Brüsszel a magyar családok áramszámláját 30-40 százalékkal emelte volna

2019.06.21. 10:58

Abban az esetben, ha a magyar kormány és a visegrádi négyek elfogadták volna az EU 2050-ig szóló klímastratégáját, akkor 30-40 százalékkal nőtt volna meg a magyar családok áramszámlája.  

Nem született végül megállapodás a brüsszeli uniós csúcson arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia. A tervet többen megvétózták, köztük három visegrádi ország, így Magyarország is. A történteket még a Greenpeace is Angela Merkel és Emmanuel Macron hibájának tartja.

Az uniós klímatervvel kapcsolatban fontos megállapítani, hogy az európai tapasztalatok szerint az új szélerőművek már ma is piaci áron tudnak termelni (támogatás nélkül). A napelemek tekintetében 2025-ig biztos, hogy elérjük azt a helyzetet, hogy a piaci ár mellett is megtérülnek a beruházások, így nem lesz szükség támogatásra.

Az uniós klímacélok teljesítése komoly terhet jelentett volna a magyar családok számára isForrás: AFP/Imaginechina/Xu Zheng

Így keletkezik a jelentős áremelkedés

Tehát, amennyiben a régi kapacitásokat nap és szélerőművekkel váltjuk ki, akkor ez önmagában a 2050-es időtávon nem okoz áremelést, hiszen a régi erőművek ezen az időtávon már nem is működőképesek. A kérdés az, hogy az ilyen rendszer technikailag működőképes-e? A jelenlegi tudás szerint nem. 

A kormány felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a családok rezsikiadásait
Magyarország kormánya számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Magyarország a 2030-ig teljesítendő vállalásait, ahogyan ígérte, úgy be is tartja - közölte a kabinet. A megújuló és atomenergia együttes használatával 2030-ra a hazai áramtermelés akár 90 százaléka is szén-dioxid-mentes lehet. A 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) azonban óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára - vélte a kormány. Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására. Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne - zárul a nyilatkozat.

Ennek oka, hogy a kiegyenlítés költségei (beleértve a háttérköltségeket is) és a hálózatfejlesztés költségei jelentős mértékben fognak növekedni. Tehát nem az energia, mint termék ára növekszik, hanem a rendszerhasználat költségei fognak növekedni. A végfogyasztók ára tehát a jelenlegi szinthez képest a többi ára változatlanul hagyása mellett a hálózati integrációs költségekkel fog érdemben növekedni.

Ezek a költségek hogyan becsülhetők? Annyi nyilvánvaló, hogy a jelenleg körülbelül 2000 megawatt napelemes fejlesztés a jelenlegi hazai elosztóhálózatot teljesen telítette. Jelenleg 37 Ft/kilowattóra az átlagos végfogyasztói átlagár Magyarországon (15 Ft/kWh áram + 14 Ft/kWh rendszerhasználat [kiegyenlítés és hálózat] + 8 Ft). Hosszabb távon a jelentősebb időjárásfüggés miatt a rendszerhasználat díja 28 Ft/kW értékre változhat. Ez akár 30–40 százalékos végfogyasztói áremelkedést jelenthet. Tehát a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne, ha a mindenféle kompenzáció nélkül fogadták volna el az uniós klímacélt.