Véget ért az EP-választás, rekordrészvétel volt Magyarországon

2019.05.26. 19:03

Este hét órakor lezárultak az urnák, és megkezdődött a szavazatok összeszámlálása a 2019-es európai parlamenti voksoláson. Valószínűsíthetően korábban meglenne az eredmény, de egy uniós előírás miatt csupán este 11-kor várhatóak az első hivatalos adatok a választási verseny alakulásáról. Ennek apropóján az Origo összeszedte, mi történt a mai napon! A Nézőpont hétvégi kutatása szerint a Fidesz 56 százalékot ért el, az MSZP és a DK 10-10, a Jobbik 9, a Momentum 7, az LMP pedig 4 százalékot.

Az érvényben lévő szabályok előírása alapján este hét órakor lezárták az urnákat az európai parlamenti (EP-) választáson, így innentől kezdve a szavazatszámlálókon van Európa szeme. Ennek apropóján érdemes összefoglalni, mi is történt a mai napon. 

Európa 

Csütörtöktől vasárnapig (május 23-26.) tartott a 2019-es EP-választás, pontosabban még tart, ugyanis Olaszországban csupán este 11 órakor zárják az urnákat, emiatt az unió 28 tagországában (Egyesült Királyság külön kérdés) csupán ezt követően van mód a hivatalos eredmények közlésére. Elsőként Hollandiában és Angliában adhatták le a szavazatukat, pénteken Írországban, szombaton pedig Lettországban, Máltán, Szlovákiában és Csehországban járulhattak az urnához a polgárok. Fontos kiemelni, hogy minden ország a népességszámával arányosan küldhet képviselőket az EP-be, így a különböző tagállamok különböző létszámban képviselhetik magukat a döntéshozó testületben. Összesen 751 képviselőt választanak a 28 tagállamban, azonban ez csalóka lehet, ugyanis a brexit miatt az EP-képviselők száma könnyen 705-re csökkenhet. Ismert, Nagy-Britanniában népszavazáson döntöttek az unióból való kilépésről, és ha ez a gyakorlatban megvalósul, akkor ezek a képviselők kiesnek.  

Magyarország

Magyarországot közel 10 millió lakosa 21 mandátumra jogosítja fel, a pártok ezen osztozkodnak. Ahogy a többi tagállamban, úgy itthon is pártlistára szavazhattak a magyar polgárok. Komoly feltétel, hogy egy párt csak akkor küldhet képviselőt Brüsszelbe (vagy Strasbourgba), ha eléri az ötszázalékos eredményt. Ha ez nem történik meg, akkor az adott párt nem képviseltetheti magát az Európai Parlamentben. Ettől leginkább a kisebb pártok tarthatnak, így az LMP, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk Mozgalom és a Munkáspárt esélyes erre az előzetes közvélemény-kutatások szerint. Összesen kilenc pártnak sikerült listát állítania, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek:

  1. MSZP-Párbeszéd,
  2. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
  3. Jobbik Magyarországért Mozgalom,
  4. Fidesz-KDNP,
  5. Momentum Mozgalom,
  6. Demokratikus Koalíció,
  7. Mi Hazánk Mozgalom,
  8. Magyar Munkáspárt,
  9. Lehet Más a Politika.

A pártlistáról a százalékos eredmények fényében nyerhetnek mandátumot a képviselők. Az eredményt  csak este 11 óra után ismerteti a Nemzeti Választási Iroda, ugyanis Olaszországban csak este 11 órakor fejeződik be a voksolás, a többi tagállamnak be kell ezt várnia.

Rekordrészvétel

Már napközben látszott, hogy nemcsak az öt évvel ezelőtti, hanem a 2009-es adatokat is túlszárnyalja a mostani választási részvétel. 17 órai állás szerint 37,06 százaléknyian vettek részt a voksoláson, ez 2 917 423 főt jelent. 2014-ben ebben az időben csupán 24,06 százalék volt a részvétel ebben az időpontban. A legmagasabb Budapesten a részvételi arány 44,1 százalékkal, ami 579 064 választópolgárt jelent. A délutáni adatok ismeretében megkockáztatható, hogy 

uniós választáson sohasem vettek részt annyian Magyarországon, mint most.

Minek köszönhető a rekordrészvétel? Két dolognak: a választás tétjének, valamint a Fidesz-KDNP elsöprő mozgósításának.

A választás tétje

Sosem volt még ekkora tétje európai parlamenti választásnak, mint most. Ugyanis a 2015-ös migrációs válság átírta az addig sziklaszilárdnak hitt európai politika szabályait, és új, minden eddiginél komolyabb törésvonalat okozott a politikai erők között. A bevándorlási hullám alapjaiban változtatta meg Európát, és a kontinens politikai gondolkodását. Éppen emiatt több politikus is úgy fogalmazott a voksolást megelőzően, hogy

minden eddiginél nagyobb téttel bír a mostani EP-választás.

Nem véletlen, hiszen nem más volt a kérdés, minthogy sikerül-e megőrizni Európa kulturális identitását és keresztény alapokra épülő civilizációját. Ez az újfajta törésvonal adott először igazán valódi tétet az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. De hogy ez megmutatkozzon a részvételi számokban, ahhoz a Fidesz sikeres mozgósítása is kellett.

A Fidesz sikeres mozgósítása

Jól jelzi a szavazás fontosságát, hogy a kormánypárti politikusok vasárnap is kampányoltak azért, hogy a bevándorláspárti erők diadalmaskodjanak. A Fidesz-KDNP több politikusa is szavazásra buzdított a nap folyamán, így többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Kocsis Máté frakcióvezető, Szijjártó Péter külügyminiszter és Hollik István kormány szóvivő. A jelek szerint sikeresen, hiszen a választási térkép azt mutatja, hogy azokban a megyékben voltak aktívok az állampolgárok, ahol hagyományosan a Fidesz erős. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az M1 választási műsorában ismertette a Nézőpont Intézet hétvégi kutatását (nem exit poll). Eszerint a Fidesz 56, a DK és az MSZP 10-10, a Jobbik 9, a Momentum 7 százalékot. Csak ez az öt párt jut be az EP-be, az LMP kiesik.