Az EP-választás tétje: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok mennek-e Brüsszelbe

2019.05.26. 14:08

Most először van valódi tétje az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. Sőt, hosszabb távon a bevándorláspártiak a migráción keresztül akarnak dönteni Európa jövőjéről is: céljuk a tagállami szuverenitás és a nemzeti identitás teljes felszámolása, a brüsszeli központú, multikulturális európai birodalom létrehozása – mondta Lánczi Tamás az Origónak. Mráz Ágoston Sámuel pedig arról beszélt, hogy 2019 őszétől két és fél év választás nélküli időszakban nehéz lesz kitartani azon pártoknak, amelyek most nem bizonyulnak életerősnek. A baloldal két pártja között is folytatódik a „roncsderbi”. Amennyiben a DK megelőzné az MSZP-t – ez a kutatások szerint egyáltalán nem irreális – Gyurcsány Ferenc az MSZP betagozódását követelheti egykori pártjától új pártjába. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a V4-ek a legfontosabb kérdések, így a migráció, a biztonság, illetve a nemzeti gazdasági és családvédelmi intézkedések megvédése vonatkozásában rendelkezni fognak azzal az erővel, hogy blokkolják a bevándorláspárti törekvéseket.

40 évig egy néppárti-szocialista, az évek során zsugorodó nagykoalíció irányította az EP-t, 2019-től ez másképp lesz, s megnő az alkalmi, ügyek mentén kötendő együttműködések jelentősége – mondta az Origónak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a magyar érdekeket mennyire tudja közösen képviselni a Magyarországon megválasztott néhány képviselő. Ha a Fidesz 14 mandátumot szerez, a teljes Európai Parlament két százalékát adná, amely a várhatóan változó, szűk többségek esetén sorsdöntő lehet – tette hozzá.

Európai szintű tét versus roncsderbi

Lánczi Tamás szerint most először van valódi tétje az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. Sőt, hosszabb távon a bevándorláspártiak a migráción keresztül akarnak dönteni Európa jövőjéről is: céljuk a tagállami szuverenitás és a nemzeti identitás teljes felszámolása, a brüsszeli központú, multikulturális európai birodalom létrehozása – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet vezetője. Magyarország számára a választás legnagyobb tétje, hogy a kormány a következő években mekkora felhatalmazással képviselheti bevándorlásellenes, a nemzeti érdeket előtérbe helyező politikáját – tette hozzá.

Míg a Fidesz számára a választásnak európai szintű tétje van, addig az ellenzék már egymással vív roncsderbit. Mivel győzelemre esélyük sincs, azon versenyeznek, ki tud szélsőségesebb üzenetet megfogalmazni  – hangsúlyozta Lánczi Tamás. Akinek sikerül mandátumot szereznie, az abban bízik, hogy jobb alkupozícióból várhatja az önkormányzati választások előtti ellenzéki pozícióharcot. De valójában az 5 százalékról éppen lemaradó és a 10 százalékot épphogy meghaladó pártok egyformán súlytalanok lesznek mind a magyar, mind az európai politikában – mondta az elemző.

Nagy a tét az EP-választásonForrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Mi lesz a nemzetállamokkal?

Európa a végelgyengülés jeleit mutatja, hiszen már erről beszélhetünk. Miként Kertész Imre írja, ha egy civilizáció eléri azt az állapotot, amikortöbbé már nemcsak hogy képtelen rá, de már nem is akarja megvédeni magát; amikor, látszólag értelmetlen módon, a saját ellenségeit imádja. És – teszi hozzá rögtön Kertész – „ráadásul mindez nem mondható el nyilvánosan” – minderről már ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég elemzője beszélt az Origónak. Nem kertel, hanem világosan fogalmaz: elárasztják, mások veszik birtokukba egész Európát, és mindezt egyesek hagyják az „öngyilkos liberalizmus” jegyében.

A szakember szerint nem pusztán a kontinens az, amit ma megszállnak, hanem ezt teszik külön-külön Európa nemzetállamaival is, amelyek így fokozatosan elveszítik nemzetállami jellegüket, feladják sajátos nemzeti karakterüket. Nemcsak általában Európa védelméről, hanem a nemzetállamok szintjéről is beszélhetünk, sőt, a nemzetállamiság ügyén túl számunkra létezik egy külön szint is: ez pedig saját hazánk, vagyis Magyarország ügye, a magyar nemzeti és keresztény identitás védelmének a kérdése. A tét tehát shakespeare-i: lenni vagy nem lenni – fogalmazott az alkotmányjogász.

Rettegés

Mráz Ágoston Sámuel szerint a magyar ellenzék láthatóan retteg a vasárnapi megmérettetéstől, s mivel sem tartalmilag, sem formailag nem találtak ki semmi újat, joggal fél attól, hogy az ellenzéki érzelmű választók távolmaradásukkal büntetik a teljesítményhiányt. Márpedig az eredmény minden közvélemény-kutatásnál nagyobb hatást fog gyakorolni az ellenzék jövőjére, s az önkormányzati választásokra tervezett koordinációjukra, illetve a megkötött megállapodások érvényességére – tette hozzá.

Úgy látja, egy 10 százalék alatti Jobbik politikai értéke alábbhagyna, az összellenzéki összefogás veszítene vonzerejéből. Az LMP és a Momentum 5 százalék alatti eredménye szintén rontaná e pártok alkupozícióját, sőt, jövőjük is megkérdőjeleződne. Különösen a parlamenti választáson sem sikeres Momentum kerülhet bajba, hiszen teljes értelme megkérdőjeleződne, ha másodjára sem lenne sikeres – tette hozzá.

2019 őszétől két és fél év választás nélküli időszakban nehéz lesz kitartani azon pártoknak, amelyek most nem bizonyulnak életerősnek. S a baloldal két pártja között is éles harc várható. Amennyiben a DK megelőzné az MSZP-t, amely a kutatások szerint egyáltalán nem irreális, Gyurcsány Ferenc az MSZP betagozódását követelheti egykori pártjától új pártjába – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Gyurcsány pártja számára is sorsdöntő a mostani választásForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Folytatódhat az iszapbirkózás

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az MSZP és az utódpártot Brutusként elhagyó, majd arra rátámadó DK, továbbá az évek óta hozzájuk közeledő és idomuló Jobbik között dől el a második hely, ez nem kérdés.  A Momentum pedig majd az alsóházban küzd az LMP-vel, hogy megugorja azt a bizonyos lécet, amelynek leverése inkább utóbbira lehet erőforrás hiányában negatívabb hatással. A voksolás másnapján, ha az eredményekben tükröződik az érezhető ellenzékváltó hangulat, tovább folytatódhat a saját választóik szeme láttára zajló, és őket érthető módon még inkább elbizonytalanító iszapbirkózás az ellenzéken belül. 

Vége a nagykoalíciós logikának

Lánczi Tamás szólt arról is, hogy a választók üzenete egyértelmű lesz: meg fogják büntetni a hagyományos pártokat, és jelentős felhatalmazást adnak majd a bevándorlás- és rendszerellenes tömörülések kezébe. Az intézményrendszer persze az elitet védi, amely kartellbe tömörülve valószínűleg tovább fog küzdeni saját pozícióinak megőrzéséért – mondta a XXI. Század Intézet vezetője.

Jó esély van rá, hogy az EP történetében először a szociáldemokraták és a néppártiak együtt nem tudják megszerezni a mandátumok többségét. Az a nagykoalíciós logika, amely Németországban már politikai válsághoz vezetett, most európai szinten is megbukhat. Ennek a legnagyobb vesztese az a Néppárt lehet, amely a balratolódásával párhuzamosan 15 éve folyamatosan veszít erejéből – hangsúlyozta az elemző.

Véget érhet a Néppárt és a szocdemek nagykoalíciójaForrás: AFP/Frederick Florin

A blokkoló kisebbség

Lomnici Zoltán megítélése szerint nem az Európai Parlament személyi összetételében, nem az egyes frakciók méretének változásában, az új szereplők politikai súlyában keresendő a megoldás kulcsa, hiszen végső soron az elmúlt évek történéseiből megtanulhattuk, hogy az Európai Közösséget az alapítók a saját gazdasági és politikai céljaik megvalósítása érdekében hozták létre.

Az alkotmányjogász elmondta, hogy az elvtelen háttéralkuk, a susmusdemokrácia, a brüsszeli abszolutizmus továbbélésének garanciája az a döntéshozatali mechanizmusban bekövetkezett torzulás, amely egyre inkább a mageurópa kezébe adja az irányítást a minősített többség elvének kiterjesztésével, elsősorban a Miniszterek Tanácsában. Amiben az új tagállamok, a V4-ek igazán bízhatnak, hogy a legfontosabb kérdések, így a migráció, a biztonság, illetve a nemzeti gazdasági és családvédelmi intézkedések megvédése vonatkozásában rendelkezni fognak a blokkoló kisebbség ellenállásával.

Új pártrendszer születhet

A változó többségek sokkal bizonytalanabb parlamentjében a 40 éve tartó nagykoalíció vége mindent megváltoztathat – ezt már Mráz Ágoston Sámuel fejtette ki, aki szerint a nagykoalíciós Manfred Weber ezért a liberálisok és a zöldek bevonását szorgalmazza az együttműködésbe, cserébe a Fidesszel való szakítást ígéri a brüsszeli barátainak. Más elképzelések is ismertek azonban. Macron az eddig ismert Néppárt szétrobbantásában gondolkodik, és saját személye köré szeretné megszervezni az EU új nagypártját. Orbán Viktor, Silvio Berlusconi, szlovén és osztrák politikusok pedig a Néppárt és az új, hazafias jobboldal közötti szövetséget szorgalmazzák európai szinten– tette hozzá.

Úgy látja, egyrészt egy teljesen új európai pártrendszer születhet, amelynek fő kérdései a szuverenitásról, a keresztény kultúráról és a migrációról alkotott vélemények lesznek, amelyekről éles vita folyik, nem pedig a ma már megkülönböztethetetlenül liberálissá vált, konzervatív, szocialista és liberális pártnevek. De emellett látszik egy törekvés arra vonatkozóan is, hogy az Európai Unió szerződésrendszerét megújítsák, s ezzel alapvető jövővita kezdődjön. Érdekes, hogy ennek szükségességében Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is egyetért, igaz, a sorskérdésekre más-más válaszokat adnak – fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője.

A régi európai elit nem volt képes megújulást hozniForrás: EPA/Patrick Seeger

Térségünkből sarjadhat ki az új Európa

Lomnici Zoltán elmondta, hogy Európa és hazánk sorsa, miként Hunyadi János és Mátyás korában is, szorosan összefonódik, és amiként Magyarország egykori kormányzója védte a keresztény Európát az oszmán „Istenre-emberre acsarkodó fegyvereitől”, ahogyan ő maga fogalmazott, ma ismét a zsidó-keresztény eszméből kisarjadt identitásunk és létformánk védelme a tét. Egy olyan identitásé és létformáé, amelyet csak Európa és a nemzetállami keretek biztosíthatnak, és egy olyan eszme, amelynek talaján Európa modern államait több mint ezer éve megalapították.

A szakember szerint ma azt látjuk, hogy a hagyományos értelemben vett erős nemzetállamokból felépülő Európa térségünkbe, Közép-Európába szorul vissza, és hogy ma Európa védelmének ügyét elsősorban a visegrádi csoport, illetve időnként hozzájuk csatlakozó szövetséges államok vállalják fel csak teljes mellszélességgel, míg a nyugati uniós tagországok többsége képtelen, vagy már nem is akarja megóvni önmagát. Az új Európa a régiónkból fog kinőni. Az új Európának a nyitott társadalom eszméjével szembeszállva és 1968 álforradalmi hőseinek hagymázas gondolatait lecserélve, a számunkra oly fontos 1956 szellemiségéből, a magyar miniszterelnöknek Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédéből, vagy éppen a V4-ek felelősségteljes optimizmusából kell kisarjadnia – tette hozzá.

Hatékony fellépés Berlinnel szemben

Lánczi Tamás szerint Európában az elmúlt években felborult a hatalmi egyensúly. A német politikával szembeni kontinentális bizalom a gazdasági és a migrációs válság miatt összeomlott, amire Berlin agresszív hatalomépítéssel, egyfajta birodalmi terjeszkedéssel reagált. Franciaország saját belpolitikai instabilitása, Nagy-Britannia pedig a brexit miatt nem tud ellensúlyt képezni. Ebben a hatalmi vákuumban jelent meg a V4, amely együttesen jelentős erőt képvisel az EU-n belül – tette hozzá. Olaszország jelentősége mindenképp növekszik, Salvini az első olyan olasz vezető lehet Berlusconi óta, aki képes fenntartani a stabilitást. Ma azt látjuk, hogy a németek által diktált rossz politikai irányok és az európai birodalomépítés ellenében kizárólag Róma és a V4 szövetsége lehet képes hatékonyan fellépni – zárta szavait Lánczi Tamás.