Potápi Árpád János: Az elmúlt 100 év bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni

2019.06.04. 10:31

A trianoni békeszerződés óta eltelt mintegy 100 év bizonyította, hogy az ország és a magyarság is meg akart maradni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a nemzeti összetartozás napján az M1 aktuális csatornán.

Az államtitkár emlékeztetett, 99 évvel ezelőtt írták alá a Nagy-Trianon palotában az országra erőltetett „békeszerződést”. Magyarországot ezzel tönkre akarták tenni katonailag, gazdaságilag, társadalmilag, szociálisan és politikailag – tette hozzá.

Az elmúlt 100 évre egy jó válasz az összetartozás napja és konkrétan az idei ünnepség, amikor a Kossuth téren mintegy 7000 gyermek énekli el közösen a Kézfogás című dalt. De az egész világon megemlékezéseket tartanak a magyarok ezen a napon – mondta.

Az államtitkár szerint az ünnep alkalmat teremt arra, hogy az elmúlt évtizedekben a magyarsággal történt sikereket is bemutassák. Ezekből „merítkezve” el lehet mondani, hogy bár a 20. század a magyarság szempontjából egy vesztes évszázad volt, de a 21. egy egyre inkább erősödő magyarságról fog szólni– tette hozzá.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarság is mind jobban érzi, a 2010-es kormányváltás radikális változást hozott a nemzetpolitikában – például a kettős állampolgárság miatt.

A törvény 2010-es megszületése óta több mint 1 millió 50 ezer magyar kaphatott állampolgárságot.

Zászlófelvonás a Kossuth téren, a nemzeti összetartozás napján 2012-benForrás: MTI/Soós Lajos

Magyarország azóta erősödik, amióta felismerte a nemzeti összetartozás erejét – írta közleményében a Fidesz.

A 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját.

Ezzel szimbolikusan is hátat fordítottunk annak a Gyurcsány-korszaknak, amely nem tekintette a nemzet részének a külhoni magyarokat, és gyűlöletkampányt folytatott ellenük. Gyurcsányék a nemzeti összetartozás napjának bevezetését sem szavazták meg – írták.

Országszerte megemlékezéseket tartanak

A nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 iskola tanulói vesznek részt a programokon.

A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról. Szintén Budapesten, az Arénában az István, a király-előadással emlékeznek meg. De ugyanígy megemlékezést tartanak többek között, Pécsen, Miskolcon, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron, Balassagyarmaton, Jászberényben, Debrecenben, valamint a szlovákiai Révkomáromban.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.