A székelyek vállalkozói kedve segítheti a versenyképesség növelését

Magyarország és Románia gazdasági versenyképességének különbözősége került terítékre csütörtök délelőtt Tusványoson, a főbb panelbeszélgetéseknek helyszínt biztosító Lőrincz Csaba sátorban. Mint elhangzott, Székelyföld kitörési lehetősége az itt élők munkamoráljában rejlik.

Kilenc év alatt tíz helyezést javítva Magyarország jelenleg a 48. helyen áll a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi ranglistáján, míg Romániát az 52. pozícióban találjuk – vezette fel a Versenyképesség a 21. században – mit hoz a jövő? című panelbeszélgetést az előadás moderátora, Várady Zoltán, a kecskeméti Városi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A magyarországi, „rendkívüli teljesítményként" értékelt javulás eléréséről és jövőbeli tervekről először Varga Mihályt, a magyar Pénzügyminisztérium miniszterét kérdezte.

Magyar vállalatokkal a fejlődésért

A pénzügyminiszter mindenekelőtt kiemelte, a fő cél, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok gazdaságilag is minél versenyképesebbek legyenek, majd emlékeztetett a 2016 októberében alapított Nemzeti Versenyképességi Tanácsra (NVT), amelynek fő feladata Magyarország erősítése, illetve az állami szolgáltatások javítása. Mint Varga Mihály fogalmazott, „feltétel volt, hogy rendet tegyünk a gazdaságban", ennek eredményeként pedig alacsony a munkanélküliség, stabil az inflációs környezet, továbbá mérséklődtek a finanszírozási költségek. Az NVT Program a versenyképesebb Magyarországért című tanulmánya szerint a környezet kihívásainak is megfelelni képes, magas növekedéssel jellemezhető gazdaságpolitika alapköveit rakják le, ennek fő hat pontjaként a foglalkoztatást, a vállalati környezetet, az adózást, a közszférát, az oktatást és az egészségügyet említette.

Hozzátette, érdemes figyelembe venni Magyarország elhelyezkedését, hiszen „közel van Nyugat- és Kelet-Európa, a Balkán, de Ázsia sincs messze", logisztikailag ez pedig nagy előny. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az olcsó munkaerőre, tömeggyártásra épített vállalkozói környezet helyett a kis és közepes szériájú, igényes termékek gyártásába kell fektetni, de „nem ugyanazt kell csinálni, mint a németek, csak gyengébb minőségben". A robotizáció irányába történő elmozdulás meglátása szerint számos előnnyel járna, az automatizáció nyomán felszabaduló munkaerő pedig a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására összpontosítva javíthatná a versenyképességet. Ehhez – véleménye szerint – arra is szükség van, hogy új magyar brandek épüljenek ki, továbbá hatékony legyen az „elkényelmesedés" – adóelkerülés, feketegazdaság, olcsó munkaerőt alkalmazó kis- és középvállalatok – elleni küzdelem.

Zárásként hangsúlyozta, mivel „nemzeti kormányunk van, be kell kapcsolni a külhoni magyarokat is a gazdasági körforgásba", ehhez pedig minél több magyar tulajdonú vállalat részvételére van szükség, a gazdaságfejlesztési stratégia ugyanis csak így lehet működőképes.

Túl kell lépni a határokon

Szintén a versenyképességet negatívan befolyásoló tényezőként említette az „elkényelmesedést" az előadás második felszólalója, Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója is, hiszen „néhány év alatt a világ vezető vállalatai összezsugorodhatnak, míg a kis cégek a magasba törhetnek". A versenyképességhez szerinte arra is szükség van, hogy „ne másoljuk a fejlettebb országokat", hiszen úgy soha nem tudunk felzárkózni hozzájuk. Mint mondta, tudásalapú gazdaságfejlesztésre van szükség, ugyanakkor nyitni kell a régióra, túl kell lépni Magyarország határain, mivel a környező országokban számos helyen azonos nyelvet beszélünk, hasonlóan gondolkodunk. „Így lehet erőssé tenni a térséget" – összegzett.

Szükséges a stabil politikai környezet

Gyerkó László, a Romániai Versenytanács tagja a témához csatlakozva borúsabb képet festett a romániai helyzetről. A versenyképességi ranglistán ugyan pozíciójavuláson van túl az ország, csakhogy a gazdaság fő mozgatórugója jelenleg az alacsony munkaerőköltség és a szintén alacsony adószint – részletezte. A szakember úgy látja, a stabil gazdasági fejlődéshez kétségtelenül stabil politikai környezet lenne szükséges, mert egységes versenyképesség-javító irány hiányában a fejlődés csak apró lépésekben mérhető. Mintegy pozitívumként kitért a román gazdaságélénkítő, kis- és középvállalkozásokat támogató Start Up Nation programra, csakhogy – mint mondta – egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy ezekből a támogatott vállalkozásokból hány maradt versenyképes.

Előny az erdélyiek munkamorálja

Románián belül Erdély helyzetéről beszélt előadásában Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, aki szerint „a szép nagy erdélyi gazdasági fejlődéshez sok-sok pénzre lenne szükség". Úgy látja, a versenyképesség akadályozása főként a centralizációnak, tehát Bukarestnek köszönhető, ilyen körülmények között pedig nehéz felzárkózni. Az elvándorlás nyomán keletkező munkaerőhiány belátható időn belül súlyos következményekkel járó válságot fog eredményezni – jelentette ki. Az erdélyiek „hatalmas előnyeként" a régióban élők munkamorálját – pontosság, fegyelem – emelte ki, és követendő példának tartotta a nyugati fejlesztési térséget, amivel például az uniós források lehívásánál megpróbálják kikerülni a bukaresti bürokráciát.

Mit tehetnek a székelyek erdélyi versenyképességéért?

A moderátor által feltett kérdésre Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke a versenyképesség növelését, illetve gátolását ismertető felsorolással válaszolt, noha előtte kijelentette, sokat segítene, ha az olyan magyar nagyvállalatok, mint az OTP vagy a MOL áthelyezné romániai székhelyét Székelyföldre. A gazdaságfejlesztést gátoló és segítő felsorolásra visszatérve elmondta, jelentős hátrány többek között, hogy a gazdasági teljesítmény az országos átlag alatt van, akárcsak a foglalkoztatottság, és a jövedelmek hiába növekedtek, továbbra is jóval a romániai középszint alatt maradnak. Szintén negatívum elmondása szerint a nagyvállalatok hiánya, illetve hogy hiába sok a külföldi cég Székelyföldön, kevés a befektetett tőke. Szász Jenő „régi nagy álmát", a Cekend-tetőre tervezett repülőteret is szóba hozta, mint – rendes infrastruktúra hiányában – megfelelő összeköttetési lehetőséget a fejlettebb régiókkal. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a Brassó mellett épülő légikikötő veszélyeket is rejt Háromszék számára, Sepsiszentgyörgy ugyanis „könnyen Brassó külvárosává válhat". A pozitívumokra térve az NSKI-elnök Székelyföld stabil és fenntartható gazdasági szerkezetét, a rohamosan fejlődő turizmusban rejlő további potenciált és a mezőgazdaságot említette – utóbbinál méltatva Magyarország kormányát, hogy pályázatokkal segíti „az erőteljes, vállalkozó kedvű" székelyeket. Szász Jenő mindemellett a székely termékeket, szövetkezeteket és kalákákat is fontos előnyként jellemezte.

Pinti Attila / Székelyhon.ro