A bukott Juncker-bizottság az utolsó hónapokban is támadja Magyarországot

2019.08.02. 09:38

Az elmúlt években az Európai Bizottság nem szakmai alapon működött, hanem politikai tevékenységet folytatott, és az illegális bevándorlással szemben leginkább ellenálló Magyarország volt az egyik legnagyobb célpont. A Juncker-féle bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak — értékelte a Magyar Nemzetnek Gát Ákos Bence szakértő a Juncker vezette Bizottság tevékenységét. Bár már új elnöke van a bizottságnak Ursula von der Leyen személyében, az új összetételű szervezet csak november 1-től áll munkába. A szakértő szerint a kérdés az lesz, hogy továbbra is ideológiai alapon mérik majd az egyes országok bevándorlással kapcsolatos hozzáállását, vagy elfogulatlanul, a továbbiakban szakmai alapon működik majd az Európai Unió végrehajtó szervezete. Ursula von der Leyen első tárgyalásai, köztük az Orbán Viktorral folytatott csütörtöki, reményt adnak arra, hogy a Bizottság újra objektív alapon működik majd.

A magyar kormány a Juncker-bizottság utolsó bevándorláspárti kísérleteként értékelte, hogy a testület az Európai Unió Bíróságánál indított eljárást a Stop Soros! törvénycsomag ügyében.

A Magyar Nemzet megkereste az uniós bíróságot, ahol azt mondták, hogy egyelőre csak döntés született a bírósági eljárási szakasz megindításáról, így jelenleg további dátumok nem állnak rendelkezésre. Tudatták azt is, hogy nem befolyásoló az a tény, hogy a bel- és igazságügy kérdésében Magyarország pillanatnyilag több kötelezettségszegési eljárásban is érintett. Jogi szempontból különböző esetekről van szó – szögezték le.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke és Angela Merkel német kancellár. A Magyarországot bevándorlási politikája miatt támadó tábor két vezető személyiségeForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság Magyarország esetében csak 2015 januárja óta összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igazságügy témájában. Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló" tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni. 

Bár a bel- és igazságügyi kérdéskör meglehetősen tág (ide tartozik például a terrorellenes küzdelem vagy a szezonális munkát végzőkre vonatkozó szabályozás), Magyarország esetében a bevándorláspolitika van a brüsszeli céltábla közepén.

A legnagyobb nemzetközi érdeklődést is kiváltó döntés 2017 nyarán született, amikor is a testület Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak rótta fel a migránsok áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat figyelmen kívül hagyását, alig egy hónapon belül pedig indoklással ellátott vélemény formájában sérelmezte, hogy az érintett országok továbbra sem tervezik a migránskvóták teljesítését. A kérdés 2017 decemberében került az uniós bíróság elé, amelynek kijelölt főtanácsnoka a héten kellett volna, hogy nyilvánosságra hozza az ún. főtanácsnoki véleményét, ez azonban nem történt meg - írja a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a magyar fél sem tudja a halasztás pontos okát, és egyelőre a további dátumokról sem kapott értesítést.

A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, mert a testület szerint a központok nem teszik lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét. 

Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép.  Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt. 

A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba. 2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán.  Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak" 145 eljárásra korlátozódott.

Hatásköri túllépés, megszegett uniós jog

A Magyar Nemzet kérdésére Gát Ákos Bence kifejtette, hogy a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság klasszikus eszköze arra, hogy a testület „az uniós alapszerződések őreként" betartassa a tagállamokkal az európai jogot. Ideális esetben a bizottság szakmai tekintélyére is ügyelve, a számára meghatározott jogi kereteken belül jár el.

A szakértő szerint a kötelezettségszegési eljárások esetében a bizottság és az eljárás alá vont tagállam értelemszerűen jogi, illetve szakpolitikai vitában áll egymással, ugyanakkor a bizottságot szigorú eljárási keret köti. Ha pedig a felek nem jutnak megállapodásra, pluszgaranciát jelent, hogy a vitát nem egy politikai szerv, hanem egy bírósági fórum, az Európai Unió Bírósága dönti el. 

A kötelezettségszegési eljárások lefolytatásához nem elég egy politikai vádakat megfogalmazó Sargentini-jelentés vagy bizottsági kommüniké, precíz jogi munkát kell végezni – fogalmazott Gát, aki szerint a bizottság ezektől a kötöttségektől akart szabadulni, amikor 2014-ben a kötelezettségszegési eljárás mintájára létrehozta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amiből hiányoznak az említett jogi, eljárási garanciák. Ez teljes mértékben politikai jellegű eljárás, amelynek keretében a bizottság a „jogállamiságra" hivatkozva egy ország belpolitikájának minden területét felügyelni akarja,  túllépve saját hatáskörén, és nem utolsósorban megszegve az uniós jogot.

A két eljárás közötti különbségtételt árnyalja, hogy a Juncker-féle Európai Bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak. A szakértő szerint a november 1-jével munkába álló, immár új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a testület nagyobb pártpolitikai semlegességre törekedve visszaállítja-e szakmai tekintélyét.

Teljesen érthetetlen az Európai Bizottság újabb húzásaForrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

Teljesen érthetetlen a bizottság támadása

Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a migrációval összefüggő magyar jogszabályok szigorítása, az ún. „Stop Soros!" törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Ezzel a bizottság szintet lépett a szuverenitássértések sorozatában, ugyanis közleményük szerint nemcsak a vonatkozó büntetőjogi és menekültügyi módosításokat, de az azok alapját képező Alaptörvény-módosítást is megtámadják a bíróságon.  Ez nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon állapítja meg - írta gyorselemzésében az Alapjogokért Központ. 

A központ szerint, ha a bíróság viszont elfogadja a bizottság érveit, akkor a jövőben az Európai Unióban teljesen felesleges lesz állami szuverenitásról beszélni, hiszen ezen az alapon az uniós szervek bármely tagállam bármely alkotmányi előírását felülírhatnák – akár például azt is, hogy Magyarországon a házasság férfi és nő köteléke, hogy Róma Olaszország fővárosa, vagy hogy Németország tartományokból áll. A bizottság egész eljárása azért is érthetetlen, mert az Alaptörvény támadott rendelkezése éppen a genfi menekültügyi konvenció szabályát, az ún. „első biztonságos ország elvét" emeli alkotmányos szintre: azaz, hogy Magyarország csak olyan személyt fogad be menekültként, aki közvetlenül olyan területről érkezett, ahol élete veszélyben volt. 

Megbukott a Juncker-bizottság 

Szintén írtunk arról, hogy a kifutó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker teljesítményét a Századvég gyakorlatilag elégtelenre értékelte. A Juncker-bizottság vezette Európai Unió eredménytelen volt több, az ő időszakában kicsúcsosodott válságszituáció megoldásában: így nem tudta az Európai Unió határain kívül tartani a migránstömegeket, ugyanakkor nem tudta a közösségen belül tartani az Egyesült Királyságot – a két súlyos kudarc „fémjelezte" igazán az Európai Bizottság utóbbi éveit, ami a Bizottság főemberének és „arcának", Junckernek is a saját személyes felelőssége és súlyos vezetői balsikere.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK