A gazdasági okokból érkező bevándorlókat azonban vissza kell fordítani a kontinens külső határainál.
Óriási különbség van ugyanis aközött, amikor valaki átlép egyetlen határt a biztonságért és aközött, amikor valaki több határt lép át, méghozzá a jobb megélhetés reményében - minderről Tony Abbott, volt ausztrál kormányfő beszélt a Danube Institue rendezvényén. 

Európának, ha meg akarja védeni állampolgárait, akkor az ausztrál és a magyar gyakorlatot kell követnie a határvédelemben, hiszen előbbi bizonyított a vízen, utóbbi pedig a szárazföldön – jelentette ki Tony Abbott, Ausztrália egykori konzervatív miniszterelnöke. A Danube Institute szervezésében, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Migráció: Mit tanulhat Európa Ausztráliától? című előadáson a 61 éves politikus elődjének, az ausztrál bevándorláspolitika atyjának számító John Howard szállóigévé vált migrációs tézisére utalva arról is beszélt: az államoknak joguk van maguknak dönteni arról, hogy kit és milyen feltételek mellett engednek be az országba.

Mint mondta, Ausztrália és Magyarország között nyilvánvaló különbségek vannak a határvédelemben, hiszen Canberra az óceánon kényszerült felvenni a harcot az emberkereskedőkkel, míg Budapestnek a szárazföldön kellett megvédenie az Európai Unió és elsősorban saját országa külső határait, azonban mindkettő mögött ugyanaz az elgondolás áll, mégpedig az állampolgárok és a kultúra védelme  -olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában.  

Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert BazárbanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Földközi-tengeren a migránsok mentését végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységére utalva a konzervatív Liberális Párt politikusa kifejtette:

Ausztráliának is meg kellett tapasztalnia azt a jelenséget, hogy a civil hajók szamaritánusok módjára akarnak emberéleteket menteni a vízen, egy nemzetállam perspektívájából azonban ez a tevékenység nem több a bevándorlókat kizsákmányoló emberkereskedők munkájának „fizetés nélküli" segítésén. – Európában ennek ellenére a tenyerükön hordozzák őket – fűzte hozzá, majd arról is beszélt, hogy a civil hajók megállítása egyben annak is az egyetlen módja lenne, hogy ne vesszen újabb több tucat élet értelmetlenül a Földközi-tengerbe, hiszen az NGO-k nélkül az embercsempészek sem indulnának útnak. Mint mondta, Európának természetesen folytatnia kell az elmaradott térségekben folytatott humanitárius segítségnyújtást, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy megelőzzék, hogy tömegek induljanak útnak a kontinens felé.

A gazdasági okokból érkező bevándorlókat azonban vissza kell fordítani a kontinens külső határainál. Óriási különbség van ugyanis aközött, amikor valaki átlép egyetlen határt a biztonságért és aközött, amikor valaki több határt lép át, méghozzá a jobb megélhetés reményében. Az előbbi a menedékkérő, akinek kötelességünk segíteni, utóbbi azonban gazdasági bevándorló, akit joga van a célországnak visszautasítani – fogalmazott Tony Abbott.