Messze nincs megválaszolva minden kérdés a dunai hajótragédiával kapcsolatban

Hableány kiemelése, Duna, Hajóbaleset, 2019.06.11.
Vágólapra másolva!
A dunai hajózás egyik legtragikusabb balesete történt két hete: egy dél-koreai turistákat szállító hajó ütközött egy másik, sokkal nagyobbal. 35-en voltak rajta, de biztosan csak heten élték túl, 25 ember meghalt, hármat még keresnek. A tragédia után egy nappal tartották meg az első sajtótájékoztatójukat közösen a rendőrök és a katasztrófavédők. Ezen három dolgot emeltek ki, a lehető leghamarabb ki kell emelni az akkor még a Duna mélyén lévő hajót, meg kell találni az eltűnt embereket, és megtudni pontosan, hogy mi okozta a balesetet, ki és miben hibázott. Ugyan az azóta eltelt két hétben rengeteg előrelépés történt, nagyon sok még a nyitott kérdés, ezeket szedtük össze.
Vágólapra másolva!

Három embert még mindig keresnek

A szakemberek a baleset után azt mondták, minden a mentés ellen szól. A baleset későn este, szakadó esőben történt, a Duna magas vízállásánál, erős sodrás mellett.

Forrás: MTI/Lakatos Péter

Ezek miatt mindössze hét ember életét tudták megmenteni biztosan, a szinte példátlan összefogás – több magánhajó alkotott láncot, hogy a lehető legtöbb embert ki tudják menteni – ellenére is. Hét ember holttestét a következő órákban találták meg, 25-ét pedig az elmúlt napokban a Duna különböző pontjain.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Három eltűnt embert még mindig keresnek. A rendőrök a Duna Budapesttől délre található teljes szakaszán 19 hajóval és helikopterekkel keresik őket. Pintér Sándor belügyminiszter utasítására kétszer annyian vesznek részt a kutatásban kedd óta, mint korábban.

Egy hatvanfős, kizárólag a kutatással foglalkozó rendőri egység a Duna 215 kilométeres szakaszát vizsgálja át.

A keresésben két speciális keresőkutya is segít, és a két helikopter mellett két drónnal is folyamatosan ellenőrzik a folyót és annak hullámterületét.

De nemcsak Magyarországon figyelik a Dunát, hanem a szomszédos országokban is. A belügyminiszter erre már a baleset éjszakáján megkérte a szerb szakembereket.

Többen egyébként, pont a nagyon erős sodrás és a korábbi magas vízállás miatt, már azt is nagy dolognak tartják, hogy ennyi embert sikerült ilyen gyorsan megtalálni.

A dél-koreai katonai attasé pedig elmondta, hogy korábban előfordult, hogy egy, a környéken eltűnt ember holttestét csak négy hónappal később találták meg.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A Hableány kiemelése

Ez jelentette a szakembereknek az egyik legnagyobb kihívást. A Duna mélyére süllyedt Hableány ugyan kisebb hajónak mondható, az így is 40 tonnás. Önmagában. Tele vízzel és iszappal azonban ennél is sokkal nehezebb. Ráadásul a kiemelés előtt csak szonárfelvétel volt róla, a Duna mélyén pedig a látási viszonyok a nullával egyenlőek. Így a leginkább attól lehetett tartani, hogy kiemelés közben ketté, vagy akár több felé törik, hiszen azt sem lehetett tudni pontosan, hogy milyenek rajta a sérülések.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Első körben négy óriási acélzsinórt erősítettek a hajóra, amelyeket egyenként négy ponton rögzítettek a két oldalán. Később egy újabb acélzsinór érkezett, amelyet a kapitányi híd alá erősítettek. Azért is kellett emelés közben többször megállni, hogy a Hableányban lévő rengeteg vizet ki tudják szivattyúzni.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Végül egy hétórás művelet végén emelték ki, majd tették egy uszályra a Hableányt. Ezután nem sokkal el is indultak vele a Szabadkikötőhöz, amely nagyjából 10 kilométerre van attól a helytől, ahol a hajó elsüllyedt. A kiemelés közben négy holttestet találtak. A kikötőben 26 órán keresztül 23 szakember vizsgálta a Hableányt.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A Hableány kiemelésében összesen 498-an vettek részt. A Magyar Nemzet úgy tudja, közülük több embert is kitüntetnek.

A jutalmazáskor kiemelten kezelik majd azokat, akik az életüket veszélyeztették a mentés során,

azaz a búvárokat és közvetlen felszíni segítőiket.

Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető Panoráma-Deck Kft. sértetti képviselője a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy

- mondta.

Mindezt a Viking Sigyn ukrán kapitányával szembeni gyanúsítás is tartalmazza.

A gyanúsított

Kevesebb mint két hetet töltött őrizetben a tragédia egyetlen gyanúsítottja, az Ukrán kapitány, aki azt a hajót vezette, amely nekiütközött a Hableánynak.

15 millió forint óvadékért szabadulhatott, a lábára nyomkövető került, és hetente kétszer jelentkeznie kell, ezenkívül azonban szabadon mehet bárhová Budapesten.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az, hogy kevesebb mint két hetet töltött csak őrizetben, illetve letartóztatásban, azért meglepő, mert az ügyészség azonnal jelezte, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye az ukrán férfival kapcsolatban. A bíróság azonban a férfi ügyvédje indítványának adott helyt, amelyben az szerepelt, hogy óvadék ellenében védekezhessen szabadlábon.

Azóta az is kiderült, hogy egy hasonló ügy miatt már folyik eljárás a férfi ellen, ami azonban ennél is súlyosabb, hogy közvetlenül a baleset után adatokat törölhetett a telefonjáról, de az is lehet, hogy máshonnan is.

Óvadék ellenében pedig csak akkor szabadulhat valaki, ha kizárólag a szökés veszélye áll fenn, utóbbi azonban a nyomozás akadályoztatása vagy veszélyeztetése kategóriába tartozik. Ezt azonban a bíróság az ügyészség kérése ellenére nem vizsgálta.

A Magyar Nemzet különböző forrásokból arról értesült, hogy a büntetőeljárással párhuzamosan több kártérítési per is indulhat, amelyek jó eséllyel csak a büntetőügy jogerős lezárása után érnek majd véget.

Fotó: Szabó Gábor - Origo


A dél-koreai turistacsoport útját szervező iroda már az első napokban jelezte kártérítési igényét. Ugyanakkor

a külföldi áldozatok hozzátartozói is kártérítésért indítanak majd pereket, a Hableány matrózának és kapitányának rokonai pedig már meg is bíztak ügyvédeket ebből a célból.

A magyar személyzet szempontjából a tragédia jogilag munkahelyi halálos balesetnek minősül, ennek anyagi következményeivel együtt. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az üzemeltető ki is fizeti majd az őt terhelő összeget, ám azt utána ráterheli a büntetőeljárásban elmarasztaltra, illetve a Viking Sigyn üzemeltetőjére.

A Hableány kiemelésében az állami szereplők - Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Országos Mentőszolgálat, Műegyetem - mellett civil szervezetek, cégek is részt vettek.

Számláikat állami költségvetésből fizetik majd ki, ám ezeket az összegeket vélhetően ugyancsak ráterhelik a felelősre.

A Hableány május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking szállodahajóval. A fedélzeten 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, 25 ember halt meg, hármat még keresnek. Nagyon kicsi az esélye, hogy ők túlélték.