Palkovics László: Magyarország nem követi, hanem alakítja a világméretű trendeket

2019.05.21. 08:55

Az innovációs és technológiai miniszter szerint hazánk az önvezető járművek fejlesztésének közép-európai központjává válhat. Palkovics Lászlót a zalaegerszegi autóipari tesztpálya átadása alkalmából kérdeztük egyebek mellett a magyar-német gazdasági együttműködés elmélyítéséről is. A tárcavezető elmondta, hogy a hazai sztrádaépítések, így az M76-os tervezése és az M1-es kibővítése során a német high-tech autópályákat veszik alapul.

Jókor készült el a ZalaZone tesztpálya most, amikor mindenhonnan a járműipar általános megtorpanásáról hallani?

Szó sincs megtorpanásról, egy alaptalan sajtóhírt fújtak fel, amit az autóipari cégek azonnal cáfoltak. A járműgyártás persze több szempontból is korszakváltás küszöbén áll, és egyre szigorodó fenntarthatósági, környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelnie. Az átmeneti időszakok azonban mindig több lehetőséget kínálnak azoknak, akik a változásokhoz időben, gyorsan alkalmazkodnak. Az autóipar a magyar gazdaság húzóágazata, a 620 hazai járműipari vállalat között ott van a világ húsz meghatározó járműipari gyártójának és beszállítójának háromnegyede, az első százból pedig több mint negyven. E cégek több mint százezer embernek adnak munkát, az ágazat teremti elő a gazdasági termelés közel tizedét, a kivitel negyedét. A központi földrajzi helyzeten túl Magyarország pozícióit erősíti a politikai stabilitás és a Németországgal való tartós együttműködés is. Nem lehet vitás, hogy a világ és hazánk gazdaságában meghatározó iparág jövőjét a folytatódó digitalizáció, az önvezető autózás és az alternatív hajtások, elsősorban az elektromobilitás térnyerése jelentik. A piaci igényeket felismerve a lehető legjobb ütemben láttunk neki három éve a nemzetközi színtéren egyedülálló zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozásának. Hosszú távú versenyelőnyt jelenthet számunkra, ha a gyártás mellett az ágazati kutatás-fejlesztésben is erősíteni tudunk. Felbecsülhetetlen jelentősége lehet annak, ha e folyamatban a számtalanszor bizonyított magyar kreativitás mellett a világban is ritkaságszámba menő infrastruktúrára és támogató szabályozási környezetre támaszkodhatunk.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszterForrás: MTI/Illyés Tibor

Miben tud többet, mást a ZalaZone a hasonló külföldi létesítményekhez képest?

A tesztpálya puszta léte önmagában hatalmas hiányt pótol a régióban, legközelebb 800 kilométerre, Németországban működik a ZalaZone-nal összevethető létesítmény. A kisszámú meglévő pályák a világban mindenütt telítettek, véges kapacitásaikat szinte teljesen lekötötték. A magyarországi bázissal rendelkező autóipari multik már egy évtizede szorgalmazzák egy efféle létesítmény létrehozását Magyarországon. Erőteljes piaci igény mutatkozik tehát a ZalaZone által kínált lehetőségekre, szolgáltatásokra. Nekünk az az előnyünk is megvan, hogy mivel most építkezünk, a régebb óta fennálló pályákhoz képest összességében naprakészebb, komplexebb kínálatot vagyunk képesek felmutatni. A ZalaZone és környezete rendkívül széles palettát kínál a fejlesztésekben vizsgálandó szituációk, funkciók páratlanul széles körére. Kerítésen belül lesz mód szimulált autópályás és városi forgalmi helyzetek közötti tesztelésre, Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését okosúttal valósítjuk meg, tálcán kínálva a valós környezetet igénylő próbák lehetőségét. Osztrák-szlovén együttműködésben pedig elérhetővé tesszük a határkeresztezéssel járó kihívások kezeléséhez szükséges lehetőségeket is. Többszintű tesztelési lehetőséget biztosítunk a prototípustesztektől a szériatermék-fejlesztésig. Magyarországot vezető szerepre jogosítja fel az iparágban, hogy már most élen járunk a 4G és 5G rendszerek alkalmazásában, bevezetésében.

A tesztpálya tehát jó lesz az iparági szereplőknek, de mi hasznát látják jelentős befektetésüknek a magyar adófizetők?

A kormány nem költene 45 milliárd forintot a világszínvonalú infrastruktúra kiépítésére, ha nem látnánk biztosítottnak a beruházás megtérülését. A piaci igény csak élénkült az első kapavágások óta, az átadáson is élénk érdeklődést tapasztaltunk, a német cégek részéről is. Feladatot így nem az igénybevevők toborzása jelent, hanem sokkal inkább az, hogy megfelelő hozzáférést biztosítsunk a magyar mérnökök, egyetemi és más kutatócsoportok számára a magyar tesztpályához.

A ZalaZone Magyarországot és a térséget hosszú távon meghatározó szereplővé teheti a járműipari fejlesztések területén. Általa hazánk az autonóm járművek fejlesztésének közép-európai központjává válhat, nem követője, hanem alakítója lehet a világméretű trendeknek. A várható eredmények a jogos nemzeti büszkeségen túl forintosítható következményekkel is járnak. A korszerű infrastruktúra a megkezdett gazdasági dimenzióváltást folytatva tovább erősítheti a kutatás-fejlesztési kapacitások hazánkba telepítését, ezzel áttételesen támogathatja a járműiparon kívül az egyéb műszaki tudást igénylő iparágakat is. A külföldi működőtőke tovább élénkülő beáramlása bővíti a hazai kis- és közepes vállalkozások lehetőségeit, friss lendületet ad az unióban első GDP-növekedésnek, és újabb munkahelyeket teremt. A tovagyűrűző hatások a teljes magyar nemzetgazdaságban jelentkeznek, ezzel is javítva a magyar családok életminőségét.

Az épülő zalaegerszegi járműipari tesztpálya 2018. december 7-én.Forrás: MTI/Varga György

Említette a német együttműködés jelentőségét, mikor indulhat meg a jelenlegi állás alapján a gyártás a debreceni BMW-gyárban?

Az előkészületek abban a fázisban vannak, amiben a német céggel megállapodtunk. Magyarországnak is a megfelelő időben el kell készítenie a vállalt infrastrukturális fejlesztéseket, az eredetileg tervezett indulás változatlanul tartható.

Mekkora költséggel jár ez a magyar államra nézve?

A kiadásokat komplexen kell kezelni, mivel a BMW-gyár építése összekapcsolódik Debrecen és tágabb értelemben vett vonzáskörzete általános fejlesztésével is. Nem a BMW miatt kell fejleszteni, hanem annak érdekében, hogy az általa kiváltott kedvező hatások a lehető legszélesebb körben, a szomszédos megyékben, sőt, akár a teljes Kárpát-medencében érvényesülhessenek. 2030-ig az állami, uniós és magánforrásokat beleértve 600 milliárd forintos fejlesztési pénzt kaphat Debrecen, ami a helyi gazdaság minden ágát érinteni fogja. Okosan eltervezett, részleteikben előkészített beruházásokkal kell előállnunk, teljes mértékben illeszkedve a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus prioritásaihoz. Így például a helyi felsőoktatás fejlesztésében, a kutatási pénzek minél jobb lehívásában is bőven van még tér az előrelépésre.

A ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya fogadóépületeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hogyan alakulnak a német-magyar gazdasági tárgyalások annak fényében, hogy a tavalyi Orbán-Merkel találkozón megállapodás született arról, hogy a minisztériumok munkacsoportokat hoznak létre, és tesznek javaslatokat a további lépésekre?

A megállapodás arról szólt, hogy nézzük meg, helyükön vannak-e a két ország műszaki-technológiai-innovációs kapcsolatai. Mivel a két állam gazdaságai szoros összeköttetésben működnek, a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk Németország, ezért is időszerű volt annak áttekintése, hogyan lehetne további lépéseket tenni a még szélesebb együttműködés felé, főleg ami a technológiai kérdéseket illeti. Beszélnünk kell arról, hogy az energiapolitikában, az oktatásban, a mobilitásban, az ipartámogatásban és számos egyéb területen milyen még feltáratlan, kiaknázatlan kapcsolódási pontok lehetnek. A munkacsoportok pragmatikus alapon működnek, és mostanra eljutottunk odáig, hogy konkrét eredményeik is vannak. Nyilvánvalóan csak akkor lehet majd a végső mérlegét megvonni a tavalyi megállapodásnak, ha minden egyes területen létrejönnek, és működni is kezdenek a tervezett beruházások. Magyar oldalról a kormányzati lépések összehangolását segíti, hogy a már létrejött munkabizottságok - oktatási, energetikai, mobilitási, digitalizációs és iparbizottság – területei mind az ITM hatáskörébe tartoznak, míg ezeket Németországban több tárca fedi le.

Látszik-e már, hogy a munkacsoportok tevékenysége révén mekkora tőke érkezhet hazánkba?

Nyár közepéig szeretnénk a konkrét megállapodásokat megkötni, területenként változó nagyságú kilátások vannak. Az innovációs-oktatási csoportban a cél, hogy a német-magyar felsőoktatási kapcsolatok erősödjenek. Az egyik javaslat, hogy létrehozunk egy közös német-magyar pályázati csoportot, így mindkét állam a saját forrásaiból finanszírozza a saját illetékességébe tartozó területet, de közösen dolgoznak. Az energetikai munkacsoport a gázhelyzettel, így az Északi Áramlat és a Török Áramlat kérdéskörével is foglalkozik. Magyarország és Németország részben eltérő utakon jár a nemzeti energiamix kialakításában, de ennek ellenére az energiatárolási területen bőven van tere az együttműködésnek. A közlekedésfejlesztési területen azonosak a szándékaink, mivel a német járműipar nemcsak gyárt, hanem fejleszt is Magyarországon. Az elektromos hajtás területén tovább fejlődhetnek a kapcsolataink, a hazai gyorsforgalmi fejlesztések, így az M76-os tervezése és az M1-es kibővítése során a német high-tech autópályákat vesszük majd alapul. A digitalizáció területén az 5G hálózatokkal kapcsolatos fejlesztések kerültek előtérbe, mivel a 4G hálózatoknál nagyon jól állunk, és ezt a következő generációs technikák esetében is szeretnénk megőrizni. Az ipari munkacsoport esetében egyértelműen kiderült, hogy a német ipar jól érzi magát Magyarországon, a motiváló környezetben.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Elvezethetnek-e oda ezek az együttműködések, hogy a hannoveri vásáron Magyarország partnerországként megjelenjen?

Mindenképpen az a célunk, hogy a 2022-es vásáron ezt elérjük. Olyan országokat szoktak partnerként választani Hannoverben, amelyek iparilag jól teljesítenek, a legújabb és leghatékonyabb megoldásokat tudják felvonultatni. Magyarország képes lehet megfelelni ezeknek a kritériumoknak.

Mennyiben egyeztethető össze a munkacsoportok működése azzal, hogy nemrégiben Ön lett a magyar-baden-württembergi vegyesbizottság vezetője?

A munkacsoportok egy kormányzati együttműködést kereteznek, míg az utóbbi egy tartományi együttműködés Magyarországgal. Mivel Németországban sok kérdés tartományi szinten dől el, ezért kell velük is szoros kétoldalú kapcsolatokat kiépítenünk. Rengeteg tárgyalást folytattunk felsőoktatási kérdésekben a Bosch és a Mercedes bázisának számító Baden-Württemberggel. Arra törekszünk, hogy a nagy világcégek mellett egyre nagyobb számban jelenjenek meg Magyarországon a német középvállalatok is.