Budapesten ilyen meleg még soha nem volt, életveszélyes a mostani kánikula

Megdőlt a budapesti melegrekord, ilyen magas hőmérsékletet még soha nem mértek a fővárosban, ráadásul a következő napokban még melegebb lesz. A hirtelen jött nagy meleg rengeteg veszély forrása lehet, többen, noha nem is tudnak róla, életveszélyben vannak. És ez nemcsak a krónikus betegekre igaz, hanem az egészségesekre is. Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár kiadta a vörös kódot, amely várhatóan vasárnap éjfélig érvényes is marad. Ezt csak szélsőséges időjárásban rendelik el.

Megdőlt a fővárosi napi melegrekord csütörtökön: mostanáig ezen a napon 35 Celsius-fok volt a rekord, amelyet 2000-ben mértek. Most ennél melegebb volt,

Újpesten 35,3 fokig melegedett a levegő.

Ma szinte mindenhol 30 fok feletti volt ma a hőmérséklet. Árnyékban, a napon ennél jóval többet is lehetett mérni.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

A hétvégén pedig még melegebb lehet. Egyelőre a budapesti melegrekord dőlt meg, tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól, a héten azonban az is elképzelhető, hogy az országos is meg fog. Vasárnap azonban már lehűlésre lehet számítani, nagyobb zivatarokkal. Az országos tisztifőorvos vasárnapig adta ki a legmagasabb fokú hőségriasztását.
Most azonban még nagyon meleg van, ezért több helyen osztanak vizet.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ebben a hőségben a beton, de főleg a sínek, 50 fokosnál is melegebbek lehetnek. Utóbbiak ebben a hőségben el is deformálódhatnak. Pont ezért a Fővárosi Közterület-fenntartók folyamatosan locsolnak, ezzel is próbálják elviselhetőbbé tenni a hőséget:

20 járművel folyamatosan, 2x12 órás műszakban végzi az utak locsolását. Mosó célgépeink nappal a lakótelepeket, a sűrűn lakott városrészeket, éjszaka a belvárosi utakat hűtik, így munkavégzésünkkel nem akadályozzuk a forgalmat. Tapasztalataink szerint ezzel mintegy 6-8 Celsius-fokkal csökkentjük az útburkolat hőmérsékletét. A locsolás továbbá megköti a por és a pollenek egy részét is, ezzel javítva a lakosság közérzetét. A villamossínek hűtését (a sínkivetődés megelőzésére) a BKV megrendelésére az adott vonalakon és a kért intervallumban végezzük"

- mondta el Horváth László, az FKF szakreferense az Origónak.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az óriási hőség rosszullétet okozhat, illetve súlyosbíthatja a már fennálló krónikus betegségeket.

Dr. Bense Tamás gyerekorvos elmondta, hogy a

hirtelen jött kánikula nagyon megterheli az ember szervezetét.

Ez alól még az egészséges emberek sem számítanak kivételnek, azonban

fokozott veszélyben vannak a gyerekek, öregek, illetve akik krónikus betegségben,

például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív- és tüdőbetegségekben, illetve allergiában szenvednek.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Elmondta még, hogy

fokozott a kiszáradás veszélye, főleg gyerekeknél és időseknél,

de hozzátette, hogy az egészséges embereknek is

ügyelni kell arra, hogy legalább 1, 1,5 literrel többet igyanak, mint általában.

Problémát jelenthet a cukor- és vérnyomás-ingadozás, illetve mivel a kánikula magas pollenkoncentrációval társul, ezért az allergiásokat is rendszerint megviseli.

Felhívta a figyelmet, hogy aki teheti, az

délelőtt 11 és délután 3 között abszolút ne menjen napra, és ha lehet, olyan helyen legyen, ahol van klíma.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vagy legalább szerezzen be egy ventillátort, illetve csináljon kereszthuzatot. Ugyanis a bezárt lakásban, teremben akár a 28-40 fokot is elérheti a hőmérséklet, ami megterhelő a szervezetre.
Hozzátette, hogy a

legjobb, ha az ember megpróbál mediterrán módon élni.

Amennyiben a munkahely engedi, ebéd után tartson az ember egy rövid „sziesztát", szünetet, illetve zuhanyozzon le, de legalább az arcát mossa meg hideg vízzel naponta többször is frissítésként.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Könnyű ebéd, sok salátával,

semmi nehéz vagy túlfűszerezett étel, és a folyadék nagy részét ásványvízből vagy csapvízből vigyük be.

Az

alkoholt is mértékkel érdemes fogyasztani,

és nem javasolja a tömény italok, például a pálinka fogyasztását, ehelyett maximum 1-2 pohár hideg sört vagy száraz rozéfröccsöt ajánl.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az orvos szerint a

cukros, édesítőszeres italokat legjobb teljesen kiiktatni,

esetleg gyomorrontás, hányással, hasmenéssel járó betegségek esetén jót tesz néhány korty kóla.

Amit szerinte minden mennyiségben érdemes enni, azok a zöldségek, gyümölcsök,

főleg a magas víztartalmúakat, például az alma, a görögdinnye, a sárgadinnye és a bogyós gyümölcsök. Hozzátette, hogy ezekkel, illetve citrommal érdemes ízesíteni az ásványvizet is cukor és édesítőszerek helyett.

A közvetlen, erős napfény a bőrünket sem kíméli.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Dr. Vass Ilona bőrgyógyász szerint az UVA, de még inkább az UVB sugarak rendkívül veszélyesek az ember bőrére nézve. Nemcsak

korai ráncosodást, azaz bőröregedést okozhat, de növeli a bőrrák veszélyét is.

A bőrrák kialakulásához

a sorozatos leégés is hozzájárulhat.

A leégés pedig már önmagában is igen kellemetlen, hiszen az érintett bőrfelület napokig fáj, viszket és hámlik, ezenkívül akut bőrgyulladáshoz is vezethet. A leégés erős napsugárzás mellett hihetetlenül gyorsan kialakulhat,

egy világos bőrű ember már 15-20, míg egy barnább bőrű 20-30 perc alatt éghet le.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ha a leégéshez napszúrás társul, hányingert, hányást, szédülést, fejfájást és lázas állapotot is előidézhet.

Dr. Vass Ilona épp ezért azt javasolja, hogy

minél kevesebbet tartózkodjunk a tűző napon, ha pedig elkerülhetetlen a kint lét, próbáljunk minél inkább árnyékba húzódni, viseljünk fejfedőt, UV-szűrővel ellátott napszemüveget, és lehetőleg olyan ruhát, amely az egész testünket befedi.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Elmondta, hogy sok emberben él az a tévhit, mely szerint a világos, vékony anyagból készült ruha ideális viselet a tűző napon, ám valójában ennek épp az ellenkezője igaz: a vastagabb szövetből készült, sötétebb színű ruhák kevésbé engedik át a napfényt és a káros UV-sugarakat, noha a nagy melegben ezek nem igazán kényelmesek.

Dr. Vass Ilona hozzátette, hogy a fényvédő krém használatáról sem szabad megfeledkezni.

Elmondta, hogy már fél órával a szabad levegőre menet előtt be kell vele kenni a testet, majd amennyiben valaki hosszabb ideig a napon tartózkodik, ezt 2 óránként meg kell ismételni. Leghatékonyabb a magas, legalább 30-50 közötti faktorszámú naptej használata, különösen világos bőrű emberek számára.