. A méheknél teljesen más a helyzet. A kikelési idő 21 nap, akármilyen az időjárás. Így a méhek kissé lemaradtak, de ez nem jelentett túl nagy késést.

A méhészkedés pihenteti?

Igen, teljesen kikapcsolok, ha a méhekkel foglalkozom. Amikor kiérek a kaptárakhoz, és ha van bennem feszültség, persze szúrnak is a méhek. A második, harmadik kaptárnál már lenyugszik az ember, lelassul, normál fokozatra kapcsol, a szúrások is elmaradnak. Azt gondolom, hogy a méhek csodálatos élőlények. De a méhészkedésen kívül a kertészkedés is lefoglal és kikapcsol. Otthon sokat dolgozom a gyümölcsösben, zöldségeskertben és a virágoskertben is. A miniszter kertje mégsem lehet ápolatlan. Még megszólnák a szomszédok.

Figyelik a lakóhelyén a miniszter kertjét?

Persze. Aztán kérdezgetnek is: miért, mit, mire permetezel? Vizsgáztatnak is, és tanácsot is kérnek. Én ott nem miniszter vagyok. Én otthon a Pista vagyok. Ha a szülőhelyemen valaki egyszer elkezd majd miniszter urazni, akkor tudom, hogy valami baj van. Addig jó, amíg én vagyok otthon a Nagy Pista.