Európa egyik legfontosabb problémáját, a népességcsökkenést helyezi a középpontba a III. Budapesti Demográfiai Csúcs. A rendezvényen felszólalók többségében arra hívták fel a figyelmet, hogy a jó családpolitikai intézkedések szükségesek, de nem elégségesek a kedvező fordulat eléréshez. Orbán Viktor miniszterelnök, ahogy tudósításunkban is írtuk, azt mondta, ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, míg a globális migrációt nem lehet elfogadni a népességcsökkenés megoldására. Többen hangsúlyozták, hogy Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell. 

Az európai kontinens egyik legfőbb problémája és jövőbeli kihívása az egyre drámaibb népességcsökkenés kezelése. Bár a demográfiai kérdések az utóbbi évtizedekben is már komoly beszédtémát adtak az európai politikai színtéren, de a téma felértékelődése igazából a 2015-ös migrációs válság kitörésével történt meg. A III. Budapesti Demográfiai Konferencán is szóba kerültek korunk legfőbb problémái. 

Súlyos gondok

Míg Afrika és Ázsia nagy részén a népességrobbanás jelenti a legfőbb veszélyt, addig a közép-kelet-európai régióban a népességfogyás állít nagyon komoly feladatokat az érintett kormányok felé.
Térségünkben a népesedési problémák abból a szempontból is rendkívül összetettek, hogy a következő évtizedekben nemcsak gyorsuló csökkenéssel kell számolni, hanem azzal is, hogy a gazdasági helyzet javulása és az egészségügy fejlődése miatt a társadalom elöregszik: egyre kevesebben születnek és egyre többen érnek meg magas kort. Mindezek óriási terheket róhatnak az országok költségvetéseire és a munkaképes korúakra. 

A Föld népességének alakulása kontinensek szerintForrás: KSH

Az ENSZ nemrégiben hozta nyilvánosságra legfrissebb népesedési jelentését, amiből az derült ki, hogy 2010-2019 között a világ öt legnagyobb népesedési veszteségét elszenvedő országa közül három a mi régiónkban található. Kilenc év alatt Bosznia-Hercegovina, Lettország és Litvánia elveszítette lakosságának több mint10 százalékát. Nem sokkal jobb a helyzet Romániában és Bulgáriában sem, ahol több mint 5 százalékos csökkenés volt, míg Lengyelországban, Magyarországon és Szerbiában 5 százaléknál kisebb volt a csökkenés.

Családpolitikai lépések

Lengyelországban is felismerte a politika, hogy a népességfogyás a jövőbeli terveket teljesen alááshatja, és ezért a 2015 óta hatalmon lévő konzervatív Jog és Igazságosság több olyan intézkedést is hozott,ami a gyermekvállalást ösztönözné. Jelentősen emelték a megszületett gyermekek utáni támogatásokat, és a fiatalok számára is szja-mentességet biztosítanak, hogy ne hagyják el az országot. Értelemszerűen rövid távon ezek a lépések még nem javítottak sokat a demográfiai kilátásokon. A riasztó jóslat szerint, ha így folytatódik, a most 38 milliós Lengyelországban 2100-ban már csak 23 millióan élnek majd.

Egyre nagyobb gond az elöregedés a legtöbb európai országbanForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarországon a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány kezdett el először átfogóan foglalkozni a demográfiai kérdésekkel. Idén a kabinet bevezette a családvédelmi akciótervet.  
Itthon a 2010-es 1,2 körüli népesedési arányszámot (ez a szám fejezi ki, hogy egy nőre hány megszületett gyermek jut, 2,1-es érték felett beszélhetünk népességnövekedésről) sikerült a 2015-2020-as időszakra 1,5-re feltornázni.

Mindez még nem elég a negatív folyamat megfordítására, de a 1,5-es érték régiónkban egyáltalán nem számít rossznak, csupán Csehország előz meg minket.

Orbán Viktor: Ez a sikeresség feltétele

A Budapesti Demográfiai Csúcson Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy „legyenek társak”, mert „egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten képviseltették magukat a konferencián –, továbbá „szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy „az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”. A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékponttal  haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát. Mindezen felül pedig ki kell tartani - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor: Több feltétele van a magyar demográfiai politika sikerességénekForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kövér László: A legszentebb közüggyé kell válnia a gyermekvállalásnak 

Aki meghasonlik, az súlyos ellentétbe kerül saját elveivel, védtelenné és kiszolgáltatottá válik – erről beszélt Kövér László a demográfiai csúcson. A házelnök szerint ennek a meghasonlásnak a legjobb példája, amikor valakik az éppen meglévő jólét miatt nem akarják az életet tovább adni. Nagy annak a veszélye, hogy nem a bölcsők, hanem a koporsók országa leszünk – tette hozzá.

Kövér felhívta a figyelmet arra, hogy 1956 és 2007 között hatmillió terhességmegszakítást végeztek el Magyarországon, és ezért is indokolt volt az a családpolitikai fordulat, ami 2010 után történt. Ennek a népesedéspolitikai fordulatnak a célja, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es termékenységi arányszámot. A jelek biztatóak, mivel 1,2-es értékről indultunk 2010-ben, és mostanra elértük a 1,49-es értéket – hívta fel a figyelmet Kövér László.

Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt a termékenységi arányszámForrás: MTI/Ujvári Sándor

A házelnök arról is beszélt, hogy a globalizáció eredményeként teljesen meghasonulnak az európai nemzetek. A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, de a teljes meghasonlást csak akkor kerülheti el Európa, ha a gyermekvállalás a legszentebb közüggyé válik – mondta Kövér László. Mindezek a célok azonban nem érhetőek el politikai eszközökkel, hanem mentális változásokra is szükség van – tette hozzá.

A demográfiai helyzet országról országra más, de a végcél az, hogy találjuk meg a legjobb megoldást – mondta Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere szerint a klasszikus értékek fellazítása meglazította a társadalom szöveteit, és ez hozzájárult a népesség csökkenéséhez. Jól látszik, hogy a megoldás az, hogy vissza kell térni a hagyományos európai keresztény értékekhez – hangsúlyozta Kásler Miklós.

„Magyarország programja egyedi”

Andrej Babis cseh miniszterelnök a konferencián arról beszélt, hogy a demográfiai változás nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén - mondta.

Tony Abbott: Magyarország családbarát programja egyediForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat, és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell - hangoztatta.