Választásokat dönthetnek el a multinacionális cégek

2019.08.16. 16:35

Egyes multinacionális cégek (főleg a Facebook és a Google) befolyásolási-beavatkozási potenciálja vetekszik az állami szuverenitással – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Hírlapnak adott interjújában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója, aki szerint azonban vannak eszközök, amelyekkel lehet ez ellen harcolni.

A digitális techóriásokkal kapcsolatban két, egy világnézeti-ideológiai és egy intézményi-jogi probléma van – mondta Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatójának a véleménye alapján ezek végső soron oda vezetnek, hogy e cégek valójában politikai szereplőként viselkedve egy politikailag korrekt (PC) liberális monokultúrát szándékoznak létrehozni a virtuális térben, valamint hogy „felhőalapú digitális hatalomgyakorlásuk" vetekszik az állami szuverenitással.

Szánthó MiklósForrás: --

Az „ideológiai probléma" abból fakad, hogy bár ezek a cégek álságos módon semleges közvetítő- és szolgáltató-platformként tüntetik fel magukat, vezetőikre és a Szilícium-völgyre jellemző világnézeti nagyképűségből fakadóan valójában a posztmodern liberális progresszió eszköztáraként funkcionálnak  – fogalmazott Szánthó Miklós.

Kifejtette: a totalitariánus rendszerekhez hasonlóan a liberális fősodortól eltérő, nem eléggé érzékeny vagy politikailag inkorrektnek titulált híreket, véleményeket cenzúrázzák: algoritmusaiknak igenis van ideológiájuk, melyekkel nagymértékben befolyásolják a politikai közvélemény alakulását. 

Ez többek között azért visszás, mert ezek szerint a felületeiken megjelenő tartalmakat igenis szerkesztik, miközben e cégek nem hajlandóak magukat sajtótermékként definiálni, tehát kivonják magukat az állami szabályozások alól  – mutatott rá.

Az első és egyik legfontosabb lépés tehát az lehetne, hogy egyes szolgáltatásaikat a sajtó- és médiaszolgáltatások körébe kellene bevonni, ami természetesen azzal a veszéllyel jár, hogy a techóriások azonnal a szólásszabadság korlátozásáról kezdenének el szónokolni – emelte ki az AK igazgatója.

A másik, „intézményi probléma" az említett politikai véleményformálási képességgel persze összefügg, de Szánthó szerint túl is mutat azon.

A Facebook, a Google és társaik mára ugyanis olyan mennyiségű tudással, hálózati know-how-val, nagy adathalmazokkal rendelkeznek nemcsak az állampolgárokról, hanem az egyes társadalmakról is, hogy az ezen alapuló hatalmi befolyásolási-beavatkozási potenciáljuk vetekszik az állami szuverenitással.

A Facebook logójaForrás: Getty Images/2019 Chesnot/Chesnot

Egyszerűen lassan többet tudnak rólunk, mint az állam, vagy mi magunk  – hangsúlyozta Szánthó Miklós.

Ráadásul ezek a multicégek a virtuális térben működnek, miközben az állam területalapú elven működik, ezért a „felhőből" egyre több és több ponton képesek beavatkozni olyan ügyekbe, melyek alapvetően az állam szuverenitásához tartoznak: saját kezdeményezéseikkel, általuk felkarolt témákkal vagy csak egyszerűen a náluk lévő adatmennyiség felhasználásával választásokat dönthetnek el, vagy „hagyományos" politikai szereplőket emelhetnek fel és száműzhetnek a közéleti térből. Mindezt természetesen nem neutrális alapon teszik, hanem a kiterjedt, világméretű liberális ármánykodás részeként  – fogalmazott az igazgató.

Intézményesülve állnak be általuk fontosnak tartott „társadalmi ügyek" mögé – mint amilyen például a homoszexuális propaganda –, infrastruktúrájukat kínálják fel például kommunikációra a migránsszervezéshez vagy általuk preferált politikai erők számára, hogy megdöntsék az aktuálisan regnáló államhatalmat. 

Ez ellen az Alapjogokért Központ igazgatója szerint egyfelől a „soft power" eszközeivel lehet fellépni, például folyamatosan rámutatva arra, hogy az „emberbarát" álarc mögött hideg politikai számítások húzódnak meg.

Másfelől, amíg az internetszolgáltatáshoz szükséges fizikai infrastruktúra alapvetően továbbra területalapú (kábelhálózatok, átjátszóállomások révén), az államoknak a hagyományos távközlési cégekkel együttműködve kell rászorítaniuk a digitális mamutcégeket az együttműködésre – akár az adózás kérdése kapcsán is –, legvégső eszközként alkalmazva azt, hogy ha konkuráló hatalomként lépnek fel az állammal szemben, akkor utóbbi az egyes szolgáltatásaikat egyszerűen elérhetetlenné teszi az interneten  – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója.