Elkezdődik az európai parlamenti választás

2019.05.26. 05:30

Ma negyedik alkalommal választunk Magyarországon EP-képviselőket. Minden kétséget kizáróan ez az eddigi legfontosabb EP-választás. A voksolás legnagyobb tétje, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusokat küldünk-e az Európai Parlamentbe. Hétfőn új korszak kezdődhet az európai politikában.

Az idei voksolást a most még 28 tagállamnak május 23. és 26. között kell megtartania, hogy melyik napon, azt az egyes országok hagyományai és törvényei szabályozzák. Ebben a pár napban közel 400 millió választásra jogosult uniós állampolgár járulhat az urnákhoz. A részvételi arány ugyanakkor az emberektől elrugaszkodott brüsszeli elit miatt folyamatosan csökken 1979 óta,

a legutóbbi alkalommal uniós szinten mindössze 42,54 százalék ment el szavazni (annak ellenére is, hogy Belgiumban, Görögországban, Cipruson és Luxemburgban – legalábbis elvben – kötelező a szavazás).

Hazánkban, miután a választási eljárásról szóló törvény szerint vasárnap kell tartani a választásokat, így május 26-án szavazhatunk, és dönthetünk az eddigi legfontosabb EP-választáson arról, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusokat küldünk az Európai Parlamentbe (EP).

Az EP-választás egyfordulós, és csak a pártok listáira lehet leadni egyetlen szavazatot, Magyarország egyetlen választókerületnek minősül. A listaállításhoz 20 ezer aláírást kellett összegyűjteni előzetesen, a bejutási küszöbhöz pedig az érvényes szavazatok öt százalékát kell megszereznie a pártoknak. Az ajánlásgyűjtő ívek leadásának határideje április 23-a volt, a magyarországi pártok közül kilencnek sikerült érvényesen teljesítenie ezt a feladatot. Ezek a Fidesz-KDNP, az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, a Munkáspárt és a Kétfarkú Kutya Párt.

Az Európai Parlament brüsszeli üléstermeForrás: Picture-Alliance/AFP/Jürgen Schwenkenbecher

Hazánk 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, ami az összlétszám 2,8 százalékát jelenti. A pártok bejutóinak névsora pedig a már korábban leadott listasorrend szerint áll össze.

Vasárnap 6-tól 19 óráig lehet szavazni
Jelen pillanatban 8 008 739 ember jogosult szavazni a magyar pártok listáira, ebben benne vannak a Magyarországon élők, a levélben és a külképviseleteken voksolók is. A Nemzeti Választási Iroda a 2019. március 20-i névjegyzéki adatok alapján legkésőbb április 5-ig küldte meg az értesítést, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szerepel a névjegyzékben, illetve arról is, hogy hol és mikor szavazhat. Belföldön mozgóurnát igényelni személyesen május 24. péntekig lehetett, ugyanakkor online erre vasárnap 12 óráig van lehetőség annál a szavazatszámláló bizottságnál, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel. Magyarországon a szavazás vasárnap reggel 6 órától 19 óráig tart. A külképviseletei szavazások helyét és idejét itt lehet elolvasni.

A 751 tagú EP az eredeti tervek szerint 705 helyre zsugorodott volna abba az esetben, ha a briteknek sikerül kilépniük az unióból. De mivel ez nem történt meg, így ők is szavazást tartottak csütörtökön, csakúgy, mint a hollandok. Írországban pénteken tartották a voksolást, a cseheknél pedig szintén ezen a napon kezdődött, és szombaton fejeződött be. Rajtuk kívül Szlovákiában, Máltán és Lettországban szombaton járultak az urnákhoz, az összes többi tagállam vasárnap rendezi meg a szavazást.

Az erősen eltérő népességszám miatt a legtöbb képviselőt a németek küldik, egészen pontosan 96-ot, utánuk következnek a franciák 74-gyel, valamint az olaszok és a britek 73-73-mal. A legkevesebbet a legkisebbek, Málta, Luxemburg, Észtország és Ciprus delegálja, szám szerint hatot-hatot. A 81 milliós németek esetében ez azt jelenti, hogy körülbelül 843 ezer lakosonként van egy mandátumuk, míg például a 400 ezres Máltán minden 70 ezredik ember után kaptak egyet. Hazánk esetében ez a szám 466 ezer.

A testület havonta egyszer Strasbourgban ülésezik, ezt a pazarló szokást máig nem sikerült megszüntetni, de a munka hagyományosan Brüsszelben zajlik.

Az Európai Parlament a nemzetiekhez hasonlóan frakciókra oszlik. Egy-egy képviselőcsoport megalakításához 25 EP-tagra van szükség, akik minimum a tagállamok negyedét kell, hogy képviseljék. A választások előtt a legnagyobb frakciója a mostanra ideológiáját és keresztény-konzervatív gyökereit vesztett Európai Néppártnak volt, szám szerint 217.

Minden jel arra utal azonban, és a közvélemény-kutatások is mind ebbe az irányba mutatnak, hogy a választások végeztével alaposan átrajzolódnak az uniós erőviszonyok.

A 2015 óta tartó migrációs válság félrekezelése, amelynek során észak-afrikai és közel-keleti, túlnyomó többségében muszlim migránsok árasztották el Európát, nagyon jelentősen megerősítették a bevándorlásellenes pártokat. Ők voltak ugyanis azok, akik a merkeli Willkommenskulturral ellentétben felismerték, hogy az illegális bevándorlók rendkívül komoly biztonsági kockázatot jelentenek, amit az utóbbi évek terrortámadásainak több száz áldozata is bizonyított.

Orbán ViktorForrás: V4NA

Az Európai Parlamentet a tagállamiakhoz hasonlóan egy elnök vezeti, akit két és fél évre választanak meg, 14 alelnök mellett. A mostani vezető a néppárti Antonio Tajani. A megválasztásához eddig a néppárti és a szociáldemokrata frakciónak megvolt a többsége, most azonban erre kevés az esély.  Hétfőn mindenképpen új korszak kezdődik az EU-ban.

A bejutott képviselők a választások után az EP 20 állandó szakbizottságának egyikébe ülnek be, amelyek létszáma változó, de az összetétel alapvetően tükrözi a teljes parlamentét.

Magyarországon a tavaly harmadszor is kétharmaddal választást nyerő Fidesz-KDNP 

a legutóbbi felmérések szerint toronymagasan vezet, előreláthatóan 50 százalék feletti eredménnyel nyer.

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy ez a most vasárnapi minden idők legfontosabb uniós voksolása. A választások legnagyobb tétje, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok kerülnek az Európai Parlamentbe.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában:

A szavazók akkor tudják megállítani a bevándorlást, ha bevándorlásellenes képviselőket küldenek Brüsszelbe. Nem mindegy, hogy gyermekeink és unokáink milyen Európában fognak felnőni. Akinek számít Magyarország és Európa jövője, annak vasárnap el kell mennie választani. A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!

A választásokat itt az Origón folyamatosan közvetítjük, az első eredmények este 11 óra után jönnek majd.