Saját döntéseinken is múlik, hogyan alakul Európában a kereszténység jövője

2019.07.14. 10:34

Magyarországon rendezik meg 2020-ban az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Itthon utoljára 1938-ban volt ilyen rendezvény, azon ötszázezren vettek részt – ötvenezren külföldről érkeztek. Óriási nemzetközi egyházi esemény, valójában egyhetes ünnepségsorozat – mondta Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára. „Ha azt mondom az embereknek: eucharisztikus kongresszus, általában két szót nem értenek. Az eucharisztikus szó valami papi dolog – mondják –, kongresszusra pedig nem járnak. Ezért hangsúlyozom inkább azt, hogy ez egy hatalmas ünnepségsorozat, ahol a résztvevők életre szóló ajándékot kapnak” – mondta Fábry Kornél. Az utolsó kongresszus a Fülöp-szigeteken volt, amin kétmillió ember vett részt. Budapestre is valószínűleg több százezren jönnek majd 2020 szeptemberében. Interjú Fábry Kornéllal.

Mit jelent pontosan az eucharisztia szó?

A szó eredeti jelentése hálaadás. De jelenti a szentmisét és az Oltáriszentséget is. Az utolsó vacsorán – ahol Jézus hálát adott – a kenyér Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé változott. Valóságosan jelen volt a kenyérben és a borban. Jézus minden szentmisén jelen van az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust négyévente rendeznek különböző kontinenseken. Ez egy egyhetes ünnepségsorozat, ahol a résztvevők rengeteg egyházi programon vehetnek részt. A 2020-as Kongresszus az 52. lesz.

Fábry Kornél – a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkáraFotó: Talán Csaba

Ferenc pápa jelentette be, hogy Magyarországon rendezik meg 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mit jelent ez a Magyar Katolikus Egyház számára?

Ez egy kitüntetés Magyarországnak. 1938-ban már rendeztünk egy Kongresszust. A történelem ismétli önmagát, hiszen akkor is a Fülöp-szigetektől vettük át a stafétát, és most is. Három éve ugyanis ott volt a Kongresszus. A rendezvény nagy lehetőség a lelki megújulásra – nemcsak az egyház számára, hanem minden jó szándékú ember számára is.

Minden kongresszusnak van egy mottója. Mi lesz a magyarországi rendezvény üzenete?

A mottó a 87. zsoltár 7. versének utolsó sora, amely így hangzik: „Minden forrásom belőled fakad.” Ez a zsoltár alapvetően Jeruzsálemről szól, ami előképe a mennyei Jeruzsálemnek és az egyháznak is. Az egyházba fajtól, nemtől, kortól függetlenül mindenki meghívást kap. Az Eucharisztia pedig keresztény életünk csúcsa és forrása. A II. vatikáni zsinat fogalmazott így. Vagyis az a sor, hogy „Minden forrásom belőled fakad”, igaz az Eucharisztiára is. Az Eucharisztiából – az Oltáriszentségből, vagyis a Krisztussal való kapcsolatunkból – kapunk erőt, örömöt, békét és életet.

Fotó: Talán Csaba

Mivel Magyarországon utoljára 1938-ban volt ilyen kongresszus – nyilván, a kommunista évtizedekben erről szó sem lehetett –, talán kevesen tudják, hogy mi várható a rendezvényen. Milyen ünnepségsorozat várja majd a látogatókat?

Valóban, talán kevesebben értik az eucharisztia kifejezést. Sokat járom az országot, és ha kimondom ezt a szót, nem tudják, miről beszélek. A kongresszus szóról pedig a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy oda nem jár, hiszen ott egymás után tartanak előadásokat, ott okos emberek, okos dolgokat mondanak. A 2020-as Kongresszust nem így kell elképzelni. Ez egy nagy találkozó lesz, ahol Jézus van a középpontban. Szeptember 10-től 12-ig egy szakmai konferencia, szimpózium lesz, mely inkább a teológusoknak szól, de bárki részt vehet rajta. Ezt követi majd a megnyitóünnepség és szentmise szeptember 13-án a Puskás Ferenc Stadionban, melyet egybekötünk elsőáldozással is. Az elsőáldozás az, amikor a gyerekek először fogadják a szívükbe Jézust az Oltáriszentségben – vagyis az Eucharisztiában. Erre már 2500 gyerek jelentkezett. Még mindig lehet jelentkezni, vagyis vélhetően jóval többen lesznek majd. A Kongresszus további, délelőtti rendezvényeinek a Hungexpo ad majd helyet. Mindennap egy imával, a reggeli dicsérettel kezdünk. Utána különböző kontinensekről érkező előadók tartanak beszédeket, fakultációkat a legkülönbözőbb témákban. Hallhatunk majd tanúságtételeket, és lesz közös szentmise is. Délután pedig nagyon sok egyéb (főleg kulturális) program közül lehet választani. Hétfőtől péntekig ez lesz az állandó program, de naponta speciális rendezvények is lesznek. Szerdán például a plébániák látják vendégül a zarándokokat. Tíz plébániát választunk ki, minden plébánia más nyelvterületről fogadja a püspököket, papokat és az onnan érkezett híveket. Az egyik plébánián francia, a másikon olasz, szlovák vagy német, stb. vendégeket várnak. Részt vesznek egy közös szentmisén, majd ezt követheti szeretetvendégség vagy kulturális program. Ezen a héten lesz a Keresztény Művészetek Hete is, úgyhogy rengeteg egyházi program közül lehet választani, bárki csatlakozhat. Csütörtök délután Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren közösségek szentségimádása lesz. Mécsesekkel, énekkel, tanúságtétellel, gyónási lehetőséggel. A péntek az ifjúság napja – a Papp László Sportarénában tervezünk egy ifjúsági estet. Szombaton a családokat várjuk egy szabadtéri rendezvényre. Ugyanezen a napon a Parlament előtt ünnepi szentmise is lesz 17 órakor. Onnan fáklyás eucharisztikus menet indul a Hősök terére. Vasárnap a záró szentmisén a következő kongresszus helyszínéről érkező küldötteknek adjuk át a stafétát. Ez szintén a Hősök terén lesz.

Fotó: Talán Csaba

Hány emberre számítanak 2020-ban?

Rengeteg országból várunk embereket. Ahogy már említettem, 1938-ban félmillióan voltak, köztük 50 ezer külföldi vendég. Akkor az volt a mottó, hogy „Az Eucharisztia a szeretet köteléke”. Az 1938-as eucharisztikus himnusz utolsó sorának szövege is utal erre. Istentől kérjük: „... forrassz eggyé békességben minden népet, s nemzetet!” Egy békekiáltás volt. Az akkori politikai helyzetet jól ismerjük: Hitler uralomra tör, a háború a küszöbön volt. Sajnos nem jutott el szavunk a világ vezetőihez – nem sikerült elkerülni a világháborút. De ez a könyörgés ma is érvényes, ma is aktuális, hogy a békéért imádkozzunk Európában. Sok kontinensről, különböző országokból érkeznek zarándokcsoportok, bízunk abban is, hogy az előző helyszínről is sokan érkeznek majd. Magyarország földrajzi fekvése nagyon jó. Közép-Európában vagyunk, melyet könnyű megközelíteni. Ami fontos még, hogy biztonságos az ország. A helyszíneket már bemutattuk egy drónvideón, amit nyolc nyelven töltöttünk fel az internetre. A kisfilmen is látszik, hogy gyönyörű a fővárosunk, már csak emiatt is érdemes eljönni.

Ferenc pápa is jelen lesz a Kongresszuson?

Erdő Péter bíboros úr meghívta a Szentatyát, és miniszterelnök-helyettes úrtól is megkapta a meghívást. A döntés rajta áll. Viszont a meghívott vendégek között van a többi között Rio de Janeiro, Québec, Bombay, New York és Szöul bíborosa, jönnek sok országból más püspökök, papok, világiak, de a meghívott vendégelőadók közt van Böjte Csaba atya is.

Fotó: Talán Csaba

Amikor a pápa kiválasztja, hogy hol legyen a következő kongresszus, mi alapján dönt?

Általában négyévente más-más kontinensen tartják a kongresszust. 2008-ban Kanadában volt, 2012-ben Dublinban. 2016-ban a Fülöp-szigeteken. 2020-ban pedig Magyarországon. A döntés meghozatalában a Szentatya segítségére van a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsa, Piero Marini érsek vezetésével.

Említette, hogy ez egy nagy elismerés, hogy a pápa Magyarországot nevezte meg. Mivel érdemelte ki az ország ezt az elismerést?

Erdő Péter bíboros úr azt mondta 2016 pünkösdhétfőjén ugyanerre a kérdésre, hogy itt az evangélium valósult meg: aki kér, az kap. Mi kértük, és megkaptuk. Nagyon fontos az egyház számára is, hogy kilépjünk a falakon túlra. Meg kell tudnunk szólítani az örömhírrel az embereket. A Kongresszus egy tanúságtételi lehetőség az egyház számára Isten szeretetéről, aki emberré lett, meghalt értünk, feltámadt és köztünk maradt az Élet Kenyerében, az Oltáriszentségben.

Fotó: Talán Csaba

Ön speciális csatornán szólítja meg az embereket – főleg a fiatalokat. Vlogot – videóblogot – indított, amely kifejezetten a fiatalok „műfaja”.

Nem akartam vlogolni. Én csak az ötletet adtam, hogy a Kongresszusra való második felkészítő évében a szentmisét hozzuk közelebb az emberekhez. Végül mégiscsak rajtam maradt. Az egyház üzenete ugyanaz, viszont ma másként kell tovább adni az örömhírt, mint az első századokban. A vlog egy kommunikációs csatorna. A rövidfilmeket látványos, érdekes grafikákkal színesítettük, így könnyen fogyaszthatók, közérthetők. A videósorozat 14 részes, és a szentmiséről szól alapvetően. Sokan járnak templomba, de talán nem minden részletét értik, hogy mi miért van úgy, ahogy van. Ha valaki végignézi ezt a 14 részes sorozatot, akkor megismeri a szentmise részleteit.

Az egyháztól milyen visszajelzés érkezett, amikor meglátták a vlogot?

Csak pozitív üzeneteket kaptam vagy javító szándékú, segítő kritikákat. A hitoktatók is használják, és több egyházi iskolában az iskolamise előtt levetítenek egy-egy részt. Sok plébánia pedig feltöltötte a saját honlapjára a videókat.

Hogyan látja a kereszténység helyzetét Európában?

Európának alapvetően keresztény gyökerei vannak. A vallásgyakorlás már más. Európában azt látom, hogy minden ország más gondokkal küzd. A nyugati országokra sok esetben a szekularizmus, az elvilágiasodás, az anyagi jólét jellemző, Isten sokszor kiszorult a mindennapi életből. Ezzel együtt van egy komoly – hitét és vallását gyakorló – keresztény mag. Vegyük például Franciaországot, ahol hosszabb ideig éltem. Ott azt láttam, hogy Franciaország lelki szempontból olyan, mint egy sivatag, melyben oázisok vannak. Ezek megújult közösségek, és minden közösség középpontjában az Oltáriszentség áll. Sokan rátaláltak Jézusra, és megváltozott az életük. Nyugaton kevesebben gyakorolják keresztény vallásukat, de akik igen, azok mélyen, elkötelezetten. Magyarországon a lakosság legnagyobb része katolikus vagy más felekezetű keresztény. Ugyanakkor kevesebb mint 10 százaléka jár rendszeresen szentmisére, istentiszteletre. Ez nagyban betudható a 40 éves ateista rendszernek, ami alatt üldözték a hitüket gyakorlókat. Ma egyfajta megújulási folyamat zajlik itthon és a volt kommunista államokban. A több évtizedes kommunista uralom alatt felnőtt 2-3 generáció úgy, hogy nem kapott hitoktatást. Honnan is tudna ezekről a dolgokról? Ráadásul sok negatívumot hallanak az egyházról, mert a sajtó egy része intenzíven rombol mindent, ami tekintély és érték. Az egyházat csak negatívan említik. Aztán néhányan valahogyan személyes kapcsolatba kerülnek katolikusokkal, keresztényekkel, egyházi közösségekkel, és megváltozik a véleményük. Sokan felnőttként keresztelkednek meg, és rendszeresen járnak ezután templomba. Rátaláltak egy szeretetközösségre. Lehet, hogy a keresztények száma Európában csökken, világszinten viszont folyamatosan nő. A helyzet nem reménytelen. Nekünk, keresztényeknek az is feladatunk, hogy a társadalmat jobbá tegyük, és a hitünkkel reményt adjunk az embereknek Jézushoz vezetve őket.

Fotó: Talán Csaba

Mennyire van veszélyben a kereszténység Európában?

Már az Egyház első évszázadaiban is veszélyben volt. A kezdetektől fogva létezett az egyházüldözés. Azt is tudjuk, hogy világszinten a 20. században több keresztényt öltek meg, mint az azt megelőző századokban összesen. Jézus azt mondja: ne féljetek! Hogy veszélyben van-e a kereszténység, vagy nem, hogy van-e jövője Európában, az a saját döntéseinken is múlik. Egy-egy szent is képes hatalmas megújulást hozni egy országban vagy kontinensen. Ha hiteles élettel, tanítással továbbadjuk a következő generációnak a hitet, akkor van jövője. Én katolikus keresztény vagyok, Jézus mellett döntöttem. Lehet, hogy vértanúság lesz a vége, de tudom, hogy jól döntöttem.

A 2020-as Kongresszusnak lehet az a következménye, hogy újra növekszik a keresztények száma Európában, vagy hogy még szorosabbá válnak a keresztény közösségek?

Abban bízunk, hogy a Kongresszus a hívőknek és a körülöttünk élőknek lelki megújulást ad – nemcsak a rendezvény, hanem már a felkészülés három éve is. Az a felelősségünk, hogy a környezetünkben élőket megszólítsuk. A hitüket gyakorló híveknek is ugyanilyen nagy a felelősségük. Őket ugyanis sokan figyelik, hogy bizonyos helyzetekben mit mondanak, mit tesznek, hogyan reagálnak. Ismerek például egy volt egyetemista lányt, aki azért lett felnőttként katolikus, mert látta, hogyan éli meg egy katolikus évfolyamtársa az édesanyja halálát. Ez olyan erőt adott neki, hogy azt mondta: ez a kincs neki is kell. Mert igen: nekünk kincsünk van. Ezt meg kell osztani másokkal. Abban bízom, hogy nemcsak egy rendezvényt szervezünk, hanem ez az esemény hosszú távon is gyümölcsöző lesz. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak a legfőbb üzenete mindenki felé: a szeretet.