Az ellenzék tovább zuhanhat a semmibe

2019.07.19. 16:25

A baloldal megreformálására tett kísérletek az elmúlt évtizedben totális kudarcot vallottak – minderről Erdős Gergely beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy mérlegre tettük a parlamenti erők idei első fél évét és jövőbeli lehetőségeiket. A Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője szerint a Momentum Mozgalom, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt mondhatja el magáról, hogy viszonylagos sikert értek el a mögöttünk hagyott időszakban, míg a Liberálisok és a Munkáspárt továbbra sem tudtak kitörni. A szakember szerint egy parlamenten kívüli pártnak komoly lendületet adhat, ha valamilyen – akár társadalmi konfliktusokat generáló – politikai attrakcióval felhívja magára a figyelmet, de szükséges egy erős aktivistahálózat is.

A parlamenten kívüli politikai erők közül a Momentum tudta a leglátványosabb áttörést elérni: az európai parlamenti választásokon sikerrel tudták megszólítani a kiábrándult LMP-s szavazókat, illetve – leginkább a fiatalabb korosztályban – a Jobbik egykori bázisának egy részét is megnyerték maguknak – mondta Erdős Gergely az Origónak. Sikerük részben az előbb említett többi ellenzéki erő összeomlásával, részben pedig a megnövekedett mozgósító kapacitásuknak köszönhető – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője

Csapdák

A szakember szerint ugyancsak relatíve sikeres fél évet zárhat a Mi Hazánk Mozgalom, amely a 3 százalékos EP-választási eredménnyel el tudta érni valódi célját: a nemzeti radikális – és egykoron a Jobbikkal szimpatizáló – választók egy bizonyos hányadának megszólításával felhelyezték magukat a „politikai térképre". Az egyéb parlamenten kívüli erők közül a Liberálisok és a Munkáspárt érdemben nem tudtak javítani helyzetükön. Fodor Gábor liberális pártja továbbra is a politikai túlélésért küzd, stratégiájuk többnyire abban merül ki, hogy bizonyos kérdésekben szándékosan eltérő álláspontot képviselnek, mint a többi balliberális erő, így próbálva felhívni magukra a figyelmet (például Sermer Ádám, a párt főpolgármester-jelöltje azért nem volt hajlandó részt venni az előválasztási folyamatban, mert a baloldali pártok a Jobbikkal kokettálnak, amely számukra viszont elfogadhatatlan) – tette hozzá.

Relatív siker tért el az EP-választáson a Mi HazánkForrás:Csudai Sándor - Origo

A Munkáspárt ehhez hasonló logikát követ, ám rendszeresen a saját csapdájába esik: hiába folytat – a többi baloldali párttól eltérően – bevándorlásellenes, illetve nemzeti retorikát, a jobboldali és a bizonytalan szavazók számára ez nem hiteles, a baloldali érzelmű szavazók pedig egyszerűen nem látnak potenciált a pártban.

Nem számukra kínos

Említésre méltó még a Kétfarkú Kutyapárt helyzete. Ugyan alapvetően egy viccpártról van szó, mégis az elmúlt évek ellenzéki megmozdulásainak állandó szereplője volt a formáció, amely akár komolyabb politikai állásfoglalásként is értékelhető. Ugyanakkor összességében megállapítható, hogy az MKKP mind a jobb-, mind a baloldali szavazók körében népszerűtlen, e tendenciát pedig az elmúlt hónapokban sem tudta megfordítani a párt, bár kérdéses, hogy akarta-e egyáltalán.  Mindenesetre az EP-választásokon az LMP-nél jobb eredményt értek el, amely sikerként értékelhető, ez viszont inkább az ökopártra nézve kínos körülmény – mondta Erdős Gergely.

Fodor Gábor pártjának továbbra sem sikerült az áttörésForrás: MTI/Marjai János

Visszaút már nincsen

Az elemző szerint egy parlamenten kívüli pártnak komoly lendületet adhat, ha valamilyen – akár társadalmi konfliktusokat generáló – politikai attrakcióval felhívja magára a figyelmet. Ilyen volt a Jobbik esetében annak idején a Magyar Gárda megalapítása, amely meghozta az országos ismertséget az addig csak rétegpártnak számító egykori radikális erőnek. Hasonlót láthattunk a Momentum esetében az olimpiaellenes népszavazás kapcsán. Az országos figyelem azonban önmagában kevés: a növekedéshez elengedhetetlenek az anyagi erőforrások és a kiterjedt aktivistahálózat, hiszen ezek hiányában nem lehet hatékony kampányt folytatni. További jellemző vonás, ha egy parlamenti párt kiesik az Országgyűlésből, visszaút gyakorlatilag nincs, ezt láthattuk a MIÉP, az FKGP, az MDF, illetve az SZDSZ esetében is – mutatott rá az elemző.

Csak a törzsbázis maradt

Erdős Gergely szólt arról is, világosan látnunk kell, hogy az ellenzék már évekkel ezelőtt leolvadt a törzsbázisára – már csak a legelkötelezettebb választók támogatják valamelyik ellenzéki erőt –, és miután a legmeghatározóbb közéleti kérdésekben a magyar választók akaratával szemben foglalnak állást, könnyen előfordulhat, hogy ez a törzsbázis is olvadásnak indul. Ebben az esetben nem zárható ki, hogy újabb formációk jelennek meg a leszakadó szavazók meghódítására, bár fontos látnunk, hogy a baloldal megreformálására tett kísérletek az elmúlt évtizedben totális kudarcot vallottak.

Thürmer Gyula pártja a széles baloldali tömegek számára sem vonzóForrás: MTI/Beliczay László

Több új formáció is megjelent (LMP, Együtt, Párbeszéd, Momentum), amelyek a régi baloldal megújítását tűzték zászlajukra, de lényegében kivétel nélkül betagozódtak a hagyományos baloldali tömbbe, ami riasztó hatással bírhat azok körében, akik új pártok alapításában gondolkodnak. Ezenfelül nem szabad elfelejtenünk, hogy a politikai jobboldalon nincs tér a Fidesz-KDNP következetes politikájának köszönhetően, míg a baloldal jelen állapotában is erősen fragmentált – mondta a Századvég belpolitikai elemzője.

Külön érdemes tárgyalni a lehetséges pártszakadások kérdését. Miután a Demokratikus Koalíció egyre magabiztosabban hódítja meg még az elkötelezettebb szocialista szavazókat is, ha a trendet az MSZP-P nem tudja megváltoztatni, reális lehetőségként merülhet fel a DK és a szocialisták fúziója Gyurcsány Ferenc szárnyai alatt. Ez az MSZP-ben akár olyan belső konfliktusokat is felvethet, amelyek pártszakadáshoz vezethetnek a ciklus hátralevő részében – tette hozzá.

Ezek a legfőbb kérdések

Erdős Gergely szerint a Momentum Mozgalom – bár a fővárosi előválasztásokon elkalkulálta magát Kerpel-Fornius Gábor indításával – továbbra is hivatkozhat az európai parlamenti választásokon elért eredményére a többi ellenzéki párttal való alkudozás során. A Momentum minden bizonnyal törekedni fog arra, hogy a megkötött ellenzéki paktumokat számukra kedvezően megváltoztassák, illetve ahol még nem született megállapodás, a korábbi erőviszonyokhoz képest kedvezőbb pozíciókra számíthat a párt.  Összegezve azt mondhatjuk, hogy a Momentum önkormányzati választásokon való szereplése elsősorban attól függ, sikerül-e az ellenzék számára kedvező körzetekben kiharcolniuk saját jelöltjeik indítását.

A Mi Hazánk Mozgalom sorsa szorosan összefügg a Jobbik helyzetével. Alapvető kérdés, hogy Vona Gábor egykori pártja tudja-e rendezni a sorait az elkövetkezendő hónapokban, illetve, hogy képes lesz-e egy egységesebb párt képét felmutatni. Nemleges válasz esetén egyenes út vezet ahhoz, hogy Toroczkai László mozgalma a Jobbik megmaradt bázisát is elszipkázza majd.

A Liberálisok, a Munkáspárt és az MKKP a korábban már említett okoknál fogva nem reménykedhet abban, hogy az idei önkormányzati választás lesz a várva-várt politikai mérföldkő történetükben: jelenleg semmiféle jel nem mutat arra, hogy a népszerűtlenségüket okozó trendeken változtatni tudnának – zárta szavait az elemző.