Süli János: A magyar kormány felelősen járt el a paksi beruházással

2019.07.12. 09:53

A Paks II beruházás egyik legnagyobb értékű közbeszerzését írta ki a napokban a beruházó Roszatom – közölte Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzettel, és leszögezte: atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem.

Süli János kiemelte: mérföldkőhöz értek a projektben, amikor néhány hete a telephelyen megkezdődtek az első felvonulási épületek munkálatai, méghozzá magyar kivitelezésben. Az építéssel a legjobb ajánlatot adó céget, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t bízta meg az orosz fővállalkozó. Közben zajlik a létesítési engedélyhez szükséges, mintegy 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása is. Az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak – mondta.

Sorjáznak a pályázatok

Az orosz fővállalkozó által átadott anyagokat a Paks II projekt szakemberei ellenőrzik, ezt követően kerülnek a tervek a hatósághoz, az Országos Atomenergia-hivatalhoz (OAH), illetve az általa felkért nemzetközi szakértőkhöz. Azon dolgoznak, hogy a két új blokk üzemeltetéséről többéves tapasztalattal rendelkezzenek, mire 2032-ben az első, akkorra ötvenéves üzemidejét elérő paksi blokk leáll – fejtette ki.

A miniszter beszélt arról is, hogy a turbinagenerátor-egység beszállítását – aminek közel egymilliárd euró az értéke, vagyis a teljes beruházás közel egytizede – tavaly nyerte el az amerikai GE a francia Alstom technológiai bázisán. Hasonlóan fontos az irányítástechnikai rendszerek beszerzésére kiírt pályázat, amelyet nemrégiben tett közzé a Roszatom. Ebben az esetben is nyugati beszállítóval számolnak, a főberendezéseket és a primerkört pedig a Roszatom maga gyártja le. Hangsúlyozta, azért van szükség orosz hitelre a beruházás finanszírozásához, hogy a kivitelezés teljes időszakában biztosított legyen a finanszírozás.

Süli: Eddig az orosz hitelkeretből százmillió eurót, vagyis mintegy 30 milliárd forintot hívtak leForrás: MTI/Kovács Tamás

Biztonsági védőháló

„Ha úgy tetszik, az orosz hitelkeret egy biztonsági védőháló. Ráadásul bármelyik lehívott tétel névértéken és további díjak nélkül előtörleszthető, és ha rendelkezésre áll olcsóbb piaci hitel, azzal is élhetünk” – mondta. Hozzátette: eddig az orosz hitelkeretből százmillió eurót, vagyis mintegy 30 milliárd forintot hívtak le tizenkét számlával, ebből tízszámlányit már visszafizettek. A fennmaradó két, kisebb összegű számlát is előtörlesztenék, erről majd a Pénzügyminisztérium dönt – mondta.

Süli János kitért rá, hogy a megrendelő Paks II. Zrt. és a nukleáris hatóság a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi, és ez biztosítja a megfelelő minőséget. A projektnek a befejezésekor meg kell felelnie a jogszabályokban, szabványokban és a nemzetközi előírásokban, kódexekben, iránymutatásokban meghatározott valamennyi nukleáris biztosítéki és biztonsági követelménynek.

Felelősen járt el a magyar kormány

Szerinte a magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújulók mellett hosszú távon épít az atomenergiára, és ezt a felerősödő klímapolitikai viták is bizonyítják. Hangsúlyozta: a fogyasztó és az ipar számára nem volna lehetséges alacsony, illetve versenyképes energiaárakat biztosítani, ha Magyarország is például a német energiaellátási modellt – a kettős energiarendszer kiépítését – választaná. Hozzátette: évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé a beruházás.

Emlékeztetett arra, hogy egységnyi magyar áram előállítása 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami az EU legnagyobb szénfelhasználója: a teljes uniós felhasználás harmadát, évente 222 millió tonna szenet éget el – többet, mint amennyit az uniós rangsorban a következő három tagállam együttesen.

A miniszter emlékeztetett, az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatának eredménye alátámasztotta, hogy a két új blokk által termelendő bevételek fedeznek minden költséget: a tőke, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a távoli jövőben várható leszerelés kiadásait. Ezeken túl az erőmű évente 7,35 százalék profitot is termel majd a tulajdonosnak, a magyar államnak, szintén a brüsszeli testület számításai szerint. A szerződés azt is biztosítja, hogy az új blokkok 100 százalékos állami tulajdonban maradnak. Végül jelezte, hogy sem a mostani, sem a jövőbeli blokkok nem veszélyeztetik a Duna ökoszisztémáját.