Dunai hajóbaleset: a víz felszínén lebeghet az utolsó áldozat

A Hableány sétahajó kiemelése a Dunából 2019 június 11-én.

Május 29-én történt Magyarország egyik legnagyobb hajóbalesete a Dunán. A Viking Sigyn szállodahajó maga elé sodorta, majd áthajtott a jóval kisebb Hableány sétahajón, ami pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajón összesen harmincöten utaztak, köztük harminchárom dél-koreai turista és az idegenvezetőjük, valamint a hajó magyar kapitánya és a matróza. A balesetet mindössze hét ember élte túl, őket egyből a tragédia után sikerült kimenteni a vízből. A búvároknak és a szakembereknek megfeszített munkával, hosszú napokig tartott felkészíteni a roncsot a kiemelésre, végül ez két hét után sikerült. Jelenleg a balesetnek egyetlen gyanúsítottja van, a szállodahajó ukrán kapitánya, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítanak. Borbély Zoltán, a Panorama Deck jogi képviselője az Origónak elmondta, most a legfontosabb szakértői véleményre várnak.

A baleset idején embertelen körülmények voltak, amik nagyban hátráltatták a mentési munkálatokat. A Duna éppen áradt, ami miatt nemcsak a magasabb lett a vízszint, hanem rengeteg hordalékot is vitt magával.

A búvárok szinte semmit sem láttak a víz alatt, csak tapogatózni tudtak, valamint attól is tartaniuk kellett, hogy az erős sodrás és az áradás miatt uszadékfa vagy más törmelék csapódik nekik.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A körülmények mellett az elsüllyedt roncs nagyon is rossz helyen volt, közel a Margit híd pilléréhez. A sodrás folyamatosan a pillérekről csapódott vissza, ezért változó sodrás mellett kellett kúszniuk a búvároknak a talajon. Az áldozatok felhozatala fontosabb volt, mint a hajó mentése, ezért ha holttestet tapogatott ki a búvár, akkor leállt a munka.

A búvárnak a hajó mögé kellett vinnie a holttestet, ahol kisebb a sodrás, ott le kellett kötöznie, majd a fenti kollégák segítségével kiemelni a Dunából.

Ez azért sem volt egyszerű, mert az élettelen test a nagy sodrásban olyan volt, mint egy vitorla.

Az egész mentőakciót a TEK szervezte, a roncs kiemelésében többek között mérnökök is segítettek nekik. A szakemberek négy kötési pontot határoztak meg a Hableányon, hogy az ne törjön darabokra a kiemelés közben. Ezen a négy ponton négy hevedert kellett átfűzniük a búvároknak a hajó alatt, amiken később áthúzták a vastag drótköteleket.

Mivel a szakemberek biztosak voltak benne, hogy a hajóban vannak holttestek, ezért a sodrás irányban lévő ablakokat lezárták, hogy a kiemelés közben azok ne essenek ki a hajóból.

Végül majdnem kéthetes megfeszített munka után, június 11-én sikerült kiemelni a Hableányt a folyóból. A kiemelést négy hajó végezte, köztük a Clark Ádám hajódaru.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A munkálatok közben a búvárok 80 centis iszapban kutatták át a hajót holttesteket keresve, négyet találtak.

A roncsot egy uszályra tették, ami a csepeli kikötőbe vitte. A hatóságok több mint egy napig vizsgálták a hajót, és nagyjából 9 gigabájtnyi nyomot rögzítettek. A szemlén bűnügyi technikus, bűnügyi rendőr, vízi és közlekedési rendőr is részt vett.

Mindent bevetettek

A hajóbaleset után hét embert élve sikerült kimenteni a vízből, másik hétnek a holttestét emelték ki a Dunából. Akkor még további 21 embert kerestek a hatóságok. A Dunán mindenhol keresték az áldozatokat a Margit hídtól egészen a déli országhatárig.

A tragédia utáni napokban találtak holttestet a Hableány hajó közelében, az Erzsébet hídnál, a Szabadság hídnál, a Rákóczi híd környékén, Csepelnél, Érdnél, Százhalombattánál, Ercsinél, Adonynál, Makádnál és Hartánál is.

A roncs kiemelése közben négy holttestet találtak meg a hajóban, köztük a kapitányt, valamint a hatéves dél-koreai kislányt, aki a hírek szerint az anyja karjaiban volt.

Forrás: F. Steinmetz Anikó/Origo

A hatóságok soha nem látott aktivitással keresték a holttesteket,

a rendőrség összes hajója mellett szárazföldi egységek, helikopterek és drónok is dolgoztak, valamint olyan speciális keresőkutyákat is bevetettek, amik a víz alatti holttestet is kiszagolják.

A keresést kiterjesztették a Duna ár- és hullámterületére is. A keresőegységek folyamatosan kapcsolatban vannak egymással. Mivel a testek több napig víz alatt voltak, képről már nem lehetett őket azonosítani, csak DNS és ujjlenyomat alapján. Ez hosszú órákat, de akár napokat is igénybe vehetett. Már több áldozat hamvait sikerült a hozzátartozóknak Szöulba vinni. Még egy dél-koreai turistát keresnek.

„Már több mint egy hónap eltelt, ahogy az oszlás elindult, valószínűleg már víz felett lesz a holttest. Ha csak nincs beakadva egy móló vagy bármi más alá”

– mondta az Origónak Szűcs Gábor, a Barracuda Katasztrófaelhárító és Speciális Mentő Országos Egyesület elnöke.

Az utolsó holttest keresésével kapcsolatban megkerestük a rendőrséget, akik elmondták, hogy továbbra is a Duna 215 kilométeres szakaszán folytatják a keresést.

„A keresés a folyó vízfelszínére, ár- és hullámterületére egyaránt kiterjed, amelyben drón alkalmazásával légi felderítő tevékenységet is végeznek a keresésben részt vevő rendőrök, amelyek 6-8 hajóval végzik a keresést” – írták a válaszukban.

A keresés addig tart, amíg esélyt látnak az eltűnt személy megtalálására.

Hibázott a Viking Sigyn kapitánya

A baleset úgy történhetett, hogy a Viking Sigyn szabálytalanul akarta megelőzni a Hableányt, meglökte a tatján, ezzel maga elé fordította, majd egyszerűen átment rajta.

A tragédia után a Viking utasai azt mondták, hogy ők szóltak a hajó ukrán kapitánynak, hogy átmentek egy másik hajón.

Ezután visszatolattak, majd pár másodperc múlva újra elindultak a Dunán felfelé. Ha ez igaz, akkor a kapitánynak fel sem tűnt, hogy összeütközött és átment a Hableányon.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A történtek után a rendőrök megvizsgálták a szállodahajót, amely egy új kapitánnyal indult tovább. Később viszont visszahívták és újra megvizsgálták, majd megint elengedték.

Az ügyön egy hatvanfős nyomozócsoport dolgozik, köztük több informatikus szakértő, igazságügyi, hajózási, nautikai szakértő, hidrológiai és műszaki szakértő, pályaalkalmassági szakértő és orvosszakértő is, valamint egy szemészorvost is bevontak.

A 64 éves ukrán kapitányt letartóztatták a baleset után, de csak két hetet volt börtönben, mert kifizette a 15 millió forintos óvadékot. Nyomkövetőt kell hordania a lábán, nem hagyhatja el Budapestet.

A gyanú szerin a férfi a baleset után adatokat törölt a telefonjáról, amik azt bizonyíthatják, hogy az ütközés pillanatában az egyik utassal szelfizett.

A rendőrség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítja a kapitányt, aki jelenleg az ügy egyetlen gyanúsítottja.

A legfőbb ügyész jogorvoslatot nyújtott be

Borbély Zoltán, a Panorama Deck jogi képviselője az Origónak elmondta, hogy nagyon jó ütemben, korrektül halad a nyomozás, jelenleg a nautikai szakértő véleményére várnak.

Ez gyakorlatilag olyan, mint a műszaki szakértő egy közlekedési ügyben, csak ez hajózási szakértő. Nyilván sebességet és az előzési szöget is vizsgálják. Ez az egyik legfontosabb kérdés

– mondja az ügyvéd, aki szerint folyamatosan zajlanak a meghallgatások is.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elmondása szerint a vízi közlekedés veszélyeztetése, amivel a Viking Sigyn kapitányát gyanúsítják, nagyon speciális és ritka. Nagyobb a veszélyességi foka, mint a közlekedési, közúti baleseteknek.

Éppen ezért ennek a bűncselekménynek az alapesete az szándékos. Ez alapvetően egy szándékos bűncselekmény.

A legfőbb ügyész jogorvoslatot nyújtott be az ukrán kapitány kiengedése törvényességének érdekében.

Ez nem azt jelenti, hogy a Viking Sigyn kapitánya visszakerülhet a börtönbe, hanem az óvadékkal kapcsolatos törvényességi kérdéseket fogja tárgyalni a kúria.

Arra kérdésünkre, hogy meddig húzódhat az ügy, Borbély Zoltán elmondta, hogy a megalapozott gyanú közlésétől számítva két éven belül kell befejezni a nyomozást. De mivel nagyon jó ütemben halad a nyomozás, ez nem fog ilyen sokáig tartani. Majd ezek után jön a vádemelés és a szokásos jogi procedúra.