A konzervativizmus jó márka lett

Két-három évtizeddel ezelőtt lesajnált jelző volt, mára felértékelődött. Mit jelent ma konzervatívnak lenni? Kik az igazi konzervatívok és mit akarnak? És lehet-e humoros egy konzervatív? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Hír TV A nyolcas című műsorából, ahol G. Fodor Gábor vendége Molnár Attila Károly eszmetörténész volt.

Molnár Attila Károly szerint – aki magát konzervatívnak tartja – nem az a kérdés, hogy magunkra milyen címkéket aggatunk, hanem az, hogy hogyan akarjuk a világ problémáit megoldani.

Az eszmetörténész szerint

Magyarországon jó márka lett az egykor lesajnált konzervativizmusból a kétezres éveket követően, amíg korábban legfeljebb csak a jobboldali jelzőt használták előszeretettel.

Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a nyugati konzervatív politikusok sikeresek voltak, ugyanakkor a posztkommunista pártok kormányzását a sikertelenség jellemezte. Magyarországon ugyanez volt a helyzet, arról az időszakról nem is beszélve, amikor a liberálisok is szerepet vállaltak az ország irányításában – mondta el a műsorban Molnár Attila Károly.

A konzervatívok számára – utalva itt Erich Vögelin politikai filozófiájára – egyáltalán nem evidensek a modernitás előfeltevései.

A mai feszültségek abból fakadnak, hogy amennyiben a konzervatívok hatalmon vannak, a gondolatrendszerük természete a szakpolitikák terén is érvényesül.

Jó példa volt erre az a ,,botrány", amikor az ,,Isten" szó bekerült az Alaptörvénybe, mivel a szekuláris politikai gondolkodás szerint már meghaladott ilyesmit alkotmányba foglalni.

A műsorban G. Fodor Gábor az eszmetörténésszel azt a kérdést is megvizsgálta, hogy miért zavarja a konzervatívok ellenségeit a család köteléke. A műsorvezetővel arra a megállapításra jutottak, hogy valamennyi baloldali szerint az egyéni szabadságot korlátozza. A regionalizmus, a nemzet, vagy egyáltalán bármi, ami elfogultsággal jár ugyancsak leküzdendő probléma a progresszívok szemében.

A teljes beszélgetés IDE KATTINTVA tekinthető meg.