Semmilyen kockázatot nem jelent a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőműben

Paksi Atomerőmű bejárás
A Paksi Atomerőmű kívülről
Vágólapra másolva!
A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közlése szerint nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene.
Vágólapra másolva!

Közleményük szerint az atomerőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott hőmérsékleti küszöb (25 Celsius-fok) alatt,

23 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén.

Az atomerőmű által monitorozott, 500 méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett.

Paksi Atomerőmű Fotó: Mudra László - Origo

„A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését" – írták.

Az atomerőmű hűtése másodpercenként 100 köbméter víz kivételét igényli a folyóból,

ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál (900 köbméter másodpercenként) is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál (2200 köbméter másodpercenként) pedig kevesebb, mint 5 százalékot.

A Paksi Atomerőmű hűtésének mindezek alapján

semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra.

30 Celsius-fok feletti vízhőmérséklet természetes módon, pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken is kialakulhat időszakosan.

Paksi Atomerőmű Fotó: Mudra László - Origo

Az atomerőmű villamosenergia-termelésének, vagyis az úgynevezett gőz körfolyamatnak a hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a kondenzáció során. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel 2000 megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron hasonló, elhanyagolható mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor gyakorlatilag kiegyenlíti egymást, így ennek, az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve

a Pakson is alkalmazott frissvizes hűtés 1,5-2 százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél.

Mint írták, a Paksi Atomerőmű működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek a létesítmény minden esetben megfelel.

Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja,

összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, 3 ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.