Magyar siker a Leningrádi Atomerőmű közelében

A magyar versenyzők: Haáz Péter, Várszegi Balázs, Kern Ferenc és Romhányi Tamás

Első alkalommal, augusztus 1-2. között rendezték meg Oroszországban a Roszatom Nemzetközi Horgászbajnokságot a Leningrádi Atomerőmű, Oroszország legnagyobb működő atomerőművének közelében, 24 orosz és külföldi horgász részvételével. A bajnokság idején a résztvevők ellátogattak a Szosznovij Bor városa mellett lévő Leningrádi Atomerőműbe, ahol megtekinthették az üzemelő VVER-1200 típusú blokkot is.

A bajnokságra a versenyzők azon országokból érkeztek, ahol a Roszatom atomerőműveket épít, illetve üzemeltet – Oroszország mellett Magyarország, Egyiptom, India, Banglades és Törökország képviseltette magát négy-négy versenyzővel. A versenyben az egyiptomi csapat győzött, a második helyezett orosz, illetve a magyarok előtt.

A magyar versenyzők: Haáz Péter, Várszegi Balázs, Kern Ferenc és Romhányi Tamás Forrás: Roszatom

A Roszatom közleménye továbbá kiemelte, hogy a legtöbb halat fogó horgász különdíját magyar versenyző hozta el. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gépésze, Kern Ferenc összesen 26 fogast és sügért emelt ki a vízből a két fordulóból álló verseny során. Az atomerőműben lett látogatással kapcsolatban elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű üzemeltetőjeként nagy hatást gyakorolt rá a Leningrádi Atomerőmű II-es kiépítése, ugyanis az új atomerőmű a biztonsági megoldásokat tekintve jelenleg az egyik legkorszerűbb atomerőmű-típus: négy független biztonsági rendszere van és kombinálja az aktív és a passzív biztonsági megoldásokat. Éppen ezért nagyon örül, hogy hamarosan hasonló típusú VVER-1200 típusú blokkok épülnek Pakson is.

A bajnokság felejthetetlen pillanatai
(Szerkesztő/vágó: Hárfás Zsolt)

A bajnokság célja egyrészt az volt, hogy erősítse az egyes országok közötti együttműködést, másrészt rávilágítson arra, hogy az atomerőművek közelsége nem jelent semmiféle veszélyt az élővilágra, így a vizek növény- és állatvilágára. A kifogott halat a mérlegelés után a versenyzők visszaengedték a tengerbe. A versenybírók között profi orosz pergető horgászok, orosz és nemzetközi versenyek győztesei voltak, akiknek munkáját a Cseh Köztársaságból és Egyiptomból érkezett ellenőrök segítették.

Paks II. referenciája

Tavaly októberben az orosz és a globális atomenergetika újabb, jelentős mérföldkőhöz érkezett, ugyanis ebben a hónapban a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja megkezdte a kereskedelmi üzemét. A második blokk építése a terveknek megfelelően halad, és 2020 végéig állhat üzembe. E blokkok magyar szempontból is kiemelkedően fontosak, hiszen Paks II. projekt referenciájának számítanak.

Érdemes megnézni az alábbi, a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének jelentős mérföldköveit bemutató videót. (Szerkesztő/vágó: Hárfás Zsolt)

A világelső VVER-1200

A világ első, 3+ generációs, a leendő paksi blokkokhoz hasonló VVER-1200 típusú atomerőművi blokkja – a Novovoronyezsi Atomerőmű II-1 blokk (azaz a 6-os blokk) – 2017. február óta áll kereskedelmi üzemben. A kiépítés második egysége pedig már július utolsó napján elérte a 100 százalékos teljesítményszintet.

Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Emellett pedig az Európai Bizottság is – a Paks II. projekt részletes vizsgálata során – megállapította, hogy a Pakson építendő két új, VVER-1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat.

Ez a videó a világ első, 3+ generációs, novovoronyezsi 6. blokkjának felejthetetlen pillanatait mutatja be. A paksi telephelyen a kisfilmben látott blokkokhoz hasonlóak fognak megépülni.

Ez a blokktípus egy olyan nyomottvizes blokk, amely a biztonság maximalizálása érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését.

Az új blokktípus a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú hermetikus konténment védi meg a külső hatásoktól. A két falrész közötti térrész légtere túlnyomás alatt tartható, azaz a belső fal esetleges szivárgása esetén is megelőzhető a radioaktív anyag környezetbe való kijutása. Az aktív, egyenként 100 százalékos kapacitással rendelkező biztonsági rendszereket négy, egymástól független csatornába helyezik el, így megvalósul e rendszerek fizikai szeparációja is. E biztonsági rendszerekből négyet telepítenek, így ha az egyik valamilyen okból kifolyólag nem működne, akkor a másik három közül bármelyik át tudja venni a biztonsági funkciókat.

A fukusimai atomerőmű-balesetet követő legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelményeknek is megfelelő új atomerőművi blokk képes kezelni a nagyon kis valószínűségű zónaolvadással fenyegető hipotetikus baleseti helyzeteket is. A típusnál alkalmazott zónaolvadék-csapda a reaktortartály alatt helyezkedik el, és alapvető feladata, hogy egy súlyos, tervezési alapon túli baleset esetén is képes legyen a láncreakció leállítására a zónaolvadékban. Emellett gondoskodik arról is, hogy az olvadék a konténmenten belül maradjon.

A szerkezet képes a megolvadt zóna biztonságos hűtésére, megakadályozva ezzel a gőzrobbanás kialakulásának veszélyét. E berendezés teljesen egyedivé teszi az orosz technológiát. A világon először Kínában, a szintén orosz tervezésű Tianwan I-II. blokkba építettek be ilyen zónaolvadék-csapdát. Az oroszországi és a külföldi újonnan épülő atomerőművi blokkokba már eleve beépítik ezt a szerkezetet.

A fukusimai atomerőművi baleset tanulságait figyelembe véve különösen fontos, hogy a kiégett üzemanyagokat tartalmazó pihentetőmedence is megfelelő védelmet és hőelvonási lehetőséget kapjon. Ez csak ennél a típusnál teljesül, hiszen itt a pihentetőmedence a konténmenten belül helyezkedik el és biztosított a megfelelő hűtés lehetősége is. Emellett a típust hidrogén-rekombinátorokkal és más, innovatív biztonságvédelmi rendszerekkel is ellátták. A tervezés során figyelembe vették a VVER típusú reaktorok vonatkozásában felhalmozott mintegy fél évszázados gyártási és üzemeltetési tapasztalatot is. A típus garantált üzemideje legalább 60 év.

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

A VVER-1200-as technológiát választotta Finnország, Magyarország, Fehéroroszország és számos más ország is. Nemrég például a kínai Xudabao Atomerőmű területén építendő, orosz tervezésű VVER-1200 típusú 3-4. blokk létesítéséről szóló fővállalkozói főszerződést írtak alá. A Roszatom nemzetközi, folyamatosan növekvő megrendelés-állománya jelenleg 12 országban 36 új blokk megépítésére vonatkozik.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője