88 ezerrel több gyerek született a kormány családtámogatási rendszerének köszönhetően

2019.09.05. 09:06

88 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg, ha nem indítja el 2010-ben a második Orbán-kormány családbarát intézkedéseinek sorozatát - közölte Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a kepmas.hu-nak adott interjújában a Várkert Bazárban csütörtökön és pénteken megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcs előtt.

Fűrész Tünde emlékeztetett rá, hogy a Ratkó-korszak után, nagyjából 1960-tól a hazai demográfiai helyzet megfordult: tömegessé váltak az abortuszok, és a fogamzásgátlás széleskörű elterjedése miatt jelentősen csökkent a gyermekvállalás. 1962-re eljutottunk oda, hogy Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön, amely aztán csak 1974 és 1978 között, a Ratkó-unokák megszületésével érte el újra a kettes értéket.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke és Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke a NOE és a Kopp Mária Intézet családbarát önkormányzatokról szóló közös konferenciáján az Országház Vadásztermében 2019. szeptember 4-én.Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A negatív fordulat 1981-ben történt, ekkortól a halálozások száma minden évben meghaladja a születések számát – fűzte hozzá.

A Kopp Mária Intézet elnökének elmondása alapján, mostanság divat lett szembeállítani a családokat a környezetvédelemmel, a gyermekvállalást a „zöld" szemlélettel. Azonban a magyar fiatalok többsége házasságban szeretne élni, és kettő vagy több gyermek megszületését tartják ideálisnak. A mi célunk, hogy megszülethessenek ezek a vágyott gyermekek – nyomatékosította álláspontját.

Fűrész Tünde felhívta rá a figyelmet, hogy a kutatások szerint a magyarok családszeretők, azonban a gyermekvállalási terveik különböző okok miatt nem valósulnak meg. Az ugyanakkor látszik, hogy az elmúlt évek intézkedései meg tudták szólítani a családokat, hiszen a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi arányszám, amely 2011-ben 1,23 volt, mára 1,49-re nőtt – emelte ki.

A születések száma kapcsán fontos azt tudni, hogy a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökkent a szülőképes korú nők száma. Ha ezzel a negatív adottsággal nem kellene számolnunk, akkor évről évre dinamikusan nőne a születések száma is – mondta.

A kutató emlékeztetett rá, hogy ha a 2011-es mélyponton maradt volna a termékenység, akkor ma 88 ezer kisgyermekkel kevesebb élne közöttünk. A válások és az abortuszok száma történelmi mélypontra került, és tavaly már többen jöttek haza külföldről, mint ahányan kivándoroltak – ezek az adatok valószínűleg nem ezt mutatnák, ha 2010 óta nem volna aktív és támogató családpolitikája Magyarországnak.

A családpolitika akkor lehet igazán eredményes, ha egyszerre stabil, komplex, rugalmas és célzott. Erre nagyon jó példa az idén meghirdetett Családvédelmi Akcióterv, amely egy komplex intézkedéscsomag. Megszólítja a gyermekvállalás előtt állókat, a testvérekre vágyókat, a nagycsaládosokat és még a nagyszülőket is. Lehetőségeket nyújt a különféle családi élethelyzetben, segít a munka világához való visszatérésben, az otthonteremtésben vagy akár az autóvásárlásban, így hozzájárulva ahhoz, hogy ne legyen semmilyen akadály a gyermekvállalás útjában – mondta..

Fűrész véleménye alapján, a negatív tendenciák megfordítása érdekében a materiális eszközökön kívül legalább ilyen fontos az a családokat elfogadó, értékelő és megbecsülő társadalmi hozzáállás, a családbarát, befogadó környezet, amely a gyermekes családokra nem problémaként, kiadási tételként és szén-dioxid kibocsátókként tekint, mint a zöldek, hanem olyan örök értékek képviselőiként, akik magukban hordozzák a jövőnket; akik azzal, hogy felnevelik a gyermekeket, a legjobb befektetői a társadalomnak.

A Kopp Mária Intézet elnöke hangsúlyozta, akormány célja az, hogy évről évre könnyebb legyen a családalapítás. A babaváró támogatás szabadon felhasználható bármely célra, és kellően nagy összegű ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtson a fiatalok számára, ezért ösztönzően hathat majd a fiatalokra abban, hogy előrébb hozzák a családalapítás időpontját.

Az intézet kutatása szerint a gyermekvállalási korban lévő 18–45 év közötti magyarok 40 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy igénybe veszi a babaváró támogatást a jövőben; a gyermektelenek 55 százaléka szeretné kihasználni ezt a lehetőséget, míg a gyermekeseknek a negyede tervezi ugyanezt, azaz szeretne újabb kistestvért a családba.

Ezek az adatok és az, hogy a gyermekvállalási korban lévők átlagosan két-három gyermeket terveznek, a gyermektelenek 70 százaléka pedig szeretne gyermeket a következő öt éven belül, mindenképpen olyan előjelek, amelyek bizakodásra adhatnak okot – fűzte hozzá.

Fűrész Tünde elmondása alapján, manapság ott születik több gyermek, ahol támogatják a nők visszatérését a munkaerőpiacra, ahol a munka és a család közötti egyensúly megvalósul.Ezért is fontosak azok az intézkedések, amelyek azt támogatják, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek. Ezt szolgálják az atipikus munkavégzést segítő szabályok, a gyed extra, a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a Család és Karrier Pontok, a Családbarát munkahely-mozgalom bővülése, vagy az apák és a nagyszülők bevonása a családi teendőkbe a számukra biztosított támogatásokkal, ellátásokkal vagy akár pótszabadságokkal – hívta fel rá a figyelmet.

A kutató közölte, hogy a párkapcsolatok stabilitása kapcsán elindultak kedvező folyamatok, hiszen amíg a 2000-es évek elején még csökkent a házasságkötések száma, addig 2010 óta már folyamatosan növekszik a számuk. Most már harmadik éve 50 ezer fölötti ez a szám, ugyanez 35 ezer volt 2010-ben. A válások száma ezzel szemben pont ellentétes képet mutat, míg 2010-ben még 24 ezer válást regisztráltak, addig 2018-ban már harmadával kevesebbet, mindösszesen 17 ezret, ez a szám soha nem volt ilyen alacsony, mint most. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan sajnos látható az is, hogy nő azoknak a száma, akik pár nélkül maradnak, elsősorban a magas képzettségű nők és az alacsony képzettségű férfiak között – tette hozzá.

Fűrész Tünde elmondta, hogy kutatásaik alapján, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kevés olyan nő él, aki nem vállalt gyermeket. Míg egyes országokban, például Finnországban vagy Ausztriában a befejezett termékenységű, 1970-ben született nők ötödének nem született gyermeke, addig Magyarországon ez az érték csak 12,9 százalék. A magyar nők és férfiak legnagyobb része jellemzően nem szándékosan éli le gyermek nélkül az életét, hanem a gyermekvállalás halogatásának következményeként válik gyermektelenné – emelte ki.

Közlése alapján, ma már a családi adó- és járulékkedvezményt csaknem a családok 100 százaléka igénybe veszi, a gyed és a gyes mellett is egyre többen dolgoznak, ami látszik abból is, hogy harmadával nőtt a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája 2010-hez képest.

A CSOK-szerződéseket megvizsgálva pedig elmondhatjuk, hogy minden második szerződésben újabb gyermek születését vállalják, tehát remélhetjük, hogy a saját otthon nyújtotta biztonság is hozzájárul a gyermekvállalási kedv növekedéséhez – hangsúlyozta.

Fűrész Tünde szerint ma már számos kutatás kimutatta, hogy az unokákkal töltött idő jelentősen javítja az életkilátásokat, életminőséget.Az aktív családi kapcsolat a mentális egészséget frissen tartja, és az unokákkal töltött pillanatok csökkentik a depresszió kockázatát is a nagyszülők körében.

Nem véletlenül írta annak idején Kopp Mária, hogy „az időskori boldogság alapja, hogy el tudjuk fogadni az új helyzetet, és annak megfelelő célokat tűzzünk ki magunk elé, mert a hasznos tevékenységek, a következő generációért érzett felelősség megélése alapozzák meg a kompetens, sikeres öregkort".

A Családvédelmi Akcióterv részeként megvalósuló nagyszülői gyed jól illeszkedik a kormány korábbi intézkedéseihez, például a Nők40-hez, amit nagymama nyugdíjnak is szoktak hívni, hiszen szorosabbra fonja a családi kapcsolatokat, és visszaadja a nagyszülőket a családoknak - fűzte hozzá a kutató.

Fűrész külön kiemelte, hogy jelenleg Magyarországon van az egyik legkomplexebb családtámogatási rendszer.

Bátran kimondható, hogy egyedülálló a magyar családpolitika, nemcsak azért, mert az állam a GDP 4,8 százalékát fordítja a családok támogatására, ami közel duplája a fejlett ipari államokat tömörítő OECD-átlagnak, hanem azért is, mert számos lehetőséget nyújt a családoknak, köztük olyanokat is, amelyek igazi hungarikumnak számítanak, ilyen például a négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége. A közelmúltban megjelent Európai Családpolitikai Kitekintő című kiadványunk alapján elkészült rangsorban a magyar családpolitika élen végzett a franciával együtt – hangsúlyozta.

A kutató szerint a demográfiai fordulat csak összefogással érhető el. Nem véletlenül fogalmaz úgy a családvédelmi sarkalatos törvényünk, hogy a családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. 

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) fő feladata a családokat érő kihívásokra adható válaszok felkutatása, valamint a családokat a legjobban szolgáló intézkedések nyomonkövetése és megtalálása – tette hozzá.

Fűrész Tünde elmondása alapján a család, mint a társadalom alapköve kiemelt védelemre szorul. Jelenleg rengeteg olyan támadás éri, amely hatalmas veszélyeket rejt a társadalmak számára.

Szerinte a III. Budapesti Demográfiai Csúcs egy lehetőség a nemzetközi párbeszéd erősítésére, az együttgondolkodásra, és így a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztására. „Emellett a világ minden tájáról érkező legmagasabb szintű kormányzati szereplőknek köszönhetően kiváló alkalom egy családpárti szövetség kialakítására és családbarát hálózat kiépítésére, hiszen kicsit nekünk magunknak is >>családdá<< kellene válnunk" – zárta interjúját a kutató.