Megijedt a sikertelen "költő" a pertől, menekülni próbál

A hét közepén megírtuk: egy Peer Krisztián nevű "költő" a 24 című ellenzéki propagandaoldalon elmélkedhetett életről, művészetről, költészetről (később majd idézünk, vannak vicces részletek), de a cél persze az volt, hogy politizáltassák. A "költő" megszolgálta a lehetőséget, és elmondta a legbornírtabb közhelyeket, szinte minden második szava az volt, hogy NER, sikeres, konzervatív közéleti emberekről elképesztően gyalázatos stílusban beszélt, valamint még azzal is eldicsekedett, hogyha lát egy Fidesz-irodát, akkor leköpi. Igaz, attól még a Fidesznek kétharmada van, ő nem lesz Brodszkij vagy Czeslaw Milosz, és legfeljebb egy szegény takarítónőnek csinál pluszmunkát, hogy letakarítsa egy zavart ember köpetét. Mindenesetre ez már ér egy interjút a 24-en. Személyes fő ellenségei: G. Fodor Gábor, a Századvég elnöke, felesége, Fodor-Horváth Zsófia viselkedéselemző és Demeter Szilárd író, filozófus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Mindenesetre bátorsága két napig tartott: miután G. Fodor Gábor bejelentette, hogy a mocskolódó embert bepereli, a "költő" menekülni próbál, és azt állítja, hogy összekeverte valakivel Fodor-Horváth Zsófiát. Vagyis, ha nem őt szidta, nincs is per, nincs is következmény. Legalábbis ebben reménykedik Peer Krisztián.

A Facebookon írt erről a "költő", azaz, visszavonta, hogy Fodor-Horváth Zsófiát látta, tehát nem is őt szidta.

A zavaros interjúban egyébként - példátlanul alantos stílusban - Demeter Szilárdot is becsmérli, a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatóját. Egyrészt arról beszél, hogy nem teszi be a lábát oda, másrészt viszont azt állítja, hogy Térey János búcsúztatásán mégis ott volt a PIM-ben. (Az interjú külön érdekessége, hogyan próbál a sikertelen költő rámászni a valóban nagy művészre, a tragikusan fiatalon meghalt Térey Jánosra.)

Természetesen egy másik propagandalap alkalmazottja, az Origón (is) sokszor kinevetett kisújságíró azonnal védelmébe veszi a "költőt". Érthető, hiszen az ellenzéki kudarcemberek nyilván szolidaritást éreznek a másik, hasonlóan (saját hibájából) a perifériára szorult bölcsész iránt. Nyilvánvaló: a kirúgása ellen küzdő hvg-alkalmazott számára önigazolás egy másik sikertelen ember mocskos szájú, hazudozásokkal teli gyalázkodása. Nincs ugyanis egyedül. A másik is sikertelen, ő is gyűlöl. És ugyanakkor természetesen irritálja, ha valaki elismert tudós, és a Századvéget vezeti, esetleg ha egy fiatal nő elismert értelmiségi, és a Hír TV-ben egy sikeres műsor állandó szereplője, vagy ha valaki elismert író-filozófus, és néhány hónap alatt páratlanul eredményesen megújítja a PIM-et.

De persze költőnk szidja Orbán János Dénest és Vidnyánszky Attilát is. Miért is ne gyűlölne sikeres és tehetséges embereket?

Mocskolódásairól a hét közepén részletesen írtunk, bölcselkedéseiről viszont kevesebbet. A politikától függetlenül, nézzük meg, a 24-beli interjúban milyen unikális gondolatok gyötrik az eredetiségére oly büszke "művészt": (Figyelem, szó szerinti idézetek!)

"Vannak dolgok, amiket egy életen át sem képes megemészteni az ember."

"A veszteségnek és kiszolgáltatottságnak ez az élménye rövid időre felébreszti a sorsközösség érzését - senki sem sziget - és a vágyat arra, hogy kezdj valamit az életeddel."

"Hát hogy nem vetted eddig észre, hogy a világ végtelenül tágas, és teli van csodával."

"Rengeteg olyan példát ismerünk az önmagunkhoz és a másikhoz való hűségről, amelyek az önfeláldozásról szólnak."

"A szív természetesen nem torta, a szeretet nem olyasmi, amiből ha valakinek adok, a másiknak már kevesebb jut."

"Az iszonyat és a szépség közeli rokonok."

"Meg kell tanulnod megbocsátani magadnak, akkor is, ha nem követtél el semmiféle bűnt."

"Mi, emberek nagyon sok szempontból ugyanabban a cipőben járunk."

"A költő, aki pokolra száll, feláldozza magát olvasóiért, sőt olvasói helyett."

"Nem azt mondod, amit akarsz, hanem amit a nyelv mondani enged."

Megmosolyogtató közhelykirály, de - mondhatjuk - egy költőnek nem kell feltétlenül bölcsnek lennie. Így mutatunk részletet egyik költeményéből is, hogy ne legyünk igazságtalanok.

A címe: A dobogó torta

És a részlet: "Amit neked adok, azt tőle veszem el / az egyes szám második személyt"

Eredeti.

Mindent értünk.