A józan ésszel és az ajánlások gyűjtését szabályozó törvények szellemével is ellentétes az, hogy a hírek szerint aránytalanul nagy mennyiségben vett fel ajánlóíveket Karácsony Gergely, balliberális főpolgármester-jelölt stábja.
- nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, aki szerint a zuglói városvezető csapatának lépése azért is aggályos, mert az ajánlások hivatalos gyűjtése fontos lépése a választási folyamatnak. Péterfalvi ismertette, hogy a szükséges ajánlások kétszeresével, azaz legfeljebb tíz-tizenkétezer aláírás begyűjtésével biztosítható az adott jelölt indulása. Mint ismert, Karácsonyék mintegy hetvenezer aláíráshoz elegendő mennyiségben kértek ki a választási szervektől hitelesített, szigorú elszámolású ajánlásgyűjtő íveket.
A NAIH elnöke mindezek miatt kifogásolta Karácsonyék módszerét,
meglátása szerint a Párbeszéd politikusának utcai aktivistái, más pártokhoz hasonlóan, a saját aláírásgyűjtő íveikkel kellett volna, hogy folytassák a támogató szavazói aláírások gyűjtését.
A napokban Puzsér Róbert, főpolgármester-jelölt, humorista nehezményezte, hogy Karácsonyék az előírtnál jóval nagyobb számban vettek fel ajánlásgyűjtő íveket. Már ez is problémás, az azonban végképp, hogy miután leadták a jelöltté váláshoz szükséges mennyiséget, ezeken az íveken folytatták tovább az aláírások gyűjtését.
Szintén a Magyar Hírlap írta meg, hogy egy másik adatkezelési ügye is van Karácsonynak. A politikus törökországi látogatása során egy közelebbről nem ismert, elektronikus választási kampánysegítő program magyarországi alkalmazása is felmerült. A zuglói városvezető egyébként Imamoğlu isztambuli városvezetővel találkozott. Péterfalvi nem tartja jó dolognak
a magyar szavazópolgárok személyes, illetve a pártpolitikához kapcsolódó adatainak bármilyen, Magyarországon kívülről érkező eszközökön való feldolgozását vagy tárolását.
Szerinte az a legbiztosabb, ha a magyar polgárok személyes adatai Magyarországon maradnak.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója pedig arról beszélt a lapnak, hogy akár nemzetbiztonsági szempontból is aggályos lehet, ha magyar szavazópolgárok adatai külföldi informatikai eszközökre juthatnak, úgy, hogy az érintett magyar magánszemélyek erről nem is tudnak.