Az unióban egyes országok a vádlottak padjára kerültek

Budapest, 2019. május 10. Trócsányi László igazságügyi miniszter előadást tart a Közép-Európa Európája című konferencián a Larus rendezvényközpontban 2019. május 10-én. MTI/Máthé Zoltán

Az európai parlamenti választásokat követően a tagállamok legfontosabb feladata a jóhiszemű, előítéletektől mentes párbeszéd újraindítása lesz - minderről Trócsányi László, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője beszélt a Nézőpont Intézet konferenciáján. Ugyanitt Beata Szydlo, lengyel miniszterelnök-helyettes az unióra leselkedő veszélyek között említette a demokrácia deficitjét és a protekcionizmust, amely - szerinte - az európai integráció "magját" támadja, mivel az áruk és a tőke szabad áramlását akarja megakadályozni.

Bizalom nélkül nincs európai integráció - jelentette ki az igazságügyi miniszter a Közép-Európa Európája című konferencián, amelyet a Nézőpont Intézet és a Waclaw Felczak Alapítvány rendezett. Trócsányi László úgy értékeli, hogy jelenleg

az Európai Unióban hiányzik a bizalom, ehelyett egyes államok leckéztetése zajlik, és egyes országok a "vádlottak padjára" kerültek.

A miniszter azt mondta, vissza kell állítani a bizalmat. Az európai parlamenti választásokat követően a tagállamok legfontosabb feladata a jóhiszemű, előítéletektől mentes párbeszéd újraindítása lesz - jelentette ki.

Trócsányi László: Nagy a tét Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Trócsányi László kiemelte: a tét nagy. A mostani választáson arról döntünk, milyen irányt vegyen az európai politika a következő ciklusban. Fontos, hogy olyan európai politikusok kapjanak vezető szerepet, akik képesek érzékelni a valós problémákat, és azokra adekvát válaszokat adni - közölte.

Középpontban a szuverenitás

Reformokra van szüksége az Európai Uniónak, hogy meg tudja előzni a válságokat, és válaszolni tudjon az új kihívásokra - mondta a lengyel miniszterelnök-helyettes. Beata Szydlo kiemelte, május végén a legfontosabb választások egyike zajlik majd. Szerinte a szavazók dönthetnek, hogy tovább haladjon-e az EU az integráció irányába az egyenlőség és a partnerség alapján elbírva a válsághelyzetekkel, vagy folytatódjon az a politika, amely egyre több tagállamnak és választóknak okoz egyre több csalódást.

A lengyel politikus azt hangoztatta, hogy

az unió működőképességében kulcsszerepe van a konszenzusnak, az Európai Uniónak meg kell határoznia a közös tevékenységeket,

a kohéziót kell szolgálnia, és meg kell fékeznie a dezintegrációs folyamatokat. Fontosnak nevezte a szuverenitást, amely szerinte nem a külső erőktől független államot jelenti, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szuverenitása nem építhető az államok szuverenitásának kárára.

Beata Szydlo: Veszélyes az unióra nézve a protekcionizmus Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Szydlo: Veszélyes a demokrácia deficitje

Lengyelország a többi tagállam segítségével komplex uniót szeretne, amely megbirkózik a fokozódó veszélyhelyzetekkel - mondta. Hozzátette, hogy

ehhez új társadalmi szerződésre van szükség, amelynek segítségével újra lehet építeni a biztonságérzetet.

El kell érni, hogy a gyerekeink jobban éljenek, mint mi, ehhez az uniót a legújabb kori ipari forradalom hazájává, továbbá biztonságossá és társadalmilag érzékennyé kell tenni - jelentette ki. Véleménye szerint az EU megfelelően tudja kezelni a kihívásokat, ha elvégzi a szükséges reformokat, és újraalkotja az "európai modellt". Az unióra leselkedő veszélyek között említette a demokrácia deficitjét és a protekcionizmust, amely - szerinte - az európai integráció "magját" támadja, mivel az áruk és a tőke szabad áramlását akarja megakadályozni.

Nyugtalanítónak nevezte továbbá, hogy az euróövezetbe nem tartozó államokat megpróbálják kizárni a banki- és tőkeunióból, ami egy megosztott Európai Unióhoz vezetne.

Az EU nem lesz erősebb attól, ha kétsebességűvé válik

- jegyezte meg. Kitért arra is, hogy habár a határozott kiállásnak köszönhetően sikerült megállítani a Földközi-tenger felől érkező bevándorlási hullámokat, mégis változatlanul prioritást élvez a migráció megállítása a származási és tranzitországokban, valamint az embercsempészet visszaszorítása. Kiemelte, Közép-Európa határait nem a földrajz, hanem az értékrend és a sorsközösség határozza meg, a régió iránt pedig növekszik az érdeklődés, egyre vonzóbb célpont, mert növekszik a potenciálja, amelyet együtt kell felhasználniuk a régió országainak.