Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nyugat-Európában a demokrácia leépülése tapasztalható, hiszen az úgynevezett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) számára egyre több feladatot delegálnak a kormányok. Pedig ezeket a szervezeteket soha senki nem választotta meg, és semmilyen legitimációjuk nincsen – idézi a Magyar Nemzet Kósa Lajos tusnádfürdői nyilatkozatát.
Ezeknek az NGO-knak az utóbbi 15 évben felerősödött a szerepük – emelte ki Kiszelly Zoltán a lapnak, aki szerint ezek a szervezetek azért nem mérettetik meg magukat választásokon, mert olyasmit próbálnak megvalósítani, ami nem találkozik az emberek többségének az akaratával.
Mivel hiányzik mögülük a támogatottság, ezért különböző eszközökkel próbálják megteremteni maguknak. A legtöbbször egy vagy több bőkezű támogatónak köszönhetik a létezésüket, akik jellemzően milliárdosok, különböző alapítványok, vagy az EU esetében éppen az Európai Bizottság.
Soros György és a Koch testvérek is azért támogatnak ilyen alapítványokat, NGO-kat, mert azt remélik, hogy a globalizáció keretében – ha nem is száz százalékig, de – egységesednek a feltételrendszerek. A jogi környezetnek, a társadalom struktúrájának hasonlósága miatt a nagy cégek sokkal előnyösebb környezetben tudják kínálni a szolgáltatásaikat – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, aki szerint a gazdasági érdekek gyorsabb érvényesítése mellett ideológiai szempontok is léteznek.
Legitimációs eszközként szolgál a médiajelenlét is. – Ezek a szervezetek felülreprezentáltak a médiában. Sokkal nagyobb hangon képesek megszólalni, mint amilyen a valós erejük – hangsúlyozta Farkas Örs.
A rendszer olyan, mint egy hidra: van egy csomó feje, ott vannak a tudományos életben, a civil társadalomban, az újságírók között, s ha bármelyik fejet támadás éri, akkor a többi is beleharap a támadóba
– fogalmazott az Oeconomus igazgatója.
E szervezetek szintén legitimációs eszközként használják a körbehivatkozást, amikor a Soros által támogatott szervezetek, újságok egymás kutatásait felhasználva állítják, hogy például „baj van a jogállamisággal Magyarországon". Azokban, akik nem érdeklődnek napi szinten a közélet iránt, olyan kép alakulhat ki, hogy nagyon súlyos problémáról van szó – értékelt Farkas Örs.
A körbehivatkozásra mindkét szakértő példaként hozta fel a legutóbbi finn–magyar csörtét, amelyben Kovács Zoltán, hazánk nemzetközi szóvivője humorosan utalt arra, hogy a finn jogállamisággal nincs minden rendben, mire baloldali portálok a Soros által bőkezűen támogatott Freedom House jelentését citálták elő.
Ez a mintegy kéttucatnyi szervezet a valódi civil társadalom reputációja mögé bújik Magyarországon
– fogalmazott Kiszelly Zoltán. Szavai szerint a civil világ esetében az iskolai alapítványokra vagy a hagyományőrző egyesületekre gondolunk, amelyek nem politikai célok mentén jönnek létre, hanem civil tevékenységet végeznek. A Soros által támogatott hazai szervezetek a politizálást rejtik el a civil tevékenység mögé – értékelte a politológus.
Farkas Örs szerint
az ilyen NGO-k azért nem szeretnének párttá alakulni – holott sokszor kvázi pártfeladatot végeznek –, mert szakértői szerepet vehetnek fel. A Soros-birodalomnak nagyon fontos, hogy legyenek olyan szereplők a világpolitikában, akiknek nincs politikai titulusuk, de támogatják a politikusokat, hivatkozási alapot biztosítanak nekik
– hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta, a valódi civil szervezetek aligha fogalmaznak meg a társadalom egészét érintő, átfogó politikai gondolatokat, programokat. Kiszelly Zoltán szerint a Soroshoz köthető NGO-k esetében viszont azt láthatjuk, hogy egy globalista eszme mentén akarják átformálni a társadalmat, ám népszerűtlen a programjuk, mivel kevés ember előnyére, a többség kárára politizálnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Soros György és hazai hálózata most már nemcsak a politikai és a közéleti eseményeket szeretné szervezetein keresztül a kedve szerint befolyásolni Magyarországon, hanem a kulturális életet is el akarja foglalni. Persze, szokás szerint a „függetlenség" támogatásának folyamatos hangsúlyozása mellett.
Ugyanis július elején a Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján számolt be arról, hogy a „nagylelkű" bevándorláspárti spekuláns 360 millió forinttal támogatja vélhetően a „függetlennél függetlenebb" – értsd: liberális, kormányellenes – művészeket.
Szintén írtunk arról, hogy az Alliance Citoyenne nevű, Franciaországban élő, iszlám vallású migránsokat tömörítő álcivil szervezet a burkini szabad viselésért küzd. Bár országos szinten nem tilos a teljes testet eltakaró muszlim fürdőruha viselete (csak a burka és a nikáb hordása tilos nyilvános helyeken), ennek ellenére egyre több önkormányzat tiltja be a burkinit, tekintettel az elmúlt évek iszlamista terrortámadásainak az áldozataira, és a francia kulturális hagyományokra. Most kiderült, hogy az Alliance Citoyenne-t Soros finanszírozza.
